197666. lajstromszámú szabadalom • A Caries és a fogágy egyéb megbetegedései megelőzésére a száj hygiéniájának biztosítására alkalmas rágógumi készítmény

197666 A fenti francia szabadalmi leírásban leírt rágógumival hasonlítottuk össze a találmány szerinti összetételt kísérletünk során. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a szakirodalomból ismert rágógumi alapanyaghoz fluorvegyületet, dezinficáló anyagot, csiszoló anyagot keverünk, az így nyert készítményben a fluor kettős módon képes hatni. Részben (általánosan) enterá­­lisan belső adagolásiéként a rágás követ­keztében „kirágott“ fluor szervezetbe kerü­lése útján, másrészt lokálisan, közvetlenül a fogfelszínre. Ennek a rágóguminak alkal­mazásához nem kell orvosi felügyelet, rend­szeres ellenőrzés, illetve folyamatosság, mivel az alább részletezett módon a fluorion közvetlen hatása biztosított. Adott eredmény eléréséhez kisebb mennyiségű fluorvegyület szükséges a nátrium benzoát jelenléte miatt. További felismerés, hogy az alkalmazott kálium-karbonát mint mechanikai csiszoló anyag a rágás következtében a fogfelszín­ről eltávolítja az esetleg savas plakkot, a gumi tapadó hatásával együtt megtisztít­ja a fogfelszínt, így közvetlenül a fogfelszínen biztosítja a szabad fluorion jelenlétét, a hidroxil apatit kristályok OH' ion szubszti­túcióját a F~ ionnal, így a fluorapatit kelet­kezését. Ahhoz, hogy ez az egyensúlyi reakció számunkra kedvező irányba, a fluorapatit képződés irányába menjen végbe, a meg­felelő neutrális és alkalikus (7—8, 8-as) pH-t biztosítani kell a plakkban és a száj­flórában. Ezt közvetett módon egy dezinfi­­ciáló szerrel érjük el oly módon, hogy a szájflórában ezzel a szerrel megakadályoz­zuk a szuvasodási folyamatokat előidéző és fenntartó savtoleráló acidofil és acjdogén mikroorganizmusok (Streptococusok, Eakto­­bacilusok, bizonyos élesztők, stb.) kifejlő­dését és elszaporodását. Hatóanyagok: A fluor caries prophilaktikus hatása bizo­nyított és elfogadott tény. A rágógumi alap­anyagba 0,1 t% nátrium-monofluor-foszfátot adagolunk, mely részben a szervezetbe ke­rülve enterálisan hat, másrészt lokálisan, a kalcium-karbonát mechanikai csoszolóanyag, mint segédanyag, valamint a gumi mint hor­dozóanyag segítségével közvetlenül reakció­ban lép a fogfelszín hidroxil-apatit molekula hidroxil gyökével, így beépül a fogzománcba. Ez a fluorvegyület gyorsítja az apatit kristályosodási folyamatát az alábbiak sze­rint: A fogzománc hidroxil apatit képződése a fog áttörésekor és utána is folytatódik. Az apatit nem közvetlenül képződik, hanem pld. az oktacalcium-foszfát (Cag(HP04)2(P04)4) mint közti vegyületen keresztül, mely vízben oldékonyabb, foszfátban gazdagabb vegyület. Az oktacalcium-foszfát apatit transzfor­mációt ez a fluorvegyület már kis konckent­­rációban is gyorsítja. Ha ez az átalakulás 3 nem teljes, a gyermekkori szuvasodásnak nagyon nagy a valószínűsége, gyakori a fogromlás. A fluorvegyület egyidejűleg gá­tolja a glikolízisben az emoláz enzim mű­ködését, ezáltal megakasztja a glikolízis folyamatát, illetve az enol-piroszőllősav és a piroszőllősav keletkezését. A.fluorion optimális napi adagja* 1—2 mg, amit 3 gr súlyú rágógumiból 2—4 db bizto­sít. Az enyhe mérgező hatás kiváltásához 120 mg fluornak a szervezetbe egyszerre történő bevitele Szükséges, amihez naponta 240 db rágógumi teljes kirágása kell. A készítmény előnye az eddig alkal­mazott fluor prevenciókkal szemben, hogy egyszerre hat belsőleg és lokálisan, könnyen eljuttatható széles tömegekhez különösebb gyártási, technológiai, szervezési probléma nélkül. Alkalmazása egyszerű, nem kötődik közösségekhez, a készítmény jellegénél fogva számítani lehet az egyén aktív közreműkö­désére, különösen a gyermek és serdülő­­korúak körében, ahol legnagyobb a fluor prevenció előnye. Gyakorlatilag lehetetlen a túladagolás. A hatóanyagként felhasznált dezinficiáló anyag a nátriumbenzoát révén érhető el a száj milienjének és a plakknak oly módon történő befolyásolása, hogy a fluorion fog­felszíni beépülése lokálisan is végbemenjen. Mint ismeretes a száj mikroflórájában a szénhidrátokból az enzimek hatására mono­­sacharida képződik, s ennek bomlása során számos olyan (nem illő) sav támad, amely a mikroflóra pH értékét savas irányba módo­sítja. A nátrium-benzoát az így megindult savasodási folyamatot dezinficiáló hatásánál fogva meggátolja, illetve visszaállítja a száj­üreg mikroflórájának megfelelő pH értékét. Mivel hatását csak savas közegben fejti ki, ezért az egészséges szájüreg mikróflóráját nem befolyásolja. A nátrium-benzoát alkal­mazása teszi lehetővé, hogy a szájflórában és a plakkban állandó legyen az alkalikus neutrális 7—8, 8-as pH, ami biztosítja, hogy a fenti francia szabadalmi leírás szerinti alkalmazott fluormennyiségnél lényegesen kisebb koncentrációval is elérhető legyen a fluorion hidroxilion szubsztitúciója a fogfel­színi apatitmolekulákban. Mechanikus csiszolóanyagot (kalcium-kar­bonátot) használunk 1—80 pm szemcsenagy­ságban, amely a fogzománcot nem sérti, ugyanakkor mint mechanikus csiszolószer alkalmas a fogfelszínnek a rágás segítségével történő átsíkálására, lecsiszolására, lepedék­­-mentesítésére, s ezáltal biztosítható, hogy a fluorion a már megtisztított fogzománcok­kal közvetlenül érintkezzen. Hordozóanyagként a kereskedelemben elő­állított, vagy a szakkönyvekben leírt rágó­gumi alapanyagot használunk. Szerepe a fluorvegyületnek a szervezetbe való juttatása, illetve rágás útján a mechanikus csiszoló­szer által letisztított fogzománcba való be­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom