197666. lajstromszámú szabadalom • A Caries és a fogágy egyéb megbetegedései megelőzésére a száj hygiéniájának biztosítására alkalmas rágógumi készítmény
197666 A fenti francia szabadalmi leírásban leírt rágógumival hasonlítottuk össze a találmány szerinti összetételt kísérletünk során. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a szakirodalomból ismert rágógumi alapanyaghoz fluorvegyületet, dezinficáló anyagot, csiszoló anyagot keverünk, az így nyert készítményben a fluor kettős módon képes hatni. Részben (általánosan) enterálisan belső adagolásiéként a rágás következtében „kirágott“ fluor szervezetbe kerülése útján, másrészt lokálisan, közvetlenül a fogfelszínre. Ennek a rágóguminak alkalmazásához nem kell orvosi felügyelet, rendszeres ellenőrzés, illetve folyamatosság, mivel az alább részletezett módon a fluorion közvetlen hatása biztosított. Adott eredmény eléréséhez kisebb mennyiségű fluorvegyület szükséges a nátrium benzoát jelenléte miatt. További felismerés, hogy az alkalmazott kálium-karbonát mint mechanikai csiszoló anyag a rágás következtében a fogfelszínről eltávolítja az esetleg savas plakkot, a gumi tapadó hatásával együtt megtisztítja a fogfelszínt, így közvetlenül a fogfelszínen biztosítja a szabad fluorion jelenlétét, a hidroxil apatit kristályok OH' ion szubsztitúcióját a F~ ionnal, így a fluorapatit keletkezését. Ahhoz, hogy ez az egyensúlyi reakció számunkra kedvező irányba, a fluorapatit képződés irányába menjen végbe, a megfelelő neutrális és alkalikus (7—8, 8-as) pH-t biztosítani kell a plakkban és a szájflórában. Ezt közvetett módon egy dezinficiáló szerrel érjük el oly módon, hogy a szájflórában ezzel a szerrel megakadályozzuk a szuvasodási folyamatokat előidéző és fenntartó savtoleráló acidofil és acjdogén mikroorganizmusok (Streptococusok, Eaktobacilusok, bizonyos élesztők, stb.) kifejlődését és elszaporodását. Hatóanyagok: A fluor caries prophilaktikus hatása bizonyított és elfogadott tény. A rágógumi alapanyagba 0,1 t% nátrium-monofluor-foszfátot adagolunk, mely részben a szervezetbe kerülve enterálisan hat, másrészt lokálisan, a kalcium-karbonát mechanikai csoszolóanyag, mint segédanyag, valamint a gumi mint hordozóanyag segítségével közvetlenül reakcióban lép a fogfelszín hidroxil-apatit molekula hidroxil gyökével, így beépül a fogzománcba. Ez a fluorvegyület gyorsítja az apatit kristályosodási folyamatát az alábbiak szerint: A fogzománc hidroxil apatit képződése a fog áttörésekor és utána is folytatódik. Az apatit nem közvetlenül képződik, hanem pld. az oktacalcium-foszfát (Cag(HP04)2(P04)4) mint közti vegyületen keresztül, mely vízben oldékonyabb, foszfátban gazdagabb vegyület. Az oktacalcium-foszfát apatit transzformációt ez a fluorvegyület már kis konckentrációban is gyorsítja. Ha ez az átalakulás 3 nem teljes, a gyermekkori szuvasodásnak nagyon nagy a valószínűsége, gyakori a fogromlás. A fluorvegyület egyidejűleg gátolja a glikolízisben az emoláz enzim működését, ezáltal megakasztja a glikolízis folyamatát, illetve az enol-piroszőllősav és a piroszőllősav keletkezését. A.fluorion optimális napi adagja* 1—2 mg, amit 3 gr súlyú rágógumiból 2—4 db biztosít. Az enyhe mérgező hatás kiváltásához 120 mg fluornak a szervezetbe egyszerre történő bevitele Szükséges, amihez naponta 240 db rágógumi teljes kirágása kell. A készítmény előnye az eddig alkalmazott fluor prevenciókkal szemben, hogy egyszerre hat belsőleg és lokálisan, könnyen eljuttatható széles tömegekhez különösebb gyártási, technológiai, szervezési probléma nélkül. Alkalmazása egyszerű, nem kötődik közösségekhez, a készítmény jellegénél fogva számítani lehet az egyén aktív közreműködésére, különösen a gyermek és serdülőkorúak körében, ahol legnagyobb a fluor prevenció előnye. Gyakorlatilag lehetetlen a túladagolás. A hatóanyagként felhasznált dezinficiáló anyag a nátriumbenzoát révén érhető el a száj milienjének és a plakknak oly módon történő befolyásolása, hogy a fluorion fogfelszíni beépülése lokálisan is végbemenjen. Mint ismeretes a száj mikroflórájában a szénhidrátokból az enzimek hatására monosacharida képződik, s ennek bomlása során számos olyan (nem illő) sav támad, amely a mikroflóra pH értékét savas irányba módosítja. A nátrium-benzoát az így megindult savasodási folyamatot dezinficiáló hatásánál fogva meggátolja, illetve visszaállítja a szájüreg mikroflórájának megfelelő pH értékét. Mivel hatását csak savas közegben fejti ki, ezért az egészséges szájüreg mikróflóráját nem befolyásolja. A nátrium-benzoát alkalmazása teszi lehetővé, hogy a szájflórában és a plakkban állandó legyen az alkalikus neutrális 7—8, 8-as pH, ami biztosítja, hogy a fenti francia szabadalmi leírás szerinti alkalmazott fluormennyiségnél lényegesen kisebb koncentrációval is elérhető legyen a fluorion hidroxilion szubsztitúciója a fogfelszíni apatitmolekulákban. Mechanikus csiszolóanyagot (kalcium-karbonátot) használunk 1—80 pm szemcsenagyságban, amely a fogzománcot nem sérti, ugyanakkor mint mechanikus csiszolószer alkalmas a fogfelszínnek a rágás segítségével történő átsíkálására, lecsiszolására, lepedék-mentesítésére, s ezáltal biztosítható, hogy a fluorion a már megtisztított fogzománcokkal közvetlenül érintkezzen. Hordozóanyagként a kereskedelemben előállított, vagy a szakkönyvekben leírt rágógumi alapanyagot használunk. Szerepe a fluorvegyületnek a szervezetbe való juttatása, illetve rágás útján a mechanikus csiszolószer által letisztított fogzománcba való be4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
