197659. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként akrilsav származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás akrilsav származékok előállítására

197659 zöldségfélék (például uborka), olajrepce, alma Venturia inaequalis-fertőzései; Alternaria-fertőzései; alma Venturia Inaequalis-fertőzései; szőlő Plasmopara viticola-fertőzései; egyéb penészgomba-fertőzések, így saláta Bremia lectucae-fertőzései, szójabab Perono­spora spp.-fertőzései, dohány, hagyma és más gazdanövények Peronospora spp.-fer­tőzései, komló Pseudoperonospora humuli­­-fertőzései és tök Pseudoperonospora cuben­­sis-fertőzései; burgonya és paradicsom Phytoprthora infes­­tans-fertőzései, zöldségfélék, eper, avokádó, bors, dísznövények, dohány, kakaócserje és egyéb gazdanövények Phytophthora spp.-fer­tőzései: rizs Thanatephorus cucumaris-fertőzései és egyéb gazdanövények, így búza, árpa, zöld­ségfélék, gyapot és pázsitfű Rhizoctonia-íer­­tőzései. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői in vitro körülmények között is a gombakártevők széles skálájával szemben hatásosak. Ezek a vegyületek a betakarított gyümölcsökön élősködő gombafajták (példá­ul narancs Pénicillium digitatum-, Pénicil­lium italicum- és Trichoderma viridis-fer­­tőzései, banán Gloesporium musarum-fertő­­zései) ellen is hatásosak. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői magcsávázószerek hatóanyagai­ként is felhasználhatók gabonamagvak védel­mére a talajban élősködő gombafajokkal szemben (például gabonafélék Fusarium spp., Septoria spp., Tilletia spp., Ustilago spp., Helminthosporium spp.-fertőzéseinek, gyapot­magvak Rhizoctonia solani-fertőzéseinek és rizs Pyricularia oryzae-fertőzéseinek meg­előzésére) . Az (I) általános képletű vegyületek akro­­petálisan (a csúcs felé irányulva) vándorol­hatnak a növényi szövetekben. Egyes (1) általános képletű vegyületek kellően illéko­nyak ahhoz, hogy gőzfázisban is megfelelő gombaírtó hatást fejtsenek ki. Az (I) általános képletű vegyüieteket ipari fungicid készítmények hatóanyagaiként is felhasználhatjuk például fa, szőrme, bőr és elsősorban festékfilmek gombásodásának megelőzésére. Az (I) általános képletű vegyüieteket megfelelő hígító-, hordozó- és/vagy segéd­anyagok felhasználásával mezőgazdaságilag felhasználható, elsősorban fungicid hatással rendelkező készítményekké alakíthatjuk. Eze­ket a készítményeket a védendő növényre, a növény magvaira vagy a növények, vagy magvak környezetébe juttatjuk. Az (I) általános képletű vegyüieteket tartalmazó fungicid készítményeket igen sok­féle módon vihetjük fel a kezelendő területre, így például a készítményeket közvetlenül a növények leveleire permetezhetjük, a ké­szítményekkel bokrokat vagy fákat permetez­hetünk, a készítményeket a magvakra vihet­65 jük fel, vagy a készítményeket a védendő növények növekedésének helyére (fgy a ve­tésterületre) juttathatjuk. A felsorolt célok­ra permetleveket, beporzószereket, gőzfázisú készítményeket, kenőcs, vagy krémszerű ké­szítményeket vagy a hatóanyagot lassan leadó granulátumokat használhatunk. A ké­szítményeket a növények, bokrok és fák bár­mely részére (például a levelekre, -a szárra, az ágakra és a gyökerekre), továbbá a gyö­kereket körülvevő talajra vagy az elvetendő magra vihetjük fel. A készítményeket a talaj­ba vagy az öntözővízbe is bekeverhetjük, illetve a hidropóniás kultúrák termesztőkö­zegeihez adhatjuk. A készítményeket injek­tálással, elektrodinamikus permetezéssel vagy egyéb kis térfogatú anyagokat alkalmazó módszerekkel is felvihetjük. A „növény" megjelölésen a leírásban a palántákat, bokrokat és fákat is értjük. A ta­lálmány szerinti fungicid készítményeket megelőző, védő vagy gombaírtó kezeléshez egyaránt felhasználhatjuk. A találmány szerinti fungicid készítmé­nyek például szilárd kompozíciók, így bepor­zószerek vagy granulátumok lehetnek, ame­lyek a hatóanyagon kívül szilárd hordozó­vagy'hígítóanyagot, például töltőanyagokat, így kaolint, bentonitot, szilikagéit, dolomi­tot, kalcium-karbonátot, talkumot, porított magnézium-oxidot, fullerföldet, gipszet, he­­wittföldet, diatómaföldet és/vagy porcelán­­földet tartalmazhatnak. A granulátumokat közvetlenül a talajra kiszórható formában is kialakíthatjuk. A granulátumok előállítá­sa során szemcsés töltőanyagot impregná­lunk a hatóanyaggal, vagy a hatóanyag és a porított töltőanyag keverékét alakítjuk szem­csékké. A magcsávázásra alkalmas szilárd kompozíciók a tapadást fokozó anyagot (pél­dául ásványolajat) is tartalmazhatnak; mag­csávázásra azonban folyékony kompozíció­kat, például szerves oldószereket (így N-me­­til-pi Tolidont vagy dimetil-formamidot) tar­talmazó készítményeket is felhasználhatunk. A szilárd készítmények továbbá diszper­­gálható porok, granulátumok vagy szemcsék lehetnek, amelyek a hatóanyagon és a hordo­zóanyagon kívül a készítmény folyadékok­ban való diszpergálódását elősegítő nedvesí­tőszereket és adott esetben szuszpendálósze­­reket is tartalmaznak. A folyékony készítmények például vizes diszperziók vagy emulziók lehetnek. Ezeket a készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyago (ka) t adott esetben nedvesítő, diszpergáló- vagy emulgeálószert is tartal­mazó szerves oldószerben oldjuk, és a ka­pott oldatot vízhez adjuk; ebben az esetben a víz is tartalmazhat nedvesítő-, diszpergáló­­vagy emulgeálószereket. Szerves oldószer­ként például etilén-dikloridot, izopropanolt, propi lén-glikolt, diaceton-alkoholt, toluolt, kerozint, metil-naftalint, xilolokat, triklór-eti­­lént, furfuril-alkoholt, tetrahidrofurfuril-al-66 35 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom