197655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonafélék fehérjehozamának fokozására

A találmány tárgya eljárás gabonafélék fehérjehozamának fokozására takarmányozási és humán célra. A korszerű állattartás egyik' alapvető követelménye a takarmányok megfelelő fehér­jetartalmának biztosítása. Ezt jelenleg általá­ban fehérjeadalékok bekeverésével biztosít­ják. A drága fehérjeadalékok felhasználását csökkenteni lehet oly módon, hogy a takar­mánygabonafajták fehérjetartalmát növeljük. Az általánosan termesztett árpafajták mag­yarnak fehérjetartalma 11 —12%, a búzafaj­ták fehérjetartalma 12—14%. Léteznek olyan árpafajták (pl. Hiproly svéd és amerikai és mások), amelyeknek a fehérjetartalma 16— 18%, illetve búzafajták, amelyeknek fehérje­­tartalma 16—19%, ezeknek a terméshozama azonban lényegesen elmarad az általánosan termesztett fajtákétól, így az egységnyi földterületen megtermelt fehérjemennyiség nem növekszik. Az említett nagy fehérje­­tartalmú árpák esetén a 16 g nitrogénre vonatkoztatva lizintartalom 4,1—4,3%, szem­ben az átlagos 3,4%-kal. Azonos fehérjeellá­tás esetén az állatok súlygyarapodása Hiproly árpa etetésekor mintegy 14%-kai volt na­gyobb, mint a hagyományos árpafajták ese­tén. A lízin egy eszenciális aminosav, amely a növényi fehérjékben általában csak kis mennyiségben fordul elő, ezért ha ennek az arányát növeljük, jobb biológiai értékű fehér­jét kapunk. Felismertük azt, hogy ha a jó termőképes­­ségü, de kis fehérjetartalmú árpa-, illetve búzafajták magvait összekeverjük a kevésbé jó termőképességű, de nagy fehérjetartalmú fajták magvaival, nő az egységnyi földterüle­ten megtermelt fehérje mennyisége és a ter­mésbiztonság is fokozható. Felismertük továbbá, hogy a fehérjeterme­lés úgy is növelhető, ha két nagy termő­képességű és átlagon felüli fehérjetartalmú búzafajta/hibrid vagy árpafajta vetőmagvait keverjük össze. A találmány tehát a fentiek alapján eljárás gabonafélék fehérjehozamának fokozására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy egy nagy termőképességű gabonafajta/hibrid magvait összekeverjük egy nagy fehérje­­tartalmú gabonafajta/hibrid magvaival 40— 60:60—40, előnyösen 50:50 tömegarányban, a kapott vetőmagkeveréket önmagában ismert módon vetjük és termesztjük. Mivel sehol a világon, egyetlen fajtában sem sikerült genetikailag egyesíteni a nagy magtermést a nagy fehérjetartalommal, ezért a találmány szerinti eljárás előnye, hogy a keverékpopulációban a komponensek sziner­­getikus hatásával biztosítjuk a nagy mag- és fehérjetermelő-képességet. A megemelkedett fehérje-, illetve fehérje- és sikértartalmú búzapopulációk termése em­beri táplálkozás szempontjából megnöveke­dett biológiai értéket képvisel. A szinergizmust adó fajták kiválasztása kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben tör­­o 1 ténik. A fajtakeverék szinergizmusa az egy­ségnyi területen termelt fehérjetömegben mu­tatkozik meg, a nagyobb magtermés egyidejű megtartása mellett. A szinergizmust az idézi elő, hogy a fajtakeverékek komponens fajtái olyan hasznos tulajdonságokkal rendelkeznek, amely tulajdonságok a másik komponens faj­tából hiányoznak vagy eltérő mértékben van­nak jelen. Ilyen eltérő tulajdonságok például: a) nagy magtermés, alacsony vagy közepes fehérjetartalom — közepes magtermés, nagy fehérjetartalom; b) eltérések a fejlődési etápokban és fázi­sokban, amelyek [ehetővé teszik a kedvezőt­len időjárás pufferolását és a kedvező időjárás jó hasznosítását; c) a komponens fajták különböző beteg­ségekkel szembeni ellenállósága, ami által a fertőzések terjedése megáll vagy csak kis­mértékű a növényállományban; d) a szálszilárd komponens fajta lehetővé teszi a nagy fehérje- és magterméshez szük­séges nagyadagú nitrogéntrágya alkalma­zását; e) eltérések a termésösszetevőkben (ka­­lász/in2), szem/kalász, 1000 magtömeg), ezáltal a termésbiztonság fokozódása. A szinergizmushoz továbbá hozzájárul az az interakció, amely a fajtakeverékek genetikai képessége és a nagy fehérjetarta­lomhoz és szemterméshez egyaránt szüksé­ges nagyadagú nitrogéntrágyázás, illetve a korszerű termesztés-technika között létre­jön. A találmány szerinti eljárást a kisparcel­lás és nagyüzemi kísérletek adatain alapuló következő példákkal szemléltetjük a korlá­tozás szándéka nélkül. 1. Példa Egy nagy termőképességű (6813 kg/ha), de közepes fehérjetartalmú (13,5%) őszibúza fajta (GK Zombor) osztályozott vetőmagvát vetés előtt 50—50 tömeg%-ban összekeverjük egy közepes termőképességű (5739 kg/ha), de nagy fehérjetartalmú (17,7%) őszibúza fajta (GK Tiszatáj) vetőmagvaival, elvetjük, majd a vetéstől a betakarításig a nagy mag­termés és a nagy fehérjetartalom eléréséhez szükséges trágyázást és termesztés-techno­lógiát alkalmazunk. A fajtakeverék betakarí­tott magtermése 6625 kg/ha, a hektáronkénti fehérjetermelés 1007 kg jó sikértartalom mel­lett, amely 101 kg-mal több, mint a nagy termőképességű, de közepes fehérjetartalmú GK Zombor fajta fehérje termelése. A nagy fehérjetartalmú GK Tiszatáj fajta a nem meg­felelő magtermőképesség miatt nincs közter­mesztésben. 2. Példa Egy közepes termőképességű (4200 kg/ha) de nagy fehérjetartalmú (16,1%) ősziárpa faj­ta („Alföldi“) vetőmagvait 50—50 tömeg%­­ban vetés előtt összekeverjük egy nagy termő­képességű (4932 kg/ha), de közepes fehérje-2 197655 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom