197655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonafélék fehérjehozamának fokozására
A találmány tárgya eljárás gabonafélék fehérjehozamának fokozására takarmányozási és humán célra. A korszerű állattartás egyik' alapvető követelménye a takarmányok megfelelő fehérjetartalmának biztosítása. Ezt jelenleg általában fehérjeadalékok bekeverésével biztosítják. A drága fehérjeadalékok felhasználását csökkenteni lehet oly módon, hogy a takarmánygabonafajták fehérjetartalmát növeljük. Az általánosan termesztett árpafajták magyarnak fehérjetartalma 11 —12%, a búzafajták fehérjetartalma 12—14%. Léteznek olyan árpafajták (pl. Hiproly svéd és amerikai és mások), amelyeknek a fehérjetartalma 16— 18%, illetve búzafajták, amelyeknek fehérjetartalma 16—19%, ezeknek a terméshozama azonban lényegesen elmarad az általánosan termesztett fajtákétól, így az egységnyi földterületen megtermelt fehérjemennyiség nem növekszik. Az említett nagy fehérjetartalmú árpák esetén a 16 g nitrogénre vonatkoztatva lizintartalom 4,1—4,3%, szemben az átlagos 3,4%-kal. Azonos fehérjeellátás esetén az állatok súlygyarapodása Hiproly árpa etetésekor mintegy 14%-kai volt nagyobb, mint a hagyományos árpafajták esetén. A lízin egy eszenciális aminosav, amely a növényi fehérjékben általában csak kis mennyiségben fordul elő, ezért ha ennek az arányát növeljük, jobb biológiai értékű fehérjét kapunk. Felismertük azt, hogy ha a jó termőképességü, de kis fehérjetartalmú árpa-, illetve búzafajták magvait összekeverjük a kevésbé jó termőképességű, de nagy fehérjetartalmú fajták magvaival, nő az egységnyi földterületen megtermelt fehérje mennyisége és a termésbiztonság is fokozható. Felismertük továbbá, hogy a fehérjetermelés úgy is növelhető, ha két nagy termőképességű és átlagon felüli fehérjetartalmú búzafajta/hibrid vagy árpafajta vetőmagvait keverjük össze. A találmány tehát a fentiek alapján eljárás gabonafélék fehérjehozamának fokozására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy egy nagy termőképességű gabonafajta/hibrid magvait összekeverjük egy nagy fehérjetartalmú gabonafajta/hibrid magvaival 40— 60:60—40, előnyösen 50:50 tömegarányban, a kapott vetőmagkeveréket önmagában ismert módon vetjük és termesztjük. Mivel sehol a világon, egyetlen fajtában sem sikerült genetikailag egyesíteni a nagy magtermést a nagy fehérjetartalommal, ezért a találmány szerinti eljárás előnye, hogy a keverékpopulációban a komponensek szinergetikus hatásával biztosítjuk a nagy mag- és fehérjetermelő-képességet. A megemelkedett fehérje-, illetve fehérje- és sikértartalmú búzapopulációk termése emberi táplálkozás szempontjából megnövekedett biológiai értéket képvisel. A szinergizmust adó fajták kiválasztása kisparcellás és nagyüzemi kísérletekben töro 1 ténik. A fajtakeverék szinergizmusa az egységnyi területen termelt fehérjetömegben mutatkozik meg, a nagyobb magtermés egyidejű megtartása mellett. A szinergizmust az idézi elő, hogy a fajtakeverékek komponens fajtái olyan hasznos tulajdonságokkal rendelkeznek, amely tulajdonságok a másik komponens fajtából hiányoznak vagy eltérő mértékben vannak jelen. Ilyen eltérő tulajdonságok például: a) nagy magtermés, alacsony vagy közepes fehérjetartalom — közepes magtermés, nagy fehérjetartalom; b) eltérések a fejlődési etápokban és fázisokban, amelyek [ehetővé teszik a kedvezőtlen időjárás pufferolását és a kedvező időjárás jó hasznosítását; c) a komponens fajták különböző betegségekkel szembeni ellenállósága, ami által a fertőzések terjedése megáll vagy csak kismértékű a növényállományban; d) a szálszilárd komponens fajta lehetővé teszi a nagy fehérje- és magterméshez szükséges nagyadagú nitrogéntrágya alkalmazását; e) eltérések a termésösszetevőkben (kalász/in2), szem/kalász, 1000 magtömeg), ezáltal a termésbiztonság fokozódása. A szinergizmushoz továbbá hozzájárul az az interakció, amely a fajtakeverékek genetikai képessége és a nagy fehérjetartalomhoz és szemterméshez egyaránt szükséges nagyadagú nitrogéntrágyázás, illetve a korszerű termesztés-technika között létrejön. A találmány szerinti eljárást a kisparcellás és nagyüzemi kísérletek adatain alapuló következő példákkal szemléltetjük a korlátozás szándéka nélkül. 1. Példa Egy nagy termőképességű (6813 kg/ha), de közepes fehérjetartalmú (13,5%) őszibúza fajta (GK Zombor) osztályozott vetőmagvát vetés előtt 50—50 tömeg%-ban összekeverjük egy közepes termőképességű (5739 kg/ha), de nagy fehérjetartalmú (17,7%) őszibúza fajta (GK Tiszatáj) vetőmagvaival, elvetjük, majd a vetéstől a betakarításig a nagy magtermés és a nagy fehérjetartalom eléréséhez szükséges trágyázást és termesztés-technológiát alkalmazunk. A fajtakeverék betakarított magtermése 6625 kg/ha, a hektáronkénti fehérjetermelés 1007 kg jó sikértartalom mellett, amely 101 kg-mal több, mint a nagy termőképességű, de közepes fehérjetartalmú GK Zombor fajta fehérje termelése. A nagy fehérjetartalmú GK Tiszatáj fajta a nem megfelelő magtermőképesség miatt nincs köztermesztésben. 2. Példa Egy közepes termőképességű (4200 kg/ha) de nagy fehérjetartalmú (16,1%) ősziárpa fajta („Alföldi“) vetőmagvait 50—50 tömeg%ban vetés előtt összekeverjük egy nagy termőképességű (4932 kg/ha), de közepes fehérje-2 197655 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
