197639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés szalagvég érzékelésére magnetofonokhoz
197639 szekötve, amelynek kimenete a kapcsolási elrendezés kimenetét képezi. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés célszerű kiviteli alakja esetén az elektromágneses lej a magnetofon törlőfeje és az érzékelő áramkör feszültségérzékelőként van kiképezve. A kapcsolási elrendezés előnyös kiviteli alakjánál a kapcsoló áramkör komparátor, a feszültségérzékelő pedig két egyenirányítót tartalmaz, az egyik egyenirányító kimenete változtatható ellenálláson keresztül leválasztó erősítőn át a komparátor egyik bemenetére csatlakozik, a másik egyenirányító pedig ellenálláson át a komparátor másik bemenetével van összekötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lehetséges, példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ahol — az 1. ábra a kapcsolási elrendezés blokkvázlatát, — a 2. ábra az érzékelő és a kapcsoló áramkör előnyös kiviteli alakját, — a 3. ábra pedig a 2. ábra szerinti kapcsoló áramkör feszültség jelalakjait ábrázolja. Az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél a szalagvég érzékelésére a magnetofonba egyébként is beépített elektromágneses 2 fejek legalább egyikét használjuk fel, mégpedig célszerűen azokat a 2 fejeket, amelyeken üzemszerűen eleve nagyfrekvenciás 1 oszcillátor jele megjelenik. ilyen 2 fejek lehetnek: törlőfej, a felvevőfej vagy kombináltfej. Tekintettel arra, hogy köztudomásúan a magnószalag útjában először a törlőfej van elhelyezve, így amennyiben a törlőfejet használjuk fel a szalagvég érzékelésére, abban az esetben még a felvevőfejig (vagy kombináltfejig) annak a törlőfejtől lévő geometriai távolságával megegyező hosszúságú magnószalagszakasz áll rendelkezésünkre a magnófelvétel befejezésére, szükség esetén az „iker” magnetofon elindítására. Felvételkor magnetofonok esetén ismert módon előmágnesező áramot vezetünk a felvevőfejbe, illetve ugyancsak nagyfrekvenciás törlőáramot juttatunk a törlőfejre, amelyet nagyfrekvenciás 1 oszcillátor állít elő. Az ismertetett elektromágneses 2 fejek olyan nyitott mágneses kör részei, amelyek a magnétofonszalagban záródnak, így annak változása — magnószalag helyett befűzőszalag — a 2 fejekben jól érzékelhető változást okoz. Az alábbiakban az egyszerűség kedvéért (és a már ismertetettek miatt) a kapcsolási elrendezés ismertetésekor törlőfejről beszélünk, anélkül, hogy oltalmi körünket csak a törlőfejre korlátoznánk, hiszen az éppúgy megvalósítható abban az esetben is, ha az elektromágneses 2 fej felvevőfej (vagy kombináltfej). Az 1. ábrán tehát a nagyfrekvenciás 1 oszcillátor kimenete a 2 fejhez csatlakozik. Az 1 oszcillátor és a 2 fej közösített kimenete pedig érzékelő 3 áramkör bemenetére van kötve. Az érzékelő 3 áramkör kimenete önmagában ismert kapcsoló 4 áramkör bemenetével van ösz-3 szekötve, amelynek kimenete a kapcsolási elrendezés kimenetét képezi. A törlőfejbe vezetett nagyfrekvenciás törlőáramot az 1 oszcillátor állítja elő. Amenynyiben az 1 oszcillátor frekvencia-meghatározó elemei között a törlőfej is ott van — tehát a törlőfej a nagyfrekvenciás 1 oszcillátor részeként van kiképezve —, abban az esetben a nagyfrekvenciás rezgésre visszahat minden olyan változás, mely a törlőfejben végbemegy. A magnószalag fizikai tulajdonságai hatnak a törlőfejre. Például, amikor a befűzőszalag megjelenik, változik az induktivitás és olyan 1 oszcillátor esetében, melynek rezgési frekvenciáját ez az induktivitásváltozás hangolja, ez a változás frekvenciaváltozást okoz. Amenynyiben tehát az érzékelő 3 áramkör frekvenciaérzékelőként, vagy fázisszögérzékelőként (ebben az esetben az 1. ábra szerinti szaggatott csatlakozásra is szükség van) van kiképezve úgy ezen mennyiségek ugrásszerű változása szabadvégérzékelésra felhasználható. Ha a frekvenciameghatározó elem nem a törlőfej, akkor a törlőfej induktivitás és hangolókapacitás alkotta rezgőkör jósága változik, mely a rezgés amplitúdójának megváltozásához vezet. A 2. ábrán az érzékelő 3 áramkör feszültségérzékelőként van kiképezve. A 2 fej — törlőfej — két Dl, D2 egyenirányítót tartalmaz, amelyek közül az egyik Dl egyenirányító kimenete változtatható ellenállású késleltető 5 tagon keresztül, leválasztó 7 erősítőn át a kapcsoló 4 áramkörként kialakított komparátor egyik bemenetére csatlakozik. A másik D2 egyenirányító pedig további, az előzőektől eltérő időállandójú késleltető 6 tagon át a komparátor másik bemenetével van összekötve. A 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés az alábbiak szerint működik: Az önmagában ismert frekvenciás 1 oszcillátor nagyfrekvenciás (kb. 55 kHz) törlőáramot szolgáltat a törlőfej részére (2 fej). A törlőfejen mérhető feszültség arányos a törlőárammal. A szalagvég elérésekor megváltozik a törlőfejen mérhető nagyfrekvenciás feszültség. A törlőfej feszültségét A Dl, D2 egyenirányítók csúcsegyenirányítj ák. A D1, D2 egyenirányítók kimenő feszültsége a késleltető 5, 6 tagok eltérő t,, t2 időállandója következtében — — különböző sebességgel reagál a nagyfrekvenciás törlőfeszültség változásaira. A komparátor egyes bemenetelre jutó Ul, U2 feszültség időbeli lefutását a 3. ábra szemlélteti. Amikor a két Ul, U2 feszültség egymással megegyezik, abban a pillanatban szolgáltat szalagvég jelzést a komparátor, tehát annak kimeneti jele közvetlenül felhasználható szalagvég jelzésére. A kapcsolási elrendezésnek ez a célszerű kiviteli alakja egyben azzal a további előnynyel is rendelkezik, hogy a törlőáram, illetve törlőfeszültség hőmérséklet, valamint más időben lassan változó paramétertől való függését ezzel a kiviteli alakkal megszüntettük, tehát azoktól függetlenek. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
