197636. lajstromszámú szabadalom • Kódkártya-leolvasó készülék személyek és/vagy tárgyak adatainak azonosítására szolgáló berendezéshez

1 197636 2 A találmány tárgya kódkártyaleolvasó ké­szülék személyek és/vagy tárgyak adatainak azonosítására és nyilvántartására szolgáló berendezéshez. A találmány szerinti megoldás előnyösen alkalmazható például objektumon belüli sze­mélyi mozgások koordinálására, személyek tartózkodási helyének megállapítására, szá­mítógépes személyi nyilvántartásnál, rugal­mas munkaidő nyilvántartásra és elszámolás­ra szolgáló berendezéseknél. Ezen túlmenően célszerűen biztonsági zárral zárt helyiségek személyekhez kötött nyitásához, állapotnyil­vántartáshoz szintén felhasználható. A 179822 lajstromszámú HU szabadalmi leírásból ismeretes olyan megoldás, amely speciális kódkártyát, a kódkártya adatainak leolvasásához kártyaleolvasót és rendszer­­technikai elrendezést ismertet személyek és/vagy tárgyak adatainak azonosítására és nyilvántartására. Az ismert megoldásnak olyan kódkártyája van, amely egymással old­hatatlan kötéssel kapcsolódó két átlátszat­lan, nem mágnesezhető lapja között szabá­lyos mátrixpontban elhelyezett, általános in­formációkat hordozó, nem mágnesezhető fém­fólia darabok vannak elhelyezve. A nem mág­nesezhető fémfólia darabok és/vagy üres he­lyek mátrixpontba történő elhelyezésével — sor, oszlop elrendezéssel — az ismert megol­dás 8 bit (két sor, négy oszlop), illetve 16 bit (négy sor, négy oszlop) információ tárolását teszi lehetővé. Az ismert megoldás az ily módon, felépített kódkártyát oszcillátortekercsek se­gítségével értékeli ki, mégpedig oly módon, hogy minden egyes mátrixponthoz külön osz­cillátortekercsek tartoznak, mely oszcillátor­tekercsek csatolási tényezőjének megváltozá­sát érzékeli a kódkártyaleolvasó készülék. Az ismert megoldás hátránya, hogy meg­határozott méretű kódkártyán (például szab­ványos Credit-kártyán) viszonylag kevés in­formáció helyezhető el (8, 16 bit), amely a mátrixrendszerű elrendezésből, valamint a leolvasás módjából adódik. A nem mágne­sezhető fémfólia daraboknak és/vagy az üres helyeknek a mátrixpontokba történő elhelye­zésének ugyanis olyannak kell lennie, hogy ennek alapján az információ az oszcillátor­tekercsek segítségével egyértelműen leolvas­ható legyen. Az egyes mátrixpontok ezért nem helyezhetők közel egymáshoz, nehogy az egyes fémfólia darabok a szomszédos oszcillátortekercsekre is hatással legyenek. To­vábbi hátránya a megoldásnak, hogy a kód­kártya leolvasásához minden mátrixpontban szükség van oszcillátortekercsekre, ezért a kártya csak akkor olvasható, ha az véglege­sen megfelelő helyére került. Az ismert meg­oldás igen érzékeny a mágneses térre és a mágneses anyagokra és alkalmazhatóságá­nak a viszonylag kevés számú információ­tárolási lehetősége korlátokat szab. A kód­kártya azonosításához feltétlenül számító­­gépes háttérre van szükség. Széleskörű el­terjedése esetén a kódkártyák ismétlődése el­kerülhetetlen a kis számú adat tárolhatósága miatt, ez pedig a titkosságot csökkenti. A találmány célja olyan megoldás létre­hozása, amely az ismert megoldások hátrá­nyos tulajdonságainak kiküszöbölését lehető­vé teszi és amely az ismert megoldásokéval azonos kódkártya-felületen több, hasznos in­formáció biztonságos leolvasását teszi lehető­vé. Felismertük, hogy a kódkártyán az infor­máció biztos leolvasásához nem szükséges egymástól nagyobb távolságokra, kötött mátrixpontokba (és még azon kívül is) el­helyezni az információhordozót, hanem az sokkal kisebb felületen, előnyösen egymással érintkező raszterháló soraiban, valamint oszlo­paiban — tehát közvetlenül egymás mellett is — elhelyezhető abban az esetben, ha soros kiolvasást (egyszerre egy sor, vagy egy osz­lop kiolvasását) alkalmazzuk és a kódolvasó­­bar az oszcillátortekercsek csatolási tényező­jének megváltoztatása helyett, kéttekercses induktív adó-vevőpárt alkalmazunk, Az in­formációhordozóknak előnyösen közvetlenül egymás mellett történő elhelyezése sokkal több információ (adathordozó fémfólia dara­bok és/vagy üres helyek) rögzítését és biz­tonságos kiolvasását teszi lehetővé. Kísérle­teink során rájöttünk arra is, hogy kétte­kercses induktív adó-vevőpárok segítségével a leolvasás biztonsága növekszik és az adó­oldalon előállított váltakozó feszültségjel hatására a vevőoldalon elhelyezett tekercs­ben egyértelműen — a szomszédos tekercsek zavarása nélkül — eldönthető, hogy az adó féloldali tekercs, valamint a vevő féloldali tekercs között van-e fémfólía darab, mivel ez a feszültségváltozás következtében létre­jövő, önmagában ismert feszültségtranszfor­mációt jelentős mértékben befolyásolja. Meg­oldásunknál a fémfólia daraboknak nem ki­kötése a nem mágnesezhetőség, nálunk mág­nesezhető fémek is felhasználhatók. A soros kiolvasás — egyszerre egy sor, vagy egy oszlop kiolvasása — meggyorsítja a kódkártyán lévő információk kiolvasását, íiszen a kódkártyának a kártyabevezető résbe történő, végleges helyére juttatása során, már közben folyamatosan történhet az egyes sorok, vagy oszlopokban lévő információk kiolvasá­sa. A találmány tárgya kódkártyaleolvasó ké­szülék személyek és/vagy tárgyak adatainak azonosítására és nyilvántartására szolgáló berendezéshez, amely váltakozó feszültségje­let előállító adó féloldalt, valamint vevő fél­oldalt tartalmaz. Az adó féloldalt a vevő féloldaltól fémfóliadarabokat és/vagy üres helyeket megfelelő — sor, oszlop — elrende­zésben tartalmazó kódkártya bevezetésére szolgáló, kártyabevezető rés választja el. A vevő féloldalnak memóriája és ahhoz csat­lakozó memóriavezérlője van, a memória ki­menetéhez vonalillesztőn át a berendezés van kötve. A kódkártyaleolvasó készülék úgy van kialakítva, hogy a kártyabevezető résbe he­3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom