197620. lajstromszámú szabadalom • Ablakszerkezet

A találmány tárgya ablakszerkezet épít­mények természetes szellőztetéséhez, mely térhatároló falba beépített tokot, legalább egy darab nyíló szárnyat, előnyösen egyesített ke­retet, a keretben elhelyezett legalább két, de célszerűen három darab üvegtáblát, az üveg­táblák között légréteget, a tok és a térha­tároló fal között adott esetben légzáró tömí­tést tartalmaz, a keretben legalább egy alsó átbocsátó járat és legalább egy felső átbo­csátó járat van, az alsó átbocsátó járat a ke­retben lévő alsó légvezető csőhöz, míg a felső átbocsátó járat a keretben lévő felső légvezető csőhöz csatlakozik. Az energiahordozók árának emelkedésével szükségessé vált a korszerű, energiatakaré­kos ablakszerkezetek kifejlesztése. Az ablak­­szerkezetek hőszigetelő képessége légzáró tö­mítések alkalmazásával és háromrétegű üve­gezéssel jelentősen javult. Az eddig ismert ablakszerkezetek nem teszik lehetővé a levegő huzatmentes szabá­lyozott és egyenletes bevezetését, továbbá több­szintes épületeknél nem küszöbölik ki a nyo­máskülönbségeknek a szellőzésre gyakorolt káros hatását. Ismeretes olyan ablakszerkezet is, ahol a szellőztetést ventilátor beépítésével teszik le­hetővé, ez azonban zajos, a szellőző levegőt pedig télen is a külső levegő hőmérsékle­tén vezetik be. A 3.107.234 lajstromszámú NSZK szaba­dalmi leírás szellőztető tolókával ellátott ablakot és ajtót ismertet. A találmány lé­nyege, hogy pl. az ablak keretébe nyílást építenek be, amely nyitható és zárható. Elő­nye, hogy az ablak nyitása nélkül is lehet szellőztetni. Hátránya, hogy a levegő a külső hőmérsékleten lép be a helyiségbe, mert nincs hővisszanyerés és nyáron is a téli üzemmód­ban működik. A 3.200.113 lajstromszámú NSZK szaba­dalmi leírás áital bemutatott ablakszerkezet, már hasznosítja a hővisszanyerést. A le - vegő járatok az ablakszerkezetbe vannak be­építve. Előnye, hogy téli szellőztetésnél ener­gia takarítható meg. Hátránya, hogy szabá­lyozható, továbbá itt sincs külön nyári üzem, és ezért nyáron nem csökkenti a hőterhelést. A 376.276 lajstromszámú osztrák szaba­dalmi leírásból többrétegű üveggel és hőcse­rélővel ellátott ablakszerkezetet ismerhetünk meg. A szerkezet lényege, hogy klímaberen­dezést építenek be az ablakszerkezetbe. A levegő téli és nyári áramlási iránya meg­egyezik. Előnye, hogy a klímaberendezés egyedileg szabályozható, és nem vesz el he­lyet a helyiségből. Hátránya, hogy drága, továbbá az energiafogyasztása is jelentős. A befúvás az ablak felett, az elszívás az ablak alatt történik. Ez azért kedvezőtlen, mert a szellőző levegő nem öblíti át a tel­jes teret, és ún. rövidzárlat lép fel. A találmány célja az eddig ismert ablak­­szerkezetek hátrányainak kiküszöbölése, és olyan energiatakarékos ablakszerkezet kiala­1 2 kítása, amely télen-nyáron lehetővé teszi a szellőző levegő optimális hőmérsékleten tör­ténő huzatmentes és egyenletes bevezetését, úgy, hogy télen a többrétegű üveg által oko­zott üvegház-hatást célszerűen hasznosítja a szellőző levegő előmelegítésére. Nyáron a hő­visszaverő fólia által felmelegített levegőáram útjának rövidrezárásával és kivezetésével csökkenti a hőterhelést. A találmányi gondolat alapja az a fel­ismerés, hogy ha az ablakszerkezet kere­tébe alul és felül légátbocsátó járatokat és áramlásszabályozó orsót helyezünk, akkor szabályozható és huzatmentesen szellőző ener­giatakarékos ablakszerkezetet alakíthatunk ki. A találmány lényegéhez tartozik az is, hogy a háromjáratú üvegréteg első és ref­lektáló fóliával ellátott második rétege kö­zött hőcsapdát hozunk létre. A hőcsapdából egy megfelelően kialakított és az ablakba épített, szabályozó szerkezettel úgy tudjuk szabályozni, hogy nyáron és nappal a sza­bályozó orsó megfelelő beállításával a he­lyiség hővédelmét szolgálja, (felmelegedett levegő szabadba való közvetlen kivezetésé­vel). Télen és éjjel pedig a helyiség hővesz­teségének csökkentésére szolgál, mivel ez eset­ben a felmelegített levegőt az ablakban (a harmadik üvegréteggel határolt légjára­ton keresztül) és az esetleg fűtési célra szol­gáló falszerkezetben kialakított járaton ke­resztül vezetjük be, ahol ez a levegő tovább­melegszik. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti ablakszerkezet építmények természe­tes szellőztetéséhez — mely térhatároló fal­ba beépített tokot, legalább egy darab nyí­ló szárnyat, előnyösen egyesített keretet, a keretben elhelyezett legalább két, de célsze­rűen három darab üvegtáblát, az üvegtáb­lák között légpárnát, a tok és a térhatáro­lófal között adott esetben légzáró tömítést tartalmaz, a keretben legalább egy alsó járat és legalább egy felső átbocsátó járat van. az alsó átbocsátó járat szintén a keretben lé­vő, felső légvezető csőhöz csatlakozik, — oly módon van kialakítva, hogy a légvezető csö­vek a térhatároló falhoz tartozó, pl. abba beágyazott gégecsövekkel vannak összekötte­tésben, az alsó légvezető csőbe áramlássza­bályozó felső orsó van elfordíthatóan és cél­szerűen koaxiálisán beültetve, az orsók pedig előnyösen henger alakúak, továbbá levegő átbocsátására alkalmas, alkotó irányú hasí­tékokat foglalnak magukba. A találmány további ismérve lehet, hogy a légvezető csövek nyílásokkal, célszerűen al­kotó irányú résekkel vannak ellátva. Egy lehetséges kiviteli alaknál a hasíté­kok egy másik része iránytöréses hasíték, az iránytöréses hasítékok — célszerűen de rékszögü — hajlattal rendelkeznek. A hasí­tékok egy része pedig iránytörésmentes ha­síték, az iránytörésmentes hasíték az orsók hengerpalástjának egymással átellenesen 2 197620 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom