197611. lajstromszámú szabadalom • Térbeli elem, elsősorban kisteres létesítmények megvalósításához

197611 gítségével van tömítve. A 4. ábrán jól látszik, hogy a 15, 16 keretek b vastagsága megha­ladja a 2 lemezek (falak) a vastagságát. A 15, 16 csatlakozó keretek is statikailag együtt­dolgoznak a hozzájuk tartozó A’, A térelemek (itt nem ábrázolt) vázszerkezetével. Végül az 5. ábra szerinti megoldásnál csak a felső A” térelemnek van 17 csatlakozó ke­rete, amelynek profilja úgy van kiképezve, hogy a 7 orr-rész kivülről c átfedéssel a 3 csat­lakozó felületek alá nyúlik. A 7 orr-rész a 2 lemezzel párhuzamos, és a kívül felülről le­felé húzódó 17a ferde felülettel határolt 19 átmeneti szakasszal csatlakozik a 2 lemez­hez. Az alsó A térelem 2 falának felső lapja, mint 3 csatlakozó felület, valamint a felső A’ térelem ezzel párhuzamos 3 csatlakozó felü­lete között ebben az esetben tömítőanyagként 6 habarcsréteget (ágyazóhabarcsot) alkal­maztunk. A 17 keret b vastagsága ebben az esetben is nyilvánvalóan nagyobb, mint az alsó A térelem, valamint a felső A’ térelem 2 falának a vastagsága. A 7 orr-rész e szé­lessége úgy van megválasztva, hogy a 17 ke­ret b szélessége statikai szempontból meg­felelő legyen. A 7 orr-rész 17b homloklapja függőleges, 7a alsó lapja pedig vízszintes, és vízorrként funkcionál. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a találmány szerinti kisteres építmény vég­leges jellegű, igen hosszú élettartamú, és rö­vid idő alatt, minimális élőmunkaráfordítás­sal valósítható meg. Az építmény létesítésé­hez hagyományos értelemben vett építés-sze­relési tevékenységre gyakorlatilag nincs szük­ség; a kivitelezés lényegében csak a térele­mek elhelyezésére korlátozódik. A minden­kori alsó elem bármilyen erre alkalmas al­építményen, akár közvetlenül fagymentes ta­lajon, vagy kavics-, illetve beton-aljzaton, és természetesen bármilyen aljzaton elhelyez­hető. A kisteres építmény, alkalmazhatósági területe igen széles: felhasználható akár mély­­akár magasépítési létesítmények, lakótele­pek közműfogadó állomásainak egyszintes kiszolgáló épületként, például transzformá­tor-állomásként, garázsként, hidroforházként stb. A vékonyfalú, de nagy merevségű vas­beton térelem-szerkezet messzemenően gaz­daságos, és magas esztétikai színvonalon va­lósítható meg. A tömítettség a csatlakozó ele­mek között tömítőzsinórok vagy -szalagok (például neoprén-szalagok) behelyezésével igen egyszerűen biztosítható, a mindenkori felső elem(ek) súlya elegendő ezek befeszí­­téséhez. A vasbeton térelemek gyártása ha­gyományos eszközökkel egyszerűen és gyor­san hajtható végre. A térelemekben oldalt tetszés szerinti képezhetők ki nyílások, ame­lyekbe nyílászáró szerkezetek helyezhetők el. A találmány természetesen nem korláto­zódik a fentiekben részletezett kiviteli példák­ra, hanem az igénypontok által definált oltal­mi körön belül sokféle módon megvalósít­5 4 ható. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a térelem­nek például az egyik oldalfala helyén is lehet nyílás fal helyett, nemcsak alul, illetve fölül; ez a kiviteli alak pl. garázs létesítéséhez le­het előnyös. Az építmény kettőnél több térele­met is tartalmazhat; ebben az esetben a köz­benső térelem legalább alul-felül nyitott. Ilyen megoldásra akkor lehet szükség, ha az épít­mény belmagasságát például technológiai okokból növelni kell. Végül hangsúlyozni kí­vánjuk, hogy a térelemek alaprajzi alakja gyakorlatilag tetszőleges lehet, pl. köralap­rajzú térelemek alkalmazása sem kizárt. Eb­ben az esetben a csatlakozó keret funkcióját egy csatlakozó gyűrű tölti be, amely a térelem vázrendszerével statikailag együttdolgozik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Építmény, amelynek egymáshoz illesz­kedő térelemei vannak, azzal jellemezve, hogy legalább egy oldalon nyitott doboz-szerű tér­beli vázszerkezetet és a vázszerkezeti elemek (8a, 8b) között lemezeket (2, 10) tartalma­zó legalább két téreleme (A, A’) van; az al­só térelem (A) (egy) nyitott oldalával felfe­lé, a felső térelem (A’) pedig (egy) nyitott oldalával lefelé, egy alsó térelemen (A) van elhelyezve, és legalább az egyik térelemnek (A; A’) a nyílás pereme mentén körbenfutó, a lemezvastagságot (a) meghaladó vastag­ságú (b), a térelem (A, A’) vázszerkezeté­vel statikailag együttdolgozó kerete vagy csat­lakozó gyűrűje (1; 15, 16, 17) van. 2. Az 1. igénypont szerinti építmény, az­zal jellemezve, hogy vasbeton térelemei (A; A’) vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti épít­mény, azzal jellemezve, hogy a térelemek (A, A’) egymáshoz illeszkedő csatlakozó fe­lületei (3) között tömítés van elhelyezve. 4. A 3. igénypont szerinti építmény, azzal jellemezve, hogy a tömítést rugalmas tömí­­tőzsinór (9) alkotja, amely a csatlakozó fe­lületekben (3) kiképzett — célszerűen félkör alakú — hornyok (13) által alkotott körben­futó csatornában helyezkedik el (3. ábra). 5. A 3. igénypont szerinti építmény, azzal jellemezve, hogy a tömítést sík csatlakozó felületek (3) között elhelyezkedő rugalmas körbenfutó tömítőszalag (5) alkotja (4. ábra). 6. A 3. igénypont szerinti építmény, azzal jellemezve, hogy a tömítést sík csatlakozó felületek (3) között elhelyezkedő körbenfu­tó habarcsréteg (6) alkotja (5. ábra). 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike sze­rinti építmény, azzal jellemezve, hogy a tér­elemek (A, A’) csatlakozó keretei (1) vagy gyűrűi a hozzájuk tartozó oldalsó lemeztől (2) (faltól) ferdén kifelé — a felső térelem (A’) esetében lefelé, az alsó térelem esetében pedig felfelé irányuló felülettel (la) és füg­gőlegeshomloklappal (lb) rendelkező kereszt­­metszetűek. (3. ábra) 8. Az l—6. igénypontok bármelyike sze­rinti építmény, azzal jellemezve, hogy az al­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom