197609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszín alatti kúszható vagy annál nagyobb méretű előregyártott elemekből álló vezetékeknek keskeny munkaárokban való építésére

197609 el és az 1 munkaárok teljes hosszához képest viszonylag rövidek — észrevehetően nem be­folyásolja. Miután az 1 munkaárok tervezett fenék­szintjét elértük, a 2 dücolattal biztosított mun­kaárokban megépítjük az 1—3. ábrákon egé­szében 40 hivatkozási számmal jelölt vezető­pályát, amelyet a jelen kiviteli példa eseté­ben a lemezszerű 4 vezető betontest és az abba beágyazott, de abból felfelé kinyúló 5a, 5b lineáris vezetőelemek alkotják. Ezek egymás­tól J_ oldalirányú távközzel (3. ábra), azonos magasságban, a 3 csatorna tervezett magas­sági és hosszanti helyzetét biztosító módon vannak beépítve. A 4 vezető betontest az 1 munkaárkot és az la leadóaknát teljes szé­lességében kitölti, és az árok teljes hosszá­ban végighalad, ugyanúgy, mint az 5a, 5b lineáris vezetőelemek, amelyek az la leadó­­akná(ko)n is megszakítatlanul át vannak vezetve. Amint a 2. és 3. ábrán jól látható, a 4 vezető betontest a 2 dúcolat függőleges 12 dúcelemeit, pl. pallóit is, alul biztonságosan megtámasztja. (A betonanyag és pallók közé elválasztóréteget, pl. kátránypapír-lemezt vagy műanyag fóliát célszerű elhelyezni a pallók utólagos eltávolításának megkönnyí­tése céljából.) A 4 vezető betontest beépítését megelőzően — ha erre valamilyen okból szük­ség van — akár a fektetendő 3 csőelemek szel­vényébe is benyúló áttámasztó 11 dúcok épít­hetők be ideiglenes jelleggel, amennyiben a függőleges 12 dúcelemek, pl. pallók teher­bíró képessége megfelelő ahhoz, hogy a 3 cső­elem helyére húzása vagy tolása során, az ideiglenes dúctámasz eltávolítását követően a reakcióerőket a 4 vezető betontestre és a 3 csőelem feletti első áttámasztó 11 dúcra (2. és 3. ábra) át tudják adni. A 4 vezető betontestbe épített 5a, 5b line­áris vezetőelemek — amelyek csúsztató szer­kezetként is funkcionálnak — a jelen kiviteli példa esetében kisebb inerciájú acélsínek, de lehetnek más profilú hengerelt acélszelvé­nyek is. Az 5a, 5b lineáris vezetőelemeket mind vízszintes, mind magassági értelemben az épí­tendő 30 csatorna tervezett helyzetének meg­felelően kell beállítani. Célszerű, ha az 5a, 5b lineáris vezetőelemek felső síkja — a jelen esetben a sínek feje — néhány mm-re nyúlik ki a 4 vezető betontest felső síkjából, amelyet e vezetőelemek között úgy kell kialakítani, hogy néhány centiméterrel mindig a betolt vagy behúzott, az 5a, 5b lineáris vezetőele­meken felfekvő 3 csőelemek külső felülete alatt maradjon. Az így kialakuló hézagot a 3—5. ábrákon 7 hivatkozási számmal jelöltük. A 7 hézag a jelen kiviteli példa esetében a 3 csőelem íves felülete és a 4 vezető betontest trapézalakú bemélyítése között jön létre. Mielőtt a csőfektetési munka megkezdődik, a létesítendő 30 csatorna nyomvonalán vala­hol — pl. egy la leadóaknában, vagy egy már lefektetett 3 csőelem belsejében — elhelyez­zük a 8 összehúzó berendezést, amely — amint a 4. ábrán látható — a jelen kiviteli példa ese­7 tében M motorral rendelkező csörlő. Ha a csa­tornát a 3 csőelemek összetolásával építjük meg, nem csörlőt, hanem a 4 vezető beton­testen mozgatható tolóeszközt alkalmazunk, amely nagyobb átmérőjű előregyártott elemek­nél — pl. járható szelvényű csatorna kivite­lezéséhez — gumikerekű kisméretű traktor, vagy más jármű lehet. Ha a csörlő elhelyezése egy már elkészült csatornaszakaszban törté­nik, a rögzítése (kikötése) az elemhornyok­ban, vagy csatlakozó felületek között eszkö­zölhető. A következő lépésben az la leadóaknán keresztül — pl. megfelelő teherbírású daru segítségével — az előregyártott elemeket egy­más után leeresztjük a 40 vezetőpályára, és azon mindegyik elemet a 8 összehúzó beren­dezés működtetésével a helyére, egy másik, a már a tervezett helyzetében lévő 3 csőelem­hez húzzuk. A 4. ábrán látható módon a csör­lő 15 kötele a már lefektetett 3 csőelemek, il­letve már elkészült csatornaszakasz belsejé­ben húzódik végig, tehát a behúzási művelet­nek nincs akadálya (a behúzás irányát a 4. ábrán a 15 kötélre rajzolt nyilak érzékeltetik). A 3 csőelemek összehúzását vagy összetolását megelőzően a már a helyén lévő 3 csőelem hornyában — önmagában ismert — távolság­­tartó lemezt célszerű elhelyezni, hogy a rugal­mas kapcsolat biztosítva legyen. Az össze­húzással — amint erre már utaltunk — a 3 csőelemek közötti vízzáró kapcsolat a behú­zott csőelemen lévő tömítőelem, pl. gumigyű­rű segítségével automatikusan létrejön. Amennyiben a vasbeton csőelemek előre­­gyártási külméret-pontossága nem kielégítő, a már a mindenkor a helyén lévő csőelem vé­gére kinyúló kúpos, tölcsérszerű bevezető­­-szerelési segédelem rögzíthető, ami biztosít­ja, hogy behúzott, illetve betolt csőelem a már elhelyezett csőelem kapcsolódó hornyába csú­szik be, a kapcsolódó csőelemen lévő gumigyű­rűvel együtt. Ilyen bevezető-szerelési kúpos se­gédelemre azonban az esetek túlnyomó részé­ben nincs szükség. Mivel a 3 csőelemek mozgatása az 5a, 5b lineáris vezetőelemeken csúsztatással történik, nagyobb tömegű előregyártott elemek beépí­tésekor előnyös lehet a súrlódás csökkentésé­re a lineáris vezetőelemeket előzetesen kenni. Kenőanyagként a betonra nem ártalmas ben­­tonit-iszap alkalmazása célszerű. A fentiek szerint lefektetett 30 csatorna 3 csőelemei alatt az 5a, 5b lineáris vezetőele­mek, a 3 csőelemek és a 4 vezetőelemek, a 3 csőelemek és a 4 vezetőtest között kialakult 7 hézagot utószilárduló anyaggal, célszerűen injektált cementhabarccsal — a 3. ábrán 10 hivatkozási számmal jelölt ágyazóhabarcs­csal — töltjük ki. Hosszabb csatornaszakasz esetén előnyös még a 3 csőelemek behúzása vagy betolása előtt gumitömlőt elhelyezni a 4 vezető betontestten az 5a, 5b lineáris vezető­elemek között, aminek segítségével a tömör aláinjektálás folyamatosan hajtható végre, a 3 csőelemek elhelyezésével párhuzamosan, 8 5 5 10 15 20 25 30 36 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom