197593. lajstromszámú szabadalom • Bőrkímélő folyékony szappan kompozíció
19^593 A találmány bőrkímélő folyékonyszappan kompozícióra vonatkozik. A hagyományos szilárd mosdószappanok mellett egyre nagyobb tért hódítanak a folyékonyszappan készítmények. Elterjedésüket a modern csomagolástechnika tette lehetővé. Előnyük az előbbiekkel szemben, hogy könynyebb a kiadagolásuk és kisebb veszteséggel, tehát gazdaságosabban használhatók. A folyékony szappanok fő komponensei az állati vagy növényi eredetű zsírsavak káliumsói, a viszkózus, folyékony káliszappanok. Ilyen folyékonyszappan készítmény ismeretes,? 181 248 sZi magyar szabadalmi leírásból. Ez a készítmény az imént említett zsírsavas káliilmsók mellett szulfonsavas káliumsót, karbami'dot, etanolt és fertőtlenítőszereket tartalmaz. Ismeretes az is, hogy a káliszappanok bőrszárító hatásúak, ezért kozmetikai készítményekben egyre kevésbé használják őket. Ilyen célú felhasználásuk már azért is visszaszorul, mert az előállításuk során fölöslegben maradó szabad zsírsav vagy szabad kálium-hidroxid egyaránt káros a készítményben, szükség van tehát a technológiailag nehezen megvalósítható pontos közömbösítésre. Hátrányosak gazdaságossági szempontból is, mert a természetes eredetű zsírsavakat többnyire csak előzetes tisztítás, rendszerint desztilláció után lehet felhasználni kozmetikai célú szappan kompozíciók előállítására. A íolyékonyszappanok előállítói tehát arra törekednek, hogy a káliszappanok helyett más zsírsavszármazékokat, például alkanolamidokat használjanak, legújabban pedig arra, hogy a zsírsavszármazékok mellett vagy helyett más, szintetikus detergensek minél nagyobbmérvű felhasználásával állítsanak elő folyékonyszappan készítményeket. A 4 387 040 sz. amerikai szabadalmi leírás szerinti folyékonyszappan kompozíció például laurin- és mirisztinsav-káliumsó mellett jelentős mennyiségű kókuszzsírsav-dietanolamidot tartalmaz detergensként. A 4 486 328 sz. amerikai szabadalmi leírásból ismeretes folyékony szappan zsírsav-dietanolamidok mellett ikerionos betain-típusú szintetikus detergenseket tartalmaz. G. A. Nowak „Kosmetische Preparate” című könyvében (Verlag H. Ziolkowsky K- G., Augsburg, 1975) olyan krémszappanról olvashatunk, amelynek komponensei diglikolsztearát, trietanolamin, glicerin-monosztearát és észter típusú izopropil-palmitát. A kozmetikai célú készítményekkel, így a folyékonyszappanokkal szemben támasztott egészségvédelmi, különösen dermatológiai követelmények egyre szigorúbbak. Az ilyen készítményeknek alkalmazkodniuk kell az epidermis természetes pH értékéhez, és azt drasztikusan nem változtathatják meg. Bőrirritációt, bőrkiszáradást nem okozhatnak. Az ismert folyékonyszappan készítményeket bőrkímélő hatás szempontjából vizsgálva megái-1 2 lapítható, hogy azok nem elégítik ki az említett követelményeket. A találmány célja, hogy olyan folyékonyszappan készítményt biztosítson, amely a kívánt tisztítóhatással rendelkezik, emellett azonban kielégíti az előbb részletezett egészségvédelmi követelményeket is. A szintetikus detergensek körében végzett kutatásaink során a tisztítóhatás vizsgálata mellett dermatológiai vizsgálatokat is folytattunk, és ez utóbbiak eredménye fokozatosan a szukcinát észterekre terelte figyelmünket. Megállapítottuk, hogy a találmány kitűzött célját olyan, alapvetően három detergens komponensből álló szintetikus detergens kompozícióval érhetjük el, amely alapkomponensként meghatározott összetételű alkil-(polietoxi) - -szulfoszukcinát sót tartalmaz. Felismertük ugyanis, hogy az (I) általános képletű alkil-, illetve alkenil-(polietoxi)-szulfoszukcinát alkáli-ammónium vegyes sók, amelyek képletében R, jelentése 12-18 szénatomos alkil- vagy alkenil-csoport, n értéke 4-8 és A jelentése alkálifém-ion, dermatológiai szempontból igen előnyösek, bőrt károsító hatásuk szembetűnően csekélyebb, mint az ismert detergens vegyületeké. E felismerésünk annál is inkább meglepő, mert például az (I) általános képletű vegyületek olyan rokon vegyületei, amelyek észterező komponensként egyszerű — nem etoxilezett — alkilcsoportot tartalmaznak, vagy a megfelelő diészíerek és félészter-dialkálisók már nem rendelkeznek az említett előnyös dermatológiai sajátságokkal. Lényeges e sajátosságok szempontjából az észterező alkil-polioxietilén lánc etoxiláltsági foka is: csak a 4-8 etoxi-csoportot tartalmazó észterező komponenssel rendelkező (I) általános képletű vegyületek bizonyultak kielégítőnek. További vizsgálataink során azt találtuk, hogy az (I) általános képletű vegyületekből — azokat meghatározott, viszonylag kisebb mennyiségű zsíralkohol-szulfát sókkal és zsírsav-etanolamidokkal összekeverve — olyan detergens kombinációt készíthetünk, amely mind tisztítóhatás, mind az egészségvédelmi kritériumok szempontjából messzemenően kielégíti a detergensekkel szemben támasztott követelményeket. E felismerésünk alapján a találmány szerinti bőrkímélő szappan kompozíció vizes oldatban 40-80 tömegrész mennyiségben legalább egy (I) általános képletű alkil- vagy alkenil- (polietoxi) -szulfoszukcinát alkáli-ammónium vegyes sót — a képletben R, jelentése 12-18 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, azzal a kikötéssel, hogy az alkenilvegyület részaránya az (I) általános képletű vegyületek tömegének 3%-áig terjedhet, n értéke 4-8, A jelentése alkálifém-ion —, 2-10 tömegrész (II) általános képletű — adott esetben etoxilált — zsíralkohol-szulfát sót — a képletben R2 jelentése 12-14 szénatomos alkilcsoport, m értéke 0-6, B jelentése alkálifémvagy ammónium-ion —, 4-14 tömegrész kókuszzsírsav- és/vagy sertészsífsav-mono-2 5 10 15 20 2b 3í 3Ê 40 45 50 55 60 65
