197555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gilisztakomposzt előállítására

197555 — az 1. ábra a berendezés egy lehetséges kiviteli alakját, — 2. ábra a berendezés egy további kiviteli alakját, ábrázolja. Az 1. ábrán látható találmány szerinti berendezés legalább egy, betonburkolatú, zárt vízelvezetésű — célszerűen téglalap alapú — 1 egységet tartalmaz. Az 1 egység 2 alapja szélei felé lejtős kialakítású és az 1 egységnek a szélén körbetutó, meghatározott lejtésű, 3 szennyvíz-gyűjtőhöz csatlakozó 4 csatorná­ja van. Az 1 egység szimmetrikus legalább két, azonosan kiképzett talajfűtésre alkalmas csőhálózattal ellátott 5, 6 részből áll. Az egyik (másik) 5 rész talajfűtését biztosító csővezetékrendszer közvetlenül és/vagy ke­ringtető 7 szivattyún keresztül a másik (egyik) 6 rész környezetében tárolt szervesanyagok biohőjét elvezető csővezetékrendszerrel van összekötve. A találmány szerinti berendezéssel előnyö­sen megvalósítható a korábban ismertetett energiatakarékos gilisztakomposzt előállító eljárás. Célszerűen az egyik 5 részben a szubsztrátum előérlelése, míg a másik 6 részben pedig a giliszta biomassza előállí­tása folyik. A megfelelő 3,5 hó elteltével, a letermelés után, a két 5, 6 rész funkciója megcserélődik és a továbbiakban (ismét 3, 5 hónapon keresztül) az egyik 5 részben a giliszta biomassza előállítása, a másik 6 részben pedig a szubsztrátum előérlelése zaj­lik. Az 1 egység szimmetrikus kiképzése lehetővé teszi az 1 egység jó kihasználását, a felhasznált anyagok lehető legkevesebb átrakásával. Természetesen az évi rendelke­zésre álló szervesanyag mennyiségétől függő­en annyi 1 egységet építhetünk, amennyi szük­séges, és ezek párhuzamosan vagy soros ro­tációval működtethetők. Az 1 egység önmaga is üzemeltethető, és biztosítható segítségével a nagytömegű biomassza előállítása. Tekintettel a magyar­­országi éghajlati viszonyokra és arra, hogy a berendezés szabadtéren van elhelyezve ezért a találmányunk szerinti eljárásnál korábban már ismertetett „meleg talp“ megoldás ön­magában nem biztosít — főként a hidegebb időszakokban — kellő életteret az Eisenia foe­­tída gilisztafaj számára. Ezért alakítottuk ki a berendezésünket úgy, hogy az 1 egység két 5, 6 részének középvonalában egy-egy — pl. 1 m magas — csővezetékrendszer van elhelyezve, mégpedig úgy, hogy az egyik 5 ré­szen elhelyezett csővezetékrendszer, a másik 6 rész aljzatába vízszintesen elhelyezett csővezetékrendszerrel; a másik 6 részen elhe­lyezett csővezetékrendszer pedig az egyik 5 rész aljzatában elhelyezett csővezetékrend­szerrel van összekötve. Ezek a csővezeték­­rendszerek egymástól függetlenül működtet­hető, célszerűen vízzel működő hőcserélő rendszerek, amelyeknek feladata, hogy az elő­­érlelés ideje alatt termelődő biohőt átvigye az 1 egység azon 5 vagy 6 része, ahol éppen a gi-9 iszták élettevékenysége folyik. Az előérlelés deje alatt a biotherm folyamatok fokozatosan csökkennek, így az előálló kis hőkülönbségek esetén a csővezetékrendszer termodinamikai önállósága csökken, ezért célszerű a csőveze­tékrendszerbe a keringtető 7 szivattyúk beépí­tése. A találmány szerinti berendezés egy továb­bi előnyös kiviteli alakját ábrázolja a 2. ábra. Az ábrán az 1 egység két 5, 6 részén az érlelő prizma (a magasabb), és a tenyésztő prizma (az alacsonyabb, amelyben a giliszták van­nak) látható. A prizmák magasságának növe­lése (a jobb hely kihasználás) érdekében, vala­mint az aerob körülmények biztosítása érde­kében a prizmákba perforált, célszerűen mű­anyag 8 csövek vannak elhelyezve, amelyek­hez flexibilis 9 csatlakozókon keresztül 10 kompresszor van kötve. A légbefúvás alkalmazásával az érlelő prizmában oxigént biztosítunk a hőtermelés­hez, a tenyésztőprizmában pedig a giliszták életfeltételeit könnyítjük meg. A légbefúvás folyamatos hőtermelést biztosít az érlelő prizmában. Amennyiben ez a hőtermelés nem elegendő, úgy a 10 kompresszor szívó oldali kivezetéséhez a levegő előmelegítésére alkal­mas 11 fűtőberendezést csatlakoztathatunk. Az előmelegített légbefúvással szélsőséges időjárási körülmények között is, épület nélkül biztosítható a giliszták számára a szükséges 15—25°C hőmérséklet. A berendezésnek a légbefúvásos kiviteli alakja önmagában is alkalmazható, célszerű azonban, ha ezt a megoldást együtt használ­hatjuk fel a bitherm hőt jól hasznosító meg­felelő csővezetékrendszerrel kialakított meg­oldással. Találmányunk szerinti eljárással és beren­dezéssel megfelelő módon, kevés beruházás­sal megoldható a mérsékelt égövi nagytömegű szerves hulladék rentábilis átalakítása, ame­lyet az általában alkalmazott zárttéri tenyész­tési, energiaigényes, ismert gílísztagyárakkal, korlátozott kapacitásuk és költséges üze­meltetésük miatt, nem lehet elvégezni. Kísérleteink alapján bebizonyosodott, hogy megoldásunk széles körben környezetvédelmi feladatok ellátására is alkalmas, hiszen minden mezőgazdasági üzem mellé nem tele­píthető egy zárttéri működésű, energiaigényes gilisztagyár de pl a találmányunk szerinti berendezésből olcsón, tetszőleges mennyiség telepíthető. Megoldásunkkal csökkenthető a mezőgazdasági termelés önköltsége és a kör­nyezetszennyezés megakadályozása mellett jelentős haszonra is szert tehetünk. A találmány szerinti megoldás hőtakarékos és lehetővé teszi szabadtéri körülmények között a mérsékeltövi gilisztafaj egész évi üzemelését, azon túlmenően hogy Ismereteink szerint a megfelelő mennyiségű tömegter­melés csak ezúton valósítható meg. A biomasz­­sza átalakítás ismertetett módszere a jövőben lehetővé teszi a legkülönbözőbb agrár-ökoló­10 7 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom