197551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talaj- vagy felszíni víz nitráttartalmának csökkentésére

A találmány tárgya eljárás víztárolón, me­dencén, szűrőrétegen, vagy természetben elő­forduló szűrőrétegen átfolyó talajvíz, mester­séges talajvíz — azaz felszíni víz beszivár­gásával képződő talajvíz —, vagy felszíni víz nitráttartalmának csökkentésére, denítrifikáló mikroorganizmusokat és/vagy táptalajt tar­talmazó víz (Sz) időszakonkénti beadagolá­sával a tiszta víz kinyerésére szolgáló egy vagy több kút vagy cső (k) körül elhelyezett egy vagy több beadagoló kút vagy cső (b) al­kalmazásával, a tiszta víz kinyerésére hasz­nált kúttól vagy csőtől (k) megfelelő denitri­fikáló zóna kialakításával. Bizonyos területeken, elsősorban az inten­zív művelés alatt álló területeken, a talajvíz és a felszíni víz nitráttartalma olyan magas lehet, hogy szükség esetén a nitráttartalmat az ivóvízre megadott értékhatár alá kell csök­kenteni. A 7502197—2 számú SE szabadalmi leírás­ban káros nitrogénvegyületek, például nitrá­tok, eltávolítását vizekből, elsősorban talaj­vízből, ismertetik. Az eljárás szerint folyama­tosan vagy időszakonként denitrifikáló mikro­organizmusokat juttatnak a víztároló réteg­be a talajvíz kinyerésére mélyített kút környe­zetében. A találmányunk szerinti eljárásban egy egyértelműen definiált denitrifikáló zónát ho­zunk létre a vízkinyerő helytől kívánt távol­ságban, ezáltal lehetővé tesszük a tisztítandó víz nitráttartalmának optimális csökkentését. Jelen találmány tárgya eljárás talajvíz, mesterséges talajvíz — ami leszivárgó felszí­ni vizet jelent — vagy víztároló rétegen, me­dencén vagy természetes szűrőanyagot tartal­mazó szűrőrétegen átfolyó víz nitráttartalmá­nak csökkentésére. Az eljárás szerint denit­rifikáló mikroorganizmusokat és/vagy tápta­lajt tartalmazó vizet, időszakonként néhány kúton vagy csövön keresztül — amely kuta­kat vagy csöveket egy vagy több tisztított víz kinyerésére alkalmazott kút vagy cső köré te­lepítünk — adagolunk a tisztítandó vízbe. Az eljárás jellemzője, hogy a denitrifikáló mikro­organizmusokat és/vagy szubsztrátumot (táp­talajt) tartalmazó vizet egyszerre a beadago­ló kutak vagy csövek egy részébe vezetjük be és egyidejűleg vizet veszünk el a többi köze­li, szomszédos vagy közbeeső beadagoló ku­­taktói vagy csövekből. Ezáltal a vízkinyerő kúttól vagy csőtől megfelelő távolságra denit­rifikáló zónát hozunk létre. A víz, amit csak néhány beadagoló kútba táplálunk be, a vízkinyerő kútból és/vagy egy közeli beadagoló kútból származhat. Amennyiben a denitrifikáló mikroorganiz­musokat és/vagy szubsztrátumot (táptalajt) tartalmazó vizet a beadagoló kutakba bevezet­jük és egyidejűleg vizet veszünk ki a vízkinye­rő kútból, de nem szivattyúzzuk a vizet egy vagy több beadagoló kútból, a beadagolt víz egy szűk zónában áramlik a megfelelő beada­goló kúttól közvetlenül a vízkinyerő kút felé. Ez azt jelenti, hogy a beadagolt víz nem borít­1 2 ja el a beadagoló kutak közötti teljes területet és a szűk zónákon nem tiszta víz áramlik a viz­­kinyerő kút felé. Ebben az esetben a tisztítás nem lesz kielégítő és a vízminőség sem meg­felelő. A találmányunk szerinti eljárásban a vizet csak néhány vízbeadagoló kútba vezetjük be. Ezzel egyidejűleg vizet veszünk el a szomszé­dos vagy közbenső beadagoló kutakból, ezál­tal az így bejuttatott víz úgy áramlik a víztá­roló rétegben, hogy a beadagolási kutak kö­zötti területet tökéletesen lefedi és jól definiált denitrifikáló zónát hoz létre a vízkinyerő ku­­taktól megfelelő távolságra. A vízkinyerő kutakból elvett teljes vízmeny­­nyiség áthalad ezen a zónán, ezáltal a lehető legjobb nitráttartalom-csökkenés érhető el. A találmány előnyös megvalósítási mód­ját — azaz az eljárást a víz nitráttartalmának csökkentésére a tárolórétegben — részletesen a következőkben mutatjuk be. A nitrátionok a talajvízből normális körül­mények között a tárolórétegben mindig jelen­lévő denitrifikáló mikroorganizmusok aktivá­lásával eltávolíthatók. Ha szükséges a kezde­­‘i szakaszban denitrifikáló mikroorganizmu­sokat kell adagolni. A használt mikroorganizmusoknak szerves szénre van szükségük ahhoz, hogy denitrifi­káló hatásukat kifejthessék. Hasznos táptalaj például a szukróz, metanol, etanol, acetátok vagy a melasz. A táptalajt feloldjuk a vízben vagy összekeverjük a vízzel, amit a beadagoló kúton át vezetünk be a rétegbe. Ha a denitrifikáló mikroorganizmusok ha­tékonysága megfelelő, valamennyi beadagolt szerves szén elhasználódik a denitrif iká lás so­rán. Adott mennyiségű nitrát nitrogéngázzá redukálásához meghatározott mennyiségű szubsztrátumra van szükség. Gyakorlati alkalmazásban a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a táptalaj ada­golással a talajban aktiválni lehet a mikrobio­lógiai folyamatot. Az eredmény a nitráttarta­lom csökkenése egy denitrifikálási folyamat­ban. A talajvíz nitráttartalma például 50 mg/1 értékről 10 mg/1 értékre csökken. A redukáló körülmények létrehozása más hatásokkal is jár. Ilyen az oldott mangán és a maradó nitrítion tartalom megnövekedése a vízben. Ezek a változások vízhigiéniai szem­pontból nem kívánatosak, noha a folyamat visz­­szafordítható, ha a vizet gáztalanítjuk és oxi­génnel telítjük. Biológiai szempontból egyér­telmű, hogy redukálással és azt követő oxidá­­lással elérhető, hogy a víz gyakorlatilag nit­rátmentes legyen, anélkül, hogy a víz minősé­ge más tekintetben megváltozna. Az eljárás gyakorlati alkalmazásakor két, lényegében különböző műszaki megoldás kö­vethető: (1) Egy és ugyanazon kút körül két zónát, egy redukáló és egy oxidáló zónát hozunk lét­re. Amikor vizet veszünk, nyerünk ki a kútból a víz az említett két zónán szűrődik át és ez­által megtisztul. 2 197551 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom