197549. lajstromszámú szabadalom • Vízkezelő berendezés

197549 csak gyűrű alakú 8 tisztavíz-kollektorcső van beépítve, amely a gömb alakú 30b tartály belső felülete mentén húzódik végig. A 8 kollektor­cső külső oldalán egymástól azonos oldal­irányú távközzel 33 vízbebocsátó nyílások vannak. A 11 iszap-kollektorcső alsó oldalán, ugyancsak egymástól azonos oldalirányú táv­közökkel kiosztva 34 iszapbebocsátó nyílások vannak. A 8 kollektorcsőből 9 elvezetőcső van leágaztatva, amely a 30a törzsben van levezet­ve, és a t terepszínt alatt a fogyasztókhoz to­vábbvezetve. A 9 elvezetőcsőbe 21 zárósze­relvény van beiktatva. A 11 kollektorcsőből 11a ürítővezeték lép ki, amely 20 zárószerel­vényt tartalmaz. A 7 tározótérben lefelé csökkenő kereszt­metszetű kúppalást alakú 10 áramlásmódosító betét van elhelyezve. A Vmax felső üzemi vízszinten 12 túlfolyó­tölcsér van beépítve, amelyhez 12a túlfolyó­vezeték csatlakozik. Ez, valamint a 1 la iszap­ürítő vezeték a 13 elvezetőcsőnek a 30b törzs­ben levő tölcséres szájába torkollnak. A 13 elvezetőcső is a 30a törzsben halad lefelé, és a 1 terepszint alatt van továbbvezetve. A már említett 5 levegőbekeverő szerke­zetből 15 gázelvezető cső lép ki, és a 30b tar­tályon kívülre vezetett végéhez 16 kimenő lég­szűrő van csatlakoztatva. A 4 töltővezetékről a 8 kollektorcső fölött a 7 tározótérbe — víztérbe — torkolló, 18 záró­szerelvényt tartalmazó 17 öblítőcsonk van leágaztatva. Az 1. ábra szerinti berendezés üzemelte­tése a következőképpen történik: az 1 mélyfúrású kútba merülő 3 szivattyú indításával egyidejűleg a 2 vegyszeradagoló­ból az 1 kútba tápláljuk a nyersvíz előkeze­léséhez és a vas-mangán iszap ülepítéséhez szükséges vegyszerekkel előkezelt vizet a 4 töltővezetéken keresztül a 3 szivattyú segítsé­gével az 5 levegőbekeverő szerkezetbe nyom­juk fel (a nyilak). Itt a vízből a benne oldott gázok a 30 magastározó légtérből elszívott levegő hatására kiválnak, és a helyükbe oxi­gén lép, ami a vas-mangán oxidációjához szűk séges. A gázkiválasztáshoz és az oxidálódás­­hoz szükséges levegő a bemenő 14 légszű­rőn keresztül áramlik a 32 cső — vagyis a 30 magastározó — belsejébe, és onnan az 5 le­vegőbekeverő szerkezetbe, valamint a 7 táro­zótérbe (víztérbe), a gázos — főként metá­­nos — levegő (gáz-levegő elegy) pedig a 15 gázelvezető csövön és a kimenő 16 légszűrőn át távozik a szabadba. Az 5 levegőbekeverő szerkezetből az oxi­géndús, gáztalanított víz a 6 elosztótálcára kerül, és onnan a b nyilaknak megfelelően gravitációsan, a jelen kiviteli példa esetében a hengeres 32 külső palástfelületén lecsorog­va, tehát centrális gyűrű alakú vízfilm formá­jában a 7 tározótérbe érkezik. A 7 tározótérben az oxidálódás hatására elbomló vas-mangán iszapja kiülepedik, vagy­is a tározótér aljában, a 11 iszap-kollektor- 4 5 cső környezetében, a ym,-„ alsó üzemi vízszint alatti víztérben gyűlik össze, míg az iszap­réteg felett elhelyezkedő tiszta víz sugarasan a vízkivétel helyéhez, vagyis a 8 tisztavíz-kol­lektorcső 33 belépőnyuásaihoz (c nyilak) áramlik, majd 9 elvezetőcsövön keresztül a fo­gyasztókhoz jut (d nyilak). A 7 tározótérben az áramlás egyenletes­ségének — és ily módon à vas-mangán iszap lehető legkedvezőbb hatásfokú kiülepítésé­­nek a biztosítására a 10 áramlásmódosító (áramlásjavító) betét szolgál, amelyet az 1. ábrán szereplő kúppalást helyett (vagy mel­lett) sugarasan elrendezett függőleges terelő­lemezek, centrikus körlemez(ek), vagy csövek (lamellás) szerkezetű betét is alkothat. A 11 iszap-kollektorcsőbe a kiülepedett iszap a 34 nyílásokon keresztül áramlik be, és a 11a, 13 elvezetőcsőveken keresztül távo­zik. A 13 elvezetőcsőbe torkollik a 12 túlfolyó­tölcsérhez csatlakozó 12a túlfolyóvezeték is. A magastározó 30b tartályának időnkénti tökéletes tisztítása a 17 öblítőcsonk segítsé­gével hajtható végre, amelynek végén sugár­­cső-csatlakozó van. A 18 és 19 zárószerelvé­nyek a sugárcsővel történő mosatás lehetősé­gét szolgálják. A 2. ábra szerinti kiviteli példa az 1. ábra szerintitől abban tér el, hogy az ülepítőtér — a magastározó 30b tartályán belül — el van különítve a tisztavíztértől, egyéb vonatkozás­ban a két megoldás azonos, ezért a 2. ábrán a már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük, illetve a hivatkozási jeleket értelemszerűen alkalmaztuk. A 2. ábra szerinti 30 magastározó gömb alakú 30b tartályába egy a lu 1-fel ü 1 nyitott, a 32 csövet koncentrikusan körülvevő, annál nagyobb átmérőjű hengeres 26 flotációs kö­peny van a tartály középső tartományában beépítve. Az 5 levegőbekeverő szerkezet 5a vízkibocsátó csöve felülről e 26 flotációs kö­penybe torkollik. Ezt a 26 flotációs köpenyt — ugyancsak koncentrikusan — 27 ülepítőtar­tály veszi körül, amelynek felső része henge­res, alsó része pedig lefelé csökkenő kereszt­metszetű, kúpos kiképzésű, felül nyitott, és alsó, a 26 flotációs köpeny alsó peremén lefelé túlnyúló végével vízzáróan csatlakozik a 32 csőhöz. A hengeres 26 flotációs köpeny felső pereme a 27 ülepítőtartály felső pereme fölé nyúlik. A 27 ülepítőtartály felső hengeres ré­szét e tartály fala és a 26 flotációs köpeny kö­zött körgyűrű alakú 24 áramlásmódosító be­tét tölti ki, amely például függőleges csöveket (csőnyalábokat) tartalmazó szerkezet, amely a feláramlást egyenletessé teszi, javítja, és így az ülepítés hatásfokát növeli. A fentiek­ből következik, hogy a 26 flotációs cső a 27 ülepítőtartály folyadékterében helyezkedik el, és a 2. ábrán jól látható, hogy az ülepítőtartály feneke felett e távközzel végződik. A 27 ülepí­tőtartályt kívülről körülvevő 7 tisztavíztározó térben két különböző — a vm/n alsó üzemi víz-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom