197548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari és kommunális biológiai szennyvíztisztítók elő és utóülepítője hatásfokának növelésére
197548 rűen rugalmas, de állás közben térfogata öszszeesikés alaktartó képessége csak látszólagos. Az iszapoknak mezőgazdasági felhasználásában is előnytelen e természettől idegen anyagok alkalmazása. Ezek miatt a szerves koagulálószerek felhasználásának megszüntetése vagy legalábbis az alkalmazási mennyiségek korlátozása is indokolt lenne. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy koaguálószerek alkalmazása nélkül nemcsak hogy gravitációsan nem süríthetők be a bomló szerves anyagot tartalma-, zó iszapok, hanem gépi víztelenítéssel sem vízteleníthetek. Ennek oka, hogy például centrifugálásnál igen sok szilárd anyag marad a vizes fázisban, így nemcsak az elválasztás hatásossága, hanem a vizes fázis és az iszap minősége sem megfelelő. Szűrővásznas víztelenítés esetén pedig a szűrővászon eltömődése miatt a szűrési folyamat megáll. A bomlékony szerves anyagokat tartalmazó iszapok kezelése sem környezetvédelmi, sem műszaki, valamint gazdasági vonatkozásban jelenleg nem megoldott. Célul tűztük ki tehát a fenti hátrányoktól mentes, javított iszapvíztelenftési eljárás kidolgozását. Meglepő módon felismertük, hogy amenynyiben a kezelendő iszaphoz bizonyos menynyiségű diciándiamid formaldehid előkondenzátumot és annyi meszet adagolunk, hogy az iszap vizes fázisa mészre csak részlegesen telített lesz, akkor több napig tartó gravitációs ülepítéssel, a felúszás veszélye nélkül igen jó ha sfokkal sűríthető az iszap. Ily módon a gépi víztelenítésre kerülő iszap térfogata lecsökken, és a szárazanyag; ;• .alma jelentősen megnövekszik. Előnyös hatas megjelenésének és a mésznek, mint adaléknak a jelenléte következtében a gépi víztelenítés hatásfoka megnövekszik. Amennyiben teljesen lebegőanyagmentes vizes fázis elérése a cél, akkor már nincs akadálya a szerves koagulálószerek alkalmazásának sem. Ezeknek a mennyiségi szükséglete akár az iszap kiinduló térfogatára, akár szárazanyagtartalmára vonatkoztatva igen nagy mértékben csökken. A szerves koagulálószer felhasználásának elhagyására irányuló törekvésünkkor meglepő módon felismertük továbbá, hogy a textiliparban színezékek rögzítésére használt, kálcium-ciánamidból (mészhidrogénből) és formaldehidből vizes közegben melegítés hatására előállított kondenzátum („colorfix" márkanév alatt ismeretes) a híg vizes fázisban lévő kisméretű biológiai iszap szemcsék koaguiálására és ülepedésének gyorsítására kiválóan alkalmas. A „coloríix" hatóanyaga tehát mésznitrogén és formaldehid alapanyagokból állítható elő. A mésznitrogén korábban, mint nitrojgén-műtrágya jelentős szerepet játszott, míg a formaldehid közismert és az egészségügyben még ma is alkalmazott dezinficiáló szer (szappanos oldata a „lysoform") és vetőmag csávázásra is használták (lásd: Zemplén Géza: „Szerves kémia" című egyetemi tankönyvének 347. és 162. oldalain, a könyv 1952-ben 3 az Akadémiai Kiadó gondozásában Budapesten jelent meg). A műtrágya jellegű és a fertőtlenítő hatású alapanyagokból előállítható termék elsősorban a koaguiáltatni kívánt biológiai iszappelyhekhez kötődik. Ily módon az alkalmazandó mennyiségnek csupán kis töredéke marad a besűrítési művelet vizes fázisában. E vizes fázisban maradt reagens — amely a biológiai tisztítási folyamatba kerül visszavezetésre — annak működését nem akadályozza, sőt előnyösen befolyásolja. A „colorfix" — ellentétben az igen nagy molekulájú (a ragasztóhoz hasonló) szerves koagulálószerekkel — nem a gépi víztelenítésnél fejti ki hatását, tehát a szűrletvíz lebegőanyag-mentessége nem érhető el vele. Ennek következtében funkcionálsi szerepe is más. Alkalmazási módja egyrészt elősürítés, másrészt elősűrítési funkcióval egybekapcsolt, a gépi iszapvíztelenítésből távozó vizes fázisban maradt lebegőanyag leválasztása és tömörítése. A „colorfix"-szel előkezelt iszap szerkezeti struktúrája — ilyen módon adott esetben az iszapnak szerves trágyakénti kiszórhatósági formája is — előnyösebb. A találmány tehát eljárás kommunális előülepítőből, ipari és kommunális szennyvíztisztítóból származó bomlékony szerves anyagokat tartalmazó vizes iszapok víztartalmának csökkentésére, amelynek lényege, hogy a híg iszap térfogatára vonatkoztatva 5—250 mg/1 mennyiségben diciándiamid-formaldehid előkondenzátumot adagolunk. Az anyag elkeverése után 1,5—6 órán át ülepítjük, és az elvált vizet az előülepítőbe vezetjük vissza. Az elősürített iszap köbméteréhez 0,2—2 kg kálciumhidroxidot vagy ezzel ekvivalens kálciumoxidot adagolunk, és 5—60 percen át keverjük, ismét ülepítjük, és az elváló vizes fázist ismét visszavezetjük az előülepítőbe. A találmány előnyei: A találmány szerinti viszonylagosan kis mennyiségű diciándiamid-formaldehid előkondenzátum és mész bekeverés eredményeként jó hatásfokú fáziselválasztás, magas szilárdanyagtartalmú, szükség esetén gépi megoldással jól víztelenítő iszap nyerhető. Meliorációra alkalmas környezetbarát és kedvező szerkezetű iszap erhető el. Az eljárás hagyományos berendezésekben megvalósítható, így különleges gépigénye nincs. Az eljárás szerint alkalmazott reagensek gazdaságos és egyszerű, ugyanakkor import-megtakarítást elérő megoldáshoz vezetnek. A találmányt közelebbről a következő példával szemléltetjük: 1. példa Egy szennyvíztisztító berendezés előülepítőjéből és a biológiai tisztítójából együttesen 10 m3 híg iszapot egy keverővei ellátott 15 m3- -es keverővei ellátott készülékbe engedtünk. Keverés közben hozzá adagoltunk 2 kg diciándiamid-formaldehid előkondenzátum oldatot, majd 4 órán át ülepítettük. Az elvált vizes fázist az előülepítőben vezettük vissza. A kapott 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 85
