197528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nemfémes ásványi anyagok aprításra

197528 szerűen alumínium-oxid-kerámia anyagból. Egy-egy 2 ütköző elem a forgásirányba né­ző 3 ütköző felülettel a forgás síkjához képest merőleges helyzetűek. Amint az említett áb­rákon látható, a 2 ütköző elemek úgy vannak egymáshoz képest elhelyezve a különféle íve­ken, hogy lényegében a 3 ütköző felületek le­hetőleg ne legyenek takarva. Az 1 ütköző testek felfogását és rögzíté­sét szolgálják a 4 vezető lécek. A példakén­­ti kiviteli alaknál a 4 vezető léc úgynevezett fecskefarok illesztésű, prizmatikus léc. Ez a 4 vezető léc az 1 ütköző testeket hordozó 7 felfogó lapon kiképzett 5 vezetékbe illeszt­hető. Az 5 vezetékek célszerűen úgy alakít­hatók ki, hogy sugárirányban kifelé összetart­sanak, így a centrifugális erő hatására az 1 ütköző test egyre jobban beleszorul az 5 ve­zetékbe a 4 vezető léc mentén. A 4. ábrán látható, hogy a 7 felfogó lapon egymást nem takaró helyzetben vannak rög­zítve az 1 ütköző testek. Az is látható, hogy a nyíl szerinti forgás irányban működő beren­dezés esetében a 3 ütköző felületek a forgás­irányba néznek. A 4. ábrán egyébként feltüntettük azt a kép­zeletbeli 6 pályát, amely mentén vándorol az aprítani szándékolt anyag a 7 felfogó lap men­tén sugárirányban kifelé. Ennek a 6 pályának az alakja nyilvánvalóan függ az aprítani szán­dékolt szemcsék méretétől, anyagától, meny­­nyiségétől, továbbá a 7 felfogó lap fordulat­számától és még jó néhány körülménytől. A találmány szerinti eljárás és berende­zés alkalmazása mellett lefolyó őrlési tech­nológia aprítás szempontjából vett jósági fo­ka függ az ütközés energiájától (az ütközé­si sebességtől, mennyiségtől), az ütközések számától, az egyes ütközések között eltelt időtől, amelyek a legfontosabb befolyásoló tényezői az említett jósági foknak. Mint már említettük a találmány szem­pontjából értékes az őrlemény azon tulajdon­sága, hogy viszonylag nagy aktív felületek­kel rendelkezik az őrlemény. Az aktivitás nemcsak a hasadás, törés men­tén keletkezett felületeknél mutatható ki, ha­nem az aprítás révén előállt teljes szemcsék­ben is. Ez annak köszönhető, hogy a nagy ener­giával történő aprítás a szilárd szemcsék rács­szerkezetének torzulását okozza és az anyag igyekszik a szabályos rácsszerkezet biztosí­totta egyensúlyi állapotba visszajutni. A vázolt aktivitás különösen olyan felhasz­nálási területeken fontos, ahol a szemcsés anyag aktivitására elsődlegesen számítanak. Ilyen terület például a katalizátorok területe. A találmány szerinti eljárás és berende­zés kapcsán felmerülő nagy energiájú ütköz­tetés kívánt cél elérését biztosító foganato­sításához,kiviteléhez, számszerűségek, vagyis egyes paraméterek számszerű megadása ál­talános érvénnyel nem lehetséges. A konkrét esetekben fennálló adottságok mellett rend­kívül nagy határok között mozognak a para­méterek numerikus értékei. 3 Mindenesetre az biztos, hogy a megfele­lő paraméterek meghatározásához figyelem­be kell venni az aprításra feladott szemcsés halmaz anyagi tulajdonságát, a kiinduló szem­cseméretet, a feladott anyag szemcséinek a törőpofákhoz képesti relatív sebességét, a berendezés aprításban résztvevő hatásos ré­szeinek méretét, mozgási sebességét és mind­ezeken túl már aprított anyag felhasználá­si célját. Az általános érvényű számszerüségek meg­adásának lehetetlensége miatt példák segít­hetik a konstruktőr munkáját. 1. példa Bentonitból készítettünk szuszpenziót. Ha­gyományos őrlési technológiával, golyósma­lomban készítettünk bentonitból őrleményt. Ezt az őrleményt felhasználva állítottunk elő szuszpenziót. E szuszpenziónak a viszkozitá­sa — egy meghatározott anyagi arány mel­lett — három volt, ha a víz viszkozitását egy­nek vettük. Ezt követően a találmány szerinti eljárás és berendezés alkalmazásával ugyanazt a kiinduló bentonitot 120 m/sec ütközési sebes­ség mellett aprítottuk, majd az előbbi anya­gi arány mellett ezzel az őrleménnyel készí­tettünk szuszpenziót. Ez újabb szuszpenzió viszkozitása kilenc volt. Az eltérés nyilván­valóan ugrásszerű, és mélyebb okokra visz­­szavezethető. 2. példa Ismeretes, hogy az úgynevezett savas eső okozta károk egy részét — a K és Mg elemek kimosását — dolomit őrleményből készített lombtrágyával igyekeznek csökkenteni. A hagyományos módon — kis energiával aprított — aprított dolomit felhasználásá­val készített lombtrágyában 100—500 kg do­lomitot kell hektáronként kijuttatni a káro­sodott területre a felborult anyagi egyensúly hatásos javítására a növényzetben. A találmány segítségével a Mohs skála 3—4 keménységi fokával rendelkező dolomit­ból 7—17 nm közötti szemcsenagyságú hal­mazt készítettünk úgy, hogy 170 m/sec ütkö­zési sebességet biztosítottunk a találmány szerinti berendezésben. Az így készített őr­leményből csak 4 kg/'ha mennyiséget kellett lombtrágyaként kijuttatni a károsodott nö­vényzetre, hogy ugyanazt a hatást érjük el, mint a hagyományos őrleménnyel. A találmány szerinti eljárás és berende­zés első helyen említhető előnye, hogy a nagy energiájú ütköztetés következtében friss, reak­cióra kész aktív felületek jönnek létre az őr­lemény szemcséinél. Másik kedvező következ­ménye a találmány szerinti eljárás és beren­dezés használatának, hogy az aprításban részt­vevő őrleményben annak anyagszerkezeti kö­tőerői fellazulnak. A most említett hatáshoz közel álló előnyös eredmény, hogy az őrle­mény anyagában rácsszerkezeti torzulások, rácshibák, diszlokációk jönnek létre, amik 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom