197521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-benzol tartalmú anyalúg környezetkímélő feldolgozására
A találmány tárgya eljárás klór-benzol-tartalmú anyalúg feldolgozására, közelebbről új és javított eljárás a klóramfenikol közbenső termékének előállítása során keletkező klórbenzol tartalmú környezetszennyező anyalúg feldolgozására. A klóramfenikol a ChlorocidK nevű antibiotikum hatóanyaga, amelynek egyik intermedierje (genfi nomenklatúra szerint) az 1- -(4’-nitrofenil) -2-acetamido-propán-3-ol-1-on (a továbbiakban: „oximetil”). Az oximetil előállítását klórbenzol oldószer felhasználásával végzik, amelynek következtében nagymennyiségű szennyezett anyalúg képződik. Az anyalúg klórbenzol tartalma miatt csak különleges égető berendezésben semmisíthető meg. Az anyalúg klórbenzol oldószer komponense nagy értéket képvisel. Az anyalúg az alábbi főbb komponensekkel jellemezhető: — acetálok (mono- és di-, metil-1 és etilacetál) 50—65 t% — metil-, etilalkohol 4—8 t% — klórbenzol 28—30 t% — kátrány 2—3 t%-víz 0—1 t% — pH 1 Az irodalomban ismert klóramfenikol szintézisek közül egyetlen használ klórbenzol oldószert az „oximetil” intermedier előállításához [C.A. 51: 3496h/1954/]. A közlemény az anyalúg feldolgozásáról nem számol be. Az irodalomból ismeretesek a klór benzol oldószer regenerálására és visszanyerésére vonatkozó eljárások. így pl. a 2 763 698 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett, a DDT nevű rovarirtószer előállítására vonatkozó eljárás során a klór-benzol szulfonált formában a hulladéksavban jelenik meg. A hulladéksav klórbenzol-tartalmát 200—220°C-on végzett vízgőz-átfuvatással nyerik ki. A vízgőz hatására a klór-benzol-szulfonsav elhidrolizál és a keletkező klór-benzol az elegyből kidesztillál. Az 1 023 611 sz. francia szabadalmi leírásban a diklór-difenil-triklór-etán gyártása kapcsán az előzőekhez hasonló klór-benzol regenerálás kerül ismertetésre. A gyártás során a klór-benzol 30—35%-a szulfonálódik és ez a hulladéksavban történő beoldódás révén jelentős klór-benzol-veszteséget eredményez. Az idézett francia szabadalmi leírás szerint a p-klór-benzol-szulfonsavat számított mennyiségű 190°C-os vízgőz adagolásával elbontják és a kidesztilláló klór-benzolt felfogják. A 150 276 sz. ausztrál szabadalmi leírás ugyancsak a DDT gyártásnál felhasznált klór-benzol regenerálásával foglalkozik. Az eljárás során klórá 11 fölös mennyiségű klórbenzollal és tömény kénsavval reagáltatnak, majd a fölös mennyiségű klór-benzolt oly módon nyerik vissza, hogy a jelenlevő p-klór-benzolszulfonsav és kénsav keverékét vagy az elválasztott p-klór-benzolszulfonsavat kalcium-foszfáttal reagáltatják és a felszabaduló klór-benzolt 240—450°C-on végzett vízgőz-2 desztillációval eltávolítják. Az eljárás során a kalcium-tartalom szuperfoszfát alakjában marad vissza. A fent ismertetett klór-benzol visszanyerési eljárások során a kémiailag átalakult (p-klór-benzol-szulfonsav alakjában jelenlevő) klórbenzolt vízgőzzel végzett desztillációval vagy ka'cium-foszfátos reagáltatással előbb kémiai úton fel kell szabadítani és a vízgőzdesztillációval történő kinyerésre csak ezután kerülhel sor. A regenerálás során tehát a tisztítást célzó vízgőzdesztillációt minden esetben kémiai reakció előzi meg, amelynek során magát a regenerálandó anyagot alakítják át. A találmányunk tárgyát képező eljárás során a klór-benzol kémiai átalakítására nincs szükség, a klór-benzolt ipari körülmények között kedvezően, gazdaságosan megvalósítható módon, egyszerű fizikai módszerekkel nyerjük vissza. A találmány célja az előzőekben meghatározott összetételű nagymennyiségű, értékes környezetszennyező anyalúg feldolgozása annak érdekében, hogy a frakciók az oximetil gyártásban ismételten felhasználhatók legyenek. A találmányunk tárgya eljárás a klóramfenikol gyártásnál közbenső termékként felhasznált 1- (4’-nitro-fenil)-2-acetamido-propán-3-ol-l-on gyártása során keletkező, klórbenzol-tartalmú anyalúg feldolgozására az anyalúg kátránytól való elválasztása, desztil!ációja, frakciónált desztil 1 ációja és vízgőzdesztillációja útján, oly módon, hogy az anyalúg ismert módon vizes nátrium-hidroxid-oldattal történő kátránymentesítése, vízgőzdesztil 1 ációj a, majd frakciónálása után kapott klórbenzolos frakciót 60—110°C-os hőmérsékleten 1 —10 tömeg%-os sósavval 1 : 1—5 = = klórbenzol : vizes sósav tömegarány melleit végzett hidrolízissel tisztítjuk. Eljárásunk során az anyalúgot először a kátránytól elkülönítjük, majd desztillációs úton két frakcióra bontjuk, s végül a klórbenzol-dús frakciót savas közegben végzett hidrolízissel tisztítjuk meg. A kátránytól való elválasztás kétféleképpen végezhetjük el. Az egyik módszer az anyalúg kátránytartalma alkálikus közegben kioldható. A másik változata során a kátránytól való elválasztást vízgőzdesztillációval végezzük, az anyalúg kátránytartalma lehűlés után bitumen szilárdságú. Miután a kátrány mindkét esetben klórbenzolmentes, ezért a környezetvédelmi előírások betartása mellett megsemmisíthető pl. égetéssel. Az illékony komponensek egyike sem képez a;: eljárás körülményei között egymással és vízzel azeotrópot, amely lehetővé teszi a kátránytól való elválasztásnál, a frakciónálásnil és a savas hidrolízis során a desztillációs elválasztó művelet alkalmazását. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy az anyalúg illékony komponensei közül a klórbenzolhoz közeli illékonyságú komponensek 2 197521 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
