197507. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet biztonsági övekhez és visszatartó rendszerekhez

1 197507 A találmány tárgya zárószerkezet bizton­sági övékhez és visszatartó eszközökhöz, kü­lönösen járművekhez, amely zárószerkezet­nek két, egymással párhuzamos zárlapja, va­lamint a zárlapok közé rugózó kidobóelem által kifejtett erő ellen betolható, derékszö­gű áttöréssel ellátott zárónyelve van, amely zárónyelv a kidobóelem fölött a felső zárla­pon kiképzett nyílásban elhelyezkedő, lénye­gében T-alakú, rugóerő és a zárónyelv köz­vetítésével elbillenthető reteszelőelemen ke­resztül a zárószerkezet nyitott állapotában a zárlapok között van ágyazva, és amely zá­rószerkezet továbbá a zárónyelv bevezetési irányában működtethető, a zárónyelv retesze­lését megszüntető nyitókarral van ellátva. Ilyen jellegű zárószerkezetet ismertet a DD 239 520 lajstromszámú szabadalmi leírás, amelynél a reteszelőelem speciális körvona­la és elrendezése révén minimálisan nyitási út mellett felületzáró hatás érhető el. Ilyen ki­alakítású reteszelőelem és a zárlap a megfe­lelő működéshez szükséges pontos körvonal­kiképzés miatt csak viszonylag nagy gyártá­si ráfordítás mellett biztonságosan valósít­ható meg. Ismertek továbbá olyan zárszerkezetek, amelyeknek reteszelőeleme az EP 083 752 lajst­romszámú szabadalmi leírás szerint lengő­karként, a DE 2 904 420 lajstromszámú né­met szövetségi köztársaságbeli közrebocsá­­tási irat szerint himbaként, és az EP 107 516 lajstromszámú szabadalmi leírás szerint dom­­bormintával ellátott lemezként van kiképez­ve. Ezen kialakítások hátránya, hogy vagy nyitott körvonalú zárónyelvet, vagy a záró­lapon elrendezett külön tartóelemeket vagy kiváló felületmínőséget igényelnek. Felületzáró hatást és ezáltal előnyös felü­letszorítást kifejtő reteszelőelemek viszony­lag nagy nyitási utat követelnek. Ezen rete­szelőelemek előfordulásra, elbillenésre haj­lamosak, ami nagyobb nyitási erőt tesz szük­ségessé. Élzáró hatást kifejtő reteszelőelemek al­kalmazásával ugyan kiküszöbölhető a fen­tiekben említett hátrány, ezen reteszelőele­mek viszont — a nagymértékű felületnyomás következtében — a reteszelőelem és a záró­nyelv éleinek kiváló felületminőségét igény­lik, ami a megvalósításukhoz szükséges rá­fordítást növeli. A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy olyan zárószerkezetet hoz­zunk létre, amely a terhelés során történő erő­felvételt és a nyitás során kifejtett erőhatást figyelembe véve o.ly módon van kiképezve, hogy a reteszelőelem egyszerű körvonala és ágyazása mellett felületszerű erőfelvéteit, a nyitás során a csúszóél számára rövid nyi­tási utat, valamint a zárószerkezet könnyű működtetését biztosítja. A találmány szerint a feladatot azzal old­juk meg, hogy nyitókar bordájával a zárlap nyílásába bekapcsolódóan és ebből kifordít­­hatóan van elrendezve, ahol a borda elülső felülete a zárónyelv bevezetési irányában erő­­zárőan a nyílásban fekszik fel, míg a retesze­lőelem zárt helyzetben bevezetési irányban a nyitókar bordája mögött a zárlap nyílásá­ba belenyúlik. Ezáltal felületszerű erőfelvé­telt és a nyitáshoz rövid utat biztosítunk, to­vábbá a működtetés során fellépő súrlódást egyetlen egy csúszóél következtében kis ér­téken tartjuk. Az előnyöket azzal még növelhetjük, hogy a nyitókar forgáspontja a nyitókar bordájá­nak elülső felfekvősíkján az alsó zárlapon a nyílás oldalán van elrendezve. Egyszerű felső zárlapot és lapos reteszelőelemet azzal tudunk megvalósítani, hogy egy, a retesze­lőelem emelési irányára irányított billenő­rugó a felső zárlap felől a reteszelőelemen tá­maszkodik és oldalsó zárórugók a zárónyelv bevezetése során a reteszelőelem bepattanását előidéző körvonallal vannak kiképezve. A rugózó elemek előnyös kialakítása az­zal érhető el, hogy a billenőrugót és a záró­­rugót lapnyomórugó képezi. A zárórugók számára vezetéket képezhet a reteszelőelem T-aiakú körvonalán kialakí­tott vezető kivágás. A reteszelőelem vissza­­billenését azzal tudjuk elősegíteni, ha a nyo­mógombot nyúlvánnyal látjuk el, amely mű­ködtetett helyzetben a billenőrugót lenyomott állapotban tartja. Ezenfelül szabványosított nyomórugó al­kalmazható, amely egyik végével a retesze­lőelemen elrendezett csapra van feltűzve, míg másik végén a zárlapokkal párhuzamosan elrendezett tartóbordán keresztül tartóleme­zen van megfogva. Ily módon a reteszelőelemnek a szabvá­nyosított nyomórugó és a kidobóelem nyúl­ványán kiképzett hátsó ferde felület segítsé­gével történő vezérlése a zárás és nyitás so­rán biztosítja a reteszelőelem optimális moz­gatását. A reteszelőelem optimális mozgásá­hoz azzal is hozzájárulhatunk, hogy a nyitó­kar bordáján kifelé mutató ívet képezünk ki, így a rugóerők akadálytalanul vezethetik a reteszelőelemet, amely — miután a nyitó­kar a reteszelőelemet szabaddá tette — a bor­dával már nem érintkezik. A találmányt kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással az aláb­biakban részletesebben is ismertetjük. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti zárószerke­zet nyitott állapotban, hosszmet­szetben, a 2. ábra a zárószerkezet bepattant záró­nyelvvel, hosszmetszetben, a 3. ábra a zárószerkezet nyitott állapot­ban, felülnézetben, leemelt fel­ső házrésszel és nyomógombbal, a 4. ábra a zárószerkezetnek egy részle­te körívszeletekkel és nyúlvány­nyal a nyomógombon, ahol a nyi­tókar kiindulási helyzetben van, az 5. ábra a találmány szerinti zárószerke­zetnek egy részlete nyomógomb­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom