197505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjetartalmú takarmánykészítmény és zsír előállítására állati eredetű hulladékokból és melléktermékekből
3 197505 4 és szilárd, darabos konzisztenciájú anyagok átmeneti tárolására és keverésére egyaránt alkalmas legyen. A nyersanyagok keverését a vályúban épített változtatható forgásirányú szállítócsiga segítségével oldjuk meg. A darabos anyagok továbbítására ferde felhordócsiga szolgál, míg a csigával nem továbbítható folyékony (pépes) anyagok mozgatását csavarszivattyúval oldjuk meg. A bűzhatás elkerülése érdekében a fogadóvályút hidraulikus működtetésű zárófedéllel látjuk el, és a vályú légterét az üzemi elszívóberendezéshez csatlakoztatjuk. A 80 kg-nál nagyobb súlyú állati tetemek, illetve kobzott részek aprítás után kerülnek a fogadóvályúba. Az erre a célra kifejlesztett egyetemes darabolóberendezés fő részei: hidraulikus mozgatású csúszda, sülylyesztővilla, fogadógarat. A fogadógaratban négy darab kétélű és 10 darab egyélű vágókéssel ellátott forgórész és 11 darab cserélhető állókés van. A hidraulikus mozgatású csúszda és süllyesztővilla összehangolt működtetésével biztosítottuk az aprítóberendezésegyenletes táplálását, miáltal elérjük, hogy a szükséges hajtóteljesítmény a lehető legkisebb legyen. A garatba süllyesztett nyersanyagot az álló- és forgórész kései 3—10 ernes darabokra darabolják. Az apríték a kiömlőgaraton keresztül vagy közvetlenül a fogadóvályúba hullik vagy szállítócsigával kerül oda. A fogadóvályúból a nyersanyagot a ferde felhordócsigával, illetve a csavarszívattyúval juttatjuk a főző berendezésbe. A főző berendezés fekvő elrendezésű, fűtőköpennyel ellátott és domborított fenekekkel lezárt hengeres nyomástartó edény. A nyersanyag a töltőnyakon keresztül a berendezés belső terében lévő forgó perforált kosárba kerül. A főző berendezés megtöltése után a töltőnyílást lezárjuk, a fűtőköpenybe gőzt vezetünk, ennek révén a nyersanyagot 120—140°C-ra melegítjük fel és ebben a hőmérsékleti intervallumban tartjuk az elbontandó elegyet 20—60 percig. A hőkezelés következtében a nyersanyagban lévő káros mikroorganizmusok elpusztulnak, az anyag sterillé válik. Ugyanakkor megtörténik a fehérjék feltárása és koagulálása, miáltal a nyersanyag nagy része elfolyósodik, így a kosár perforációján keresztül kifolyik. A találmány szerint a feltárást úgy végezzük, hogy a főző edénybe a feltárást elősegítő, katalitikus hatású adalékként NaCl-t adagolunk, szilárd, oldott vagy pépes alakban. Kutatásaink során ugyanis úgy találtuk, hogy ha a feltárásra kerülő heterogén elegyhez — annak szilárdanyag tömegére számítva — 1—25 tömeg%, célszerűen 2—8 tömeg% mennyiségben NaCl-t adunk, az növeli a feltárt elegy emészthető fehérjetartalmát azonos főzési körülmények mellett, s így közvetve javítja a berendezés kihasználhatóságának fokát és a készáru minőségét. Az adalék javítja ugyanis a zsíros-pépes elegy hővezető képességét. Az adalék magában a feltárási reakciókban nem vesz részt. Külön elônyç, hogy a feltárás befejeztével nem kell eltávolítani a késztermékből, hanem benne maradhat annak hasznos alkotórészeként, mivel növeli a szárazanyagtartalmát, javítja az eltarth.atóságát és a takarmányt fogyasztó állat élettani konyhasó szükségletének részbeni vagy teljes kielégítésére szolgál. A NaCl előnye még, hogy az elegy tenzióját csökkenti és így a feltárási folyamatban bűzcsökkentő szerepet is betölt. A feltárás befejezése után az elfolyósított félkészterméket a főzőberendezés ürítőnyíláson keresztül, a berendezésben a fűtés hatására kialakult 3—4 bar túlnyomás segítségével csővezetéken keresztül az előülepítő tartályba továbbítjuk. A feltáratlanul maradt alapanyag a perforált kosárban marad és a következő főzési ciklus során folyósodik el. A főzőberendezés ürítésekor a folyékony félkésztermék atmoszférikus nyomásra expandál. Az ennek következtében felszabaduló párát földszűrőben vezetjük, bűztelenítés céljából. Az előülepítő tartály álló elrendezésű, hengeres, hőszigeteléssel ellátott edény, speciális fenék kialakítással. Ennek lényege, hogy a körkeresztmetszetű tartálypalástból kiindulva keresztmetszete fokozatosan négyszög alakúvá válik oly módon, hogy ezen négyszögkeresztmetszet lefelé haladva egyre keskenyedő téglalap formát vesz fel. Az edényfenék aijára szállítócsigát építünk be, amely a tartály ürítő szivattyújára hordja a félkészterméket. A fenti edényfenék kialakítás előnye, hogy a tárolás (ülepítés) során a tartály alján kialakuló sűrű, iszapszerű fázis minden nehézség nélkül, maradéktalanul eltávolítható. Az előülepítő tartály funkciója az elfolyósított félkésztermék részleges elválasztása. A legalább 4 órás ülepedés során a tartályban két fázis alakul ki. Az alsó fázis zsírban szegény, a szilárd részecskék döntő többségét tartalmazó iszapfázis, míg a felső rész zsírban dús, oldott fehérjét tartalmazó folyadék. A fáziselválás idejének lerövidítésére az ülepítés megkezdése előtt ásványi savat (pl. kénsavat, foszforsavat) adagolunk a tartályba olyan arányban, hogy az elegy pH értéke 4—6 közötti legyen. Az ásványi savval már a késztermék részleges tartósítását is biztosítjuk. A fázisok szétválása után az alsó sűrű fázist szivattyúval a késztermék tároló tartályba továbbítjuk, míg a zsírban dús felső fázist a zsíroslé gyűjtőtartályba. Ennek funkciója az előülepítő tartályban el nem választott, finom, szilárd részecskék teljes kiülepítése, továbbá a zsír felúsztatása. A zsírosíé gyűjtőtartály kialakítása azonos az előülepítő tartályéval. A legalább 4 órás ülepedés után az iszapfázist szivattyúval a kész3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
