197494. lajstromszámú szabadalom • 3,5-dibróm-4-hidroxi-benzonitril és N-(2,4-difluor-fenil)-2-[3-(trifluor metil)-fenoxi]-nikotinsavamid keverékét hatóanyagként tartalmazó gyomírtó készítmény

197494 Találmányunk olyan gyomirtó készítmény­re vonatkozik, amely 3,5-dibróm-4-hidroxi­­-benzonitril és (I) képletű N-(2,4-difluor-fe­­nil) -2- [3- (trifluor-metil) -fenoxi] -nikotinsav­­amid keverékét tartalmazza. Az utóbbi ható­anyagot, mint kikelés előtt és/vagy kikelés után alkalmazható herbicidet, valamint mező­­gazdasági felhasználását a 2 087 887/A szá­mon nyilvánosságra hozott brit szabadalmi bejelentés ismerteti. A brómoxinil (3,5-dibróm-4-hidroxi-benzo­­nitríl) a gabona kultúrában előforduló gyo­mok irtására széles körűen használatos kike­lés után. Ha ezt,.a szert a gyomok magonc ál­­lapotábarr alkalmazzuk a korai gyomosodás elkerülésére, az elért hatás különösen jó, azon­ban a talajban lévő növényi részekre kifejtett maradék hatás hiányában az említett szer a kezelés után kikelt gyomokra nem hatásos. Ez a kezelés megismétlését teheti szük­ségessé vagy várni kell a kipermetezéssel a gyomok fő tömegének kikeléséig, amikorra már a korábban kikelt gyomok a gabona növe­kedését jelentősen gátolják. Ezen túlmenően bizonyos kétszikű gyom­fajták, például a Stel la ria media, Galium apa­­rine, Viola tricolor, Viola arvensis és Veronica hederifolia gyomnövények ellen az ioxinil, de főleg a brómoxinil nem elég hatásos. A brómoxinil hatóanyag évelő egyszikű gyomokra gyakorlatilag hatástalan. Leírásunk további részében „HBN herbi­­cidről" akkor beszélünk, ha a növényvédő­szer brómoxinilt (3,5-dibróm-4-hidroxi-benzo­­nitrilj, tartalmaz fenolszármazék formájá­ban (savégyenérték) vagy a fenolszármazék valamilyen mezőgazdasági szempontból elfo­gadható só vagy észter alakjában, azaz alká­lifém- vagy trialkil-aminsó vagy 4—8 szén­atomos alkánsavval képzett észter alakjában. Kutatási és kísérleti eredményeink azt bi­zonyítják, hogy az N- (2,4-difluor-fenil) -2- (3- -/trifluor-metil/-fenoxi) -nikotinsavamid (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban diflu­­fenikan) HBN herbiciddel kombinálva a) a talajban maradó hatást mutat, ezáltal lehetővé teszi a korai alkalmazást, és nem szükséges ismételt kezelés a kinőtt gyomok kiirtására1; b) szélesebb lesz az alkalmazási tartomány, a kombináció gyomirtó hatása kiterjed a Stellaria media, Galium aparine és Viola arvensis gyomnövényekre is, c) lehetővé teszi a következő egyszikű gyomok irtását: Alopecurus myosuroides, Apera spica-venti, Poa annua, Poa triviális, Echi­­nochloa crus-galli és Digitaria sanguinalis, ha a gabonában ezek kikelése előtt alkal­mazzuk. Ilyen módon az említett kombináció hasz­nálata lényeges alkalmazástechnikai előnyök­kel jár. Ezen túlmenően a diflufenikannal kombi­nált HBN herbicid kikelés után (pl. kikelés utáni permetezőszerként) alkalmazva számos 2 1 gyom esetén a vártnál sokkal nagyobb hatást mutat pl. a HBN herbicidet diflufenikannal kombinálva, váratlan és nagymértékű sziner­­getikus hatás jelentkezett, pl. a Setaria viridis gyomnövénynél a Netherlands Journal of Plant Pathology, 70, (1964) 73—80. kiadvány­ban megjelent P.M.; Tammes „Izobolák, a peszticidek szinergetikus hatásának grafikus ábrázolása" című cikke szerint meghatározva, valamint a Veronica hederifolia, Anthémis co­­tula, Vicia sativa, Epilobium paniculatum, Lamium amplexicaule, Montia linearis és Si­symbrium altissimum gyomnövényeknél Lim­­pel, L.E., P.H. Schuld! és D. Lamont, 1962, Proc. NEWCC 16:48:53. közleményben alkal­mazott, következő képlet szerint meghatároz­va; E=X+Y-XY/I00 ahol: E= két meghatározott dózisú herbicid elegyének várható százalékos növe­kedésgátló hatása; X= az A herbicid adott dózisának száza­lékos növekedésgátló hatása; Y= a B herbicid adott dózisának száza­lékos növekedésgátló hatása. (Ha a megfigyelt hatás nagyobb, mint a vár­ható érték, a kombináció szinergizált.) A kikelés után alkalmazott keverék sziner­getikus hatása a gabona kultúrában előfor­duló számos gyomnövény ellen megbízható védelmet tesz lehetővé az alkalmazott ható­anyag mennyiség csökkentése, mellett. Találmányunk tárgya az a gyomnövény elleni védelemre szolgáló készítmény, amely­­lyel a gabona növények védelmét' az adott he­lyen megfelelő mennyiségű, következő össze­tételű kombinációval valósítjuk meg: a) brómoxinil (3,5-dibróm-4-hidroxi-ben­­zonitril) vagy agrokémiai szempontból elfo­gadható sója észtere, azaz alkálifém- vagy tri- ( 1 -5 szénatomos alkil)-aminsója vagy 4—8 szénatomos alkánsavval képzett észtere és b) diflufenikan [N-(2,4-dif 1 uor-fenil)-2-(3- -/trifluor-metil/-fenoxi) -nikotinsavamid]. Az a) és b) összetevők előnyös tömege savegyenértéktömegben számolva 100—500 g közötti érték, az alkalmazott, savegyenérték­­ben meghatározott dózis 25—250 g/ha közötti érték és az a) és b) komponensek tömegará­nya (8:1 )-(2:5), előnyösen (5:1)-(1:1) közötti érték. A találmányunk szerinti készítmény a ga­bonanövényekben, pl. búza, árpa, rizs, kuko­rica kultúrákban előforduló kétszikű gyomok ellen kikelés előtt vagy után, főleg a gyom- és gabonanövény korai kikelése után a gabo­na számottevő károsodása nélkül alkalmaz­ható. A fent leírt kombináció a levélen és a talaj­ban maradó növényi részen is kifejti hatását. A „kikelés előtti alkalmazás" azt a talaj felületére való alkalmazást jelenti, amikor a gyommagokból vagy a magoncokból leikéit gyomok a talaj felszínén még nem jelennek meg. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom