197475. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatóanyagkombinációt tartalmazó fungicid készitmény pillangósvirágu növények inkrusztáló csávázására.
197475 A találmány tárgya szinergetikus hatóanyag-kombinációt tartalmazó fungicid készítmény pillangósvirágú növények — elsősorban borsó, bab, lencse, szegletes lendek, csillagfürt, csicseri borsó, homoki bab, baltacin és bükköny-félék — inkrusztáló csávázására, amely önmagában ismert kaptánból, benomilból, továbbá metaxaninból, proteinfém-ámmónium komplexből, vízből és adott esetben nedvesítő-, konzerváló-, töltőanyag(ok)ból és színezék(ek)bői áll. A vetésre kerülő magvak felületén megtapadt, vagy annak belsejében meghúzódott kórokozók a növényt már csírakorban megbetegítik és fejlődésében gátolhatják. A magvak fertő_zöttsége mindenképpen determinálja a termés mennyiségét és minőségét. A vetésre kerülő magvak fertőzöttségének csökkentése különös jelentőségű a gyökérbaktériumokat hordozó pillangós növényeknél, mivel a csírázás utáni 2—3 hétig ezek biztosítják a csíranövény nitrogén ellátását, ami alapfeltétele az egészséges növényfejlődésnek. Ezért hatásos védekezés a vetőmagvak vetést megelőző vegyszeres kezelése. Ez a kezelés még a baktériumos fertőzés veszélyét is jelentősen mérsékli. A pillangós növényeket károsító betegségek egyik legfőbb forrása a fertőzött vetőmag. A levél-, szár- és hüvelyfoltosságot, valamint a szár- és tőhervadást okozó gombák — mint az Ascochyta pisi és Apinodella, a Mycosphaerella pinodes, a Rhizochyta solani, a Phythium-fajok és Fusarium-fajok — főként a maggal terjednek és pillangósvirágú növények széles skáláját betegítik meg. Ugyancsak fertőzött maggal terjed a szürkepenészes rothadást okozó Botrytinia fuckeliana és a Toritis cineres, vagy a fekete gyökérrothadást okozó Thiolaviopsis. A borsó perenoszpórás megbetegedése ugyancsak fertőzött mag eredetű. Ezen túlmenően a baktériumos fertőzések — mint a Pseudomonas phaseolcola, Xanthomonas phaseoli, a Corynebacterium flaccumfacies és a Pseudomonas pisi ugyancsak magvakon terjed. A pillangósvirágú növények magvainak csávázására napjainkban széleskörben alkalmazzák a TMTD, kaptán, zineb, hatóanyagtartalmú készítményeket. Ezek mellett azonban még — jó hatékonyságuk miatt — higanyvegyületeket tartalmazó szerek, mint a Ceredon Speciál is használatosak. Ezek mindegyike gyárilag nedvesíthető porkészítményként kerül forgalomba és 2,5—3,0 kg/to vetőmag dózisban hatékonyak. (Engedélyezett növényvédőszerek. 89. oldal Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. 1981.) E szerek a külön-külön való alkalmazása, vagy ezek nem megfelelő arányú társítása nem hozza meg a kívánt védelmet a növénykárosító kórokozókkal szemben. Ehhez járul még, hogy a vetőmagról száradás után könnyen leperegnek, vagy már eredetileg sem térítődnék a magfelületen egyenletesen és ennek megfe- 2 1 lelően védőhatásuk is lecsökken. Higanytartalmú szerek alkalmazása esetén még az erős mérgező hatással is számolni kell. A 185.420 sz. magyar szabadalmi leírásból ismeretes, hogy természetes proteinek fémammónium-komplexének vizes oldatával bevonaton magokon a védelmet biztosító vegyianyagok jól megtapadnak, ami a műveleti porveszteséget csökkenti. A magyar szabadalmi leírás a protein-fém-ammónium komplex előállítási eljárását is ismerteti. A találmány célja, hogy olyan szinergetikus hatóanyag-kombinációt tartalmazó fungicid készítményt biztosítson, amely pillangósvirágú növényekre lehetővé teszi a fokozott csírázási esélyt, a szemtermés emelkedést, környezetkímélő és szorosan a magvakon tapad és azokon jól terül. A ta;álmány szinergetikus hatóanyag-kombinációt tartalmazó fungicid készítmény pillangósvirágú növények — elsősorban borsó, bab, lercse, szegletes lendek, csillagfürt, csicseri borsó, homoki bab, baltacin és bükkönyfélék — inkrusztáló csávázására, amely önmagában ismert kaptánból, benomilból, továbbá metaxaninból, protein-fém — ammonium komplexből, vízből és adott esetben nedvesítő-, konzerváló-, töltőanyag(ok)ból és színezékek) bö! áll. Legalább 20 nm szemcsézetűre dezaggregált kaptánból és metaxaninból 1:1:0,85 és 1:0,2:0,1 közötti tömegrészt és protein-fém-ammónium komplexből hatóanyag tömegrészeként 0,25—3,5 tömegrészt tartalmaz. Kísérleteket végeztünk az ismerteknél hatásosabb csávázószer előállítására, amely pillangós' irágú növények magvainak kezelésére különösen alkalmas. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha szokványosán pillangósvirágú növényekre használt benomil (1-butilkarbonil-benzimidazol-2-metil-karbamát) és kaptán (N-triklór-metiltio-tetrahidro-ftálimid) hatóanyagú szereket az e növénycsoportra eddig csak hagymára használt metaxanin hatóanyag (DL-N/ /2,6-dimetil-fenil/-N-/2’-metöxi-acetil/-alanin-metilészter) tartalmú szerrel meghatározott keverési arányban összehozzuk és a keveréket 20 nm alatti szemcseméretűre dezaggregáljuk természetes protein-fém-ammónium-kompíexének vizes oldatában, különösen nagy hatékonyságú inkrusztáló csávázószer kombinációt kapunk pillangósvirágú növények magvainak védelmére. A kompozícióhoz szükség esetén ismert nedvesítő anyagot, színezőanyagot, konzerválóanyagot is adhatunk. Az így előállított kompozíció kiválóan alkalmas, még velőborsó esetében is, a hüvelyes növénymagvak inkrusztáló-csávázására. Az így előállított kompozícióval kezelt borsó, bab, lencse stb. magvak nagy csírázási erélyt és nagy csírázási százalékot mutatnak. Az ilyen magokból nyert növényállomány jól fejlett és betegségeknek ellenáll. A találmány szerint előállított inkrusztáló-csávázószer kompozíció ösz-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
