197474. lajstromszámú szabadalom • Emberi erővel működtethető tárcsás talajművelő eszköz és talajművelő tárcsa kialakítások

A találmány tárgya olyan talajművelő esz­köz, amely mezőgazdasági, főleg kisüzemi talajmüveléshez, például háztáji, fóliasátras, üvegházi termelésben, kiskertekben kapálási és sarabolási műveletekhez alkalmazható. A találmány a mezőgazdasági, előnyösen kisüzemi talajműveléshez alkalmazható talaj­művelő tárcsák kialakítására is vonatkozik. Mint ismeretes, a mezőgazdasági, háztáji termelés, illetve a kertgazdasági, fóliasátras vagy üvegházi termelés megkövetel olyan talajmüvelési műveleteket mint például a ta­lajfelszín sekély fellazítása a talajnedvesség megvédése érdekében, kapálás vízszintesen vagy bakhátasan, vagy a gyomirtás, melyet úgy kell elvégezni, hogy a kiirtott gyom zöldtrágyává alakulása érdekében porhanyós földdel hermetikusan be is legyen takarva. A talaj tökéletes lezárásához a talajt le kell simítani, de úgy, hogy ne legyen letapos­va. Ilyen művelet a sarabolás is, amikor a vékony, kis felületű, kis talajbehatolási szögű sarabolókapával a talajfelszínt kis mélységben vágjuk el az ott lévő gyommal együtt. Ezeket a műveleteket többnyire igen kis teljesítményű kézi művelő eszközzel, pl. az említett sarabolókapával, kapával, saraboló kerekes tolókapával, vagy esetleg kerti trak­torokkal végzik. Az alacsony koronájú fák, keskeny sortá­volságú szőlők, gyümölcsfák, kukorica, nap­raforgó, paprika esetében ezeknél a művele­teknél a kerti traktorok vagy az állati vontatá­­sú művelő eszközök a szűk hely miatt nem jöhetnek számításba. így a talajfelszín fel­lazítása, a kapálás, sarabolás, gyomtalaní­tás csak fáradságos munkával kis teljesít­ményű kézi szerszámokkal végezhető el. Ezzel a módszerrel és szerszámokkal azonban a kivágott gyom hermetikus betakarása a talajjal, és a talaj lesimítása nem biztosít­ható, sőt a megművelt terület letaposása sem kerülhető el. A motoros meghajtású talajművelő eszkö­zök közül a rotációs kapa terjedt el leginkább. Ez valójában nem más, mint egy talajmaró. Ezzel azt a talajnedvesség megvédése érde­kében szükséges sekély, 3—4 cm mélységű porhanyósító — lazító művelést, amely a talaj kapilaritását megszünteti, nem lehet elvégez­ni. Ezek ugyanis csak mély talajlazítást tudnak végezni, így amilyen mélyen fella­zítják a talajt, az olyan mélyen ki is szárad. Az ilyen művelés nemcsak, hogy nem védi meg a talaj nedvességét, hanem a mély műve­lés miatt kiszáradt talajban elpusztul az élet is. A talajmarók rombolják a talaj szerkeze­tét is, porossá teszik a talajt, amely a termés csökkenésével jár. A mély művelés következ­tében ezek a gépek elvágják és magukra is tekerik a kultúrnövény gyökereit is, beakad­va a gyökérzetbe nemegyszer egész növény­sort tépnek ki, és ilyenkor még balesetet is okozhatnak. 1 2 Egy másik fajta motoros művelő eszköz ismerhető meg az AGROTRÖSZT 1981-es kiadású „Mezőgazdasági Gépkatalógus“ című kiadványa „Háztáji kisgépek“ című részéből. A hivatkozott mű 12. oldalán egy olasz gyárt­mányú UNIVERZAL — 10 típusu sarabológép látható. Ennek egy vízszintes tengely körül forgó, enyhén spirális művelő kései vannak. Ezzel a sekély művelés megvalósítható ugyan, de a fellazított talajt nagyon poro­­sítja, és a levágott gaz a kések közeit gyorsan eltörni. M nden kerti kisgépnél további probléma, hogy a kezelője maga előtt vezeti, így elkerül­hetetlen a megművelt talaj letaposása. Ezzel a kivágott gyom, ha a talaj nedvessége is megfelelő, azonnal újra megfogan. Az ilyen kerti kisgépek drágák is, az üzemeltetésük is költséges, és a pótalkatrész ellátásuk is gondot okoz. Mindezen felül az embe i egészségre is ártalmasak, mert a kezelőjük állandóan beszívja a kipufogógázt, és mert zajosak. A szántóföldi művelésnél az egész világon elterjedtek a talajművelő tárcsák. Ezeknek a hornlokfelülete régebben gömbsüveg alakú volt, újabban pedig csonkakúp alakú. Az utóbbiaknak az az előnyük, hogy kisebb a kimetszett talajszelvény deformációja és a súrlódása. A tárcsák között azonban a kimet­szett talajszelvény egész a tengelyig felhal­mozódik, és nehezen válik le. Ezáltal nagyon nagy az ellenállása, is így a vonóerő igény is. Erre a hibára mutat rá a Mezőgazdasági Könyvkiadó által 1980-ban Budapesten meg­jelentetett, Bartha — dr.Fülöp — dr.Jórí szerzőtársak által összeállított „A nagytelje­sítményű traktorok talajművelő gépei“ c. szak­könyv is. A találmányom célja tehát az, hogy főleg kisüzemi feladatokhoz olyan talajművelő eszközt alakítsak ki, amely emberi erővel működtethető és szerkezeti kialakítása egysze­rű és olcsó. És természetesen ki kell elégítenie a sekély talajműveléssel és a gyomirtás­sal kapcsolatos előbb kifejtett követelménye­ket. A kitűzött feladat megoldásához a szántó­földi tárcsás talajművelő eszközökből indul­tam ki. Az eredeti kialakítású tárcsák azon­ban nem felelnek meg, mert nagy a vonzóerő igényük, és nagy és szabályozhatatlan a mű­velési mélységük. Az általam kitűzött feladat­nak viszont csak olyanok felelnének meg, amelyek csak a kapálás vagy a sarabolás művelési mélységéig hatolnának a talajba. A feladat úgy érhető el, hogy a talajművelő tárcsa élrésze le van csökkentve, és a homlok­felülete további részének megfelelő kiala­kításával a felaprított talaj gyorsan és további ellenállás nélkül eltávolodik a tárcsától. A kitűzött feladat úgy is elérhető, hogy olyan síktárcsát alkalmazzunk, amely a vízszinteshez képest enyhén meg van döntve és így a kívánt mélységben elvágja és fella­zítja a talajt. 2 197474 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom