197452. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légköri turbulencia meghatározására

3 197452 4 A találmány tárgya berendezés légköri turbulencia meghatározására, amely felhasz­nálható a radarmeteorológiában, és különösen olyan idójárásérzékelö radarkészülékekhez, amelyekkel meghatározható különböző meteo­rológiai jelenségek helye és mérhetők a me­teorológiai jelenségek paraméterei. A találmány szerinti berendezés a gya­korlati életben felhasználható viharjelzó ra­darhálózatban, repülőgépek repülésbiztositá­­sára, bonyolult időjárási körülmények között, időjárás előjelzésére, esetleges jégesöfelhők képződésének előrejelzésére, különböző mete­orológiai képződmények fejlődési menetének vizsgálatéra stb. A 3 646 555 számú US (amerikai egye­sült államokbeli) szabadalmi leírás olyan be­rendezést ismertet, légköri turbulencia meg­határozására, amelynek segítségével megálla­pítható két, a radarsugár mentén egymástól távkőznyire fekvő irapulzustérben elrendezett reflektor által visszasugárzott echojelek átla­gos terjedési sebességei közötti különbség, kiindulva az echojelek lüktető spektrumának átlagos intenzitásából és szóródásából. Ez az ismert berendezés erősítőt, kés­leltetővonalat, összegzőt, spektrálintenzitést és szóródást számoló első számítóegységet, spektrálintenzitést és szóródást számitó má­sodik számitóegységet és aritmetikai egysé­get tartalmaz. Az erősítő bemenete szolgál a teljes berendezés bemenetéként. Az erősítő kimenete az összegző első bemenetére, a kés­leltető vonalon át az összegző második beme­netére, és a spektrálintenzitést és szóródást számító első számítóegység bemenetére csat­lakozik. Az összegző kimenete a spektrálin­­tenzitás és szóródás számítóegységének be­menetére kapcsolódik. Az első és második számítóegység kimenetei az aritmetikai egy­ség bemenetéihez kapcsolódnak, amelynek ki­menete képezi a teljes berendezés kimenetét. Az erősítő bemenetére olyan jelek jut­nak, amelyeket valamely meteorológiai kép­ződmény ver vissza. A felerősített jelek az erősítő kimenetéről a spektrálintenzitést és szóródást számító első számitóegységbe jut­nak, amely olyan jelet állít elő, amely ará­nyos az első és második impulzustér echoje­­lére jellemző lüktetósprektrum átlagos inten­zitására és szóródására. Az összegző összegzi az erősítő kimenőjelét és a kiválasztott im­pulzusterek távolságának megfelelő időtar­tammal a késleltető vonal által késleltetett jeleket, ahonnét ezek a spektrális intenzitást és szóródást számító második számolóegység­re jutnak. Ez az egység olyan jeleket képez, amely arányos az első és második impulzus­tér összegzett echojelére jellemző lüktető­­spektrum intenzitásával és szóródásával. A spektrális intenzitást és szóródást számító első és második számolóegység által képzett jelek az aritmetikai egységre kerül­nek az első és második impulzustérből szár­mazó echojelek lüktető spektrumának átlagos intenzitására és szóródására jellemző jelek­ből, és ezen jelek összegével arányos jelek­ből olyan- feszültséget képez, amely arányos az első impulzustérben levő reflektorok átla­gos sugárirányú sebességének és a második impulzustérben levő reflektorok átlagos su­gárirányú sebességének nagyságéval, és jel­lemzi a vonatkozó meteorológiai képződmény turbulenciájának mértékét. Az ismert berendezésben a reflektált echojelek lüktetőspektrumát jellemző átlagos intenzitással és szóródással arányos jelek előállításához, valamint a távolfekvó impul­zusterekben levő reflektorok átlagos sebes­ségei közötti különbség megállapításához speciális egységek szükségesek, amelyek fel­építése meglehetősen bonyolult és összeha­sonlító egy elektronikus számítógéppel. Ez a körülmény mindenféleképp korlátozza a fent megnevezett berendezés időjárásjelző radar­­hálózatban való alkalmazhatóságát. A 809 020 számú SU (szovjet) szerzői tanúsítvány olyan berendezést ismertet lég­köri turbulencia meghatározására, amely olyan jelek elválasztásán alapul, amelyek az echojelek fáziskülönbségétől függenek, amely echojeleket a radarsugár mentén távol elren­dezett és különböző sebességekkel mozgó reflektorok sugároznak vissza. Ezen ismert berendezésnek meteorológiai képződmények elkülönítésére szolgáló csa­tornája, megnövekedett értékű turbulencia elkülönítésére szolgáló csatornája, kapcsolója, összegzője, továbbá egy osztója és egy kör­­kijelzője van. A meteorológiai képződmények elkülönítésére szolgáló csatorna amplitúdó érzékelőt, első komparátort és küszöbérték szabályozót tartalmaz. Ezen ismert berendezés bemenetét az amplitúdó érzékelők bemenete képezi, mig az amplitúdó érzékelő kimenete egyrészt az első komparátor első bemenetéhez, valamint a kü­szöbérték szabályozó bemenetéhez kapcsoló­dik. A küszöbérték szabályozó kimenete a komparátor második bemenetére csatlakozik. A megnövekedett turbulencia elkülöníté­sére szolgáló csatorna amplitúdó határolót, késleltetővonalat, fázisdetektort, valamint minden második periódusban hatásos ki­­egyenlitőszűrőt és második komparátort tar­talmaz. Az amplitúdó határoló bemenete össze van kapcsolva a meteorológiai képződmények tartományát elkülönítő csatorna amplitúdó ér­zékelőjének bemenetével, mig kimenete egy­részt a fázisdetektor első bemenetével, más­részt a késleltető vonal bemenetével van kapcsolatban. A késleltető vonal kimenete a fázisdetektor második bemenetére csatlakozik. A minden második periódusban hatásos ki­egyenlítő szűrő bemenete a fázisdetektor ki­menetére, kimenete pedig a második kompa­rátor bemenetére kapcsolódik. A meteorológiai képződmények tartományénak elkülönítésére szolgáló csatorna első komparátorának kime-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom