197437. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés forró és/vagy meleg folyadék előállítására gőz segítségével

3 197437 4 A találmány tárgya olyan elrendezés forró- és/vagy meleg folyadék előállítására gőz segítségével, amely góztermelő és/vagy gőzfelhasználó rendszerből, továbbiakban gőzrendszerből, és forró- és/vagy meleg fo­lyadékrendszerből, továbbiakban folyadék­­rendszerből, továbbá ezek közé iktatott me­­legitőeszközből áll. Az ismert és elterjedt gőzt, forró- és melegvizet, illetve ezek hótartalmát felhasz­náló fűtési vagy technológiai rendszerekben a kazánházban előállított gőz hótartalmát gőz-folyadék felületi hőcserélőben folyadék melegítésére használják. A hőcserélőben ke­letkezett kondenzátumot atmoszférikus kon­­denzrendszeren keresztül a kazánházba ve­zetik vissza. Az atmoszférikus szellóztetésű kondenzgyűjtőtartályból ilyenkor sarjú- il­letve páragőz távozik. A távozó sarjú- illetve páragőz a fűtési rendszerben hő- és anyag­veszteséget okoz. A veszteség mértéke a fű­­tőgáz nyomásától és mennyiségétől függ. A felületi hőcserélőben felmelegitett folyadékot höleadó felületek, folyadék-folyadék hőcseré­lők melegítésére, illetve technológiai melegvíz előállítására használják. Az ismertetett megol­dások azonos alapelvű részletesebb tárgyalá­sát adja: Dr. Menyhárt J.: Az épületgépészet kézikönyve c. műve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977) és Homonnay Gy.-né dr. Távfűtések c. könyve (Tankönyvkiadó, Buda­pest, 1977.) stb. A találmány feladata olyan elrendezés létesítése forró és/vagy meleg folyadék elő­állítására gőz segítségével, amely az említett sarjú- és páragőzöket kiküszöböli, illetve a beruházási költségeket csökkenti. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a gőzrendszer és a folyadékrendszer közé hőcserélő vagy keve­­rőmelegitő helyett gőzsugár-folyadékmelegitő vagy sorba és/vagy párhuzamosan kapcsolt gőzsugár-folyadékmelegítők van illetve van­nak iktatva és a gőzsugár-folyadékmelegitóbe vagy melegítőkbe bevezetett gőz a gőzrend­szer tetszőleges pontjáról vagy pontjairól van elvezetve és ez a gőz a gőzsugár-folya­­dékmelegitón vagy -melegítőkön átáramló, a folyadékrendszer tetszőleges pontjáról vagy pontjairól elvezetett folyadékba van bevezet­ve. A gőzsugár-folyadékmelegitő előnyösen úgy van kiképezve, hogy a folyadékot vezető csőbe egy szűkülő szakasz, majd egy keverő szakasz és ezt követő bővülő szakasz van beiktatva. A folyadékot melegítő gőz a közel állandó keresztmetszetű keverő csőszakaszon elhelyezett nyílásokon át jut be az áramló folyadékba. A szűkülő csőszakaszban a folya­dék sebessége növekszik, nyomása csökken. A közel állandó keresztmetszetű szakaszban kialakuló kisnyomású turbulens áramlásba a gőz könnyen bekeverhető. Az áramlás kellően turbulens, ha a szakaszban a Reynolds-szám nagyobb mint 100 000. A bővülő szakaszban a már felmelegített folyadék sebessége csök­ken, miközben nyomása növekszik. E megoldás alkalmazása hő- és anyagta­karékosságot eredményez a hagyományoshoz képest, mivel a sarjú- és páraveszteséget megszünteti, ugyanakkor elmaradhat a gőz­­-folyadék felületi hőcserélő, kondenzedény (torlasztószerelvény) és kondenzgyűjtő be­építése. Alacsonyabb hőmérsékletű folyadék juttatható vissza a gőzrendszer pót- és/vagy táprendszerébe, ami szintén kedvező. A góz­­sugár-folyadékmelegitő vagy -melegítők be­ruházási költsége pedig egy-két nagyság­renddel kisebb, mint az említett hőcserélőké. A javasolt megoldás keverőmelegitők esetében is alkalmazható, akkor a keveróme­­legítök és a gőzsugár -folyadékmelegítök kö­zötti jelentős beruházási különbség a java­solt megoldás előnye. További nem elhanya­golható előny, hogy azonos teljesítmény mel­lett a gőzsugár-folyadékmelegitő lényegesen kisebb méretű, mint a hőcserélő vagy keve­­rómelegítő. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány sze­rinti elrendezés két példakénti kiviteli alak­ját tüntetik fel. Az 1. ábrán a találmány szerinti elren­dezés blokksémája látható. A 2. ábrán egy másik, néhány további, alkalmazási változatot bemutató kivitel blokk­sémája látható. A 3. ábra a gőzsugár-folyadékmelegitő vázlatos rajza. Az 1. ábrán látható 1 kazán és a 4 hő­leadó felületek közé csővezetékek közbeikta­tásával 2 gőzsugár-folyadékmelegitő van kapcsolva. Az 1 kazán és a 2 gőzsugár-fo­­lyadékmelegítő közé 6 tápszivattyú és 3 foj­tóelem, a 2 gőzsugár-folyadékmelegitő és a 4 hőleadó felületek közé 7 melegvíz-szivattyú van iktatva. A folyadékrendszer leghidegebb 0 pontjához 5 tágulási vezeték van kapcsol­va-A 3. ábra a gőzsugár-folyadékmelegitő egy lehetséges kiviteli alakját mutatja. A fo­lyadékot szállító 8 csőszakaszba iktatott 9 szűkülő szakaszhoz egy közel állandó ke­resztmetszetű 10 keverő szakasz, ehhez pe­dig a 11 bővülő szakasz van csatlakoztatva. A 10 keverő szakasz belső átmérője úgy van meghatározva, hogy a folyadék áramlására jellemző Reynolds-szám 100.000-nél nagyobb.A 10 keverő szakaszon gőzbevezető elemként 12 nyílások vannak elhelyezve. A 3. ábra szerinti gőzsugár-folyadékme­legitő a következőképpen működik: A 8 csőszakaszban áramló hideg folya­dék sebessége a 9 szűkülő szakaszban nö­vekszik, nyomása csökken. A 10 keverő sza­kaszban kialakuló kisnyomású turbulens áramlásba a gőz a 12 nyílásokon át könnyen beáramlik és a folyadékban kondenzálódik, növelve annak hőmérsékletét. A 10 keverő szakaszt kővető 11 bővülő szakaszban a már 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom