197436. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hibridkukorica szárítást megelőző előkészítésére és szárítására

7 197436 8 csapó 31 egységen, elekromágneses 32 szele­pen, 33 nyomásmérőn és 34 elzárószelepen keresztül csatlakozik. A 32 utószelep közpon­ti villamos 35 vezérlőegységgel (például szá­mítógéppel} van kapcsolatban, amelynek 36 programválasztója van. A jelen esetben vala­mennyi csapóajtó pneumatikus 29 munkahen­gerének mágneses dugattyúja van, amelynél a véghelyzetek jelzését önmagában ismert és külön nem ábrázolt REED-relék végzik. Az I-V légcsatornák kialakításánál abból indultunk ki a találmány szerint, hogy lehe­tővé tegyük a csöveskukorica kétirányú fú­­vatáaát. Ennek megfelelően képeztük ki a meleglevegös I és II légcsatornát, amelyek a fenti feltételt teljesítik. Az X csapóajtók megfelelő program szerinti vezérlésével biz­tosítható, hogy a légcsatorna váltás után az addig primer légcsatorna szekunderrá váljék. Ezáltal kevesebb csapóajtót kell működtetni, ugyanakkor azonos állapotú száritólevegó ke­rül a terménnyel kapcsolatba, A III-V légcsa­tornák kialakításánál fontos szempont volt, hogy azok a szárító blokkját ne bontsák meg, biztosítsák a szekunder levegő gyűjté­sét, esetleg annak maradék hőtartalmát terci­er levegőként hasznosíthassuk, továbbá ez a tercier levegő legalábbis a betárolt termény előmelegítésére vagy lazítására hasznosítható legyen. A légcsatornák javasolt elrendezésével a különböző száritókamrákba szükség esetén akár különböző légsebesség is biztosítható. Valamennyi X és Y csapóajtót a szárító­kamrák belső terében rendeztük el, ezeket külön nem ábrázolt tömítéssel láttuk el, ami­nek következtében a légveszteség minimális. Ez pedig igen kedvezően befolyásolja kísér­leti tapasztalataink szerint a szárító energia­­mérlegét. Minden szárítókamra két-két hőér­zékelővel van ellátva felül illetve alul (nem ábrázoltuk), ezek ugyancsak a központi 35 vezérlőegységre csatlakoznak. Ezzel a hômèr­­sékletváltozás a száritóterekbe állandóan megfigyelhető, illetőleg regisztrálható. A be­ömlő és a kiömlő levegő hómérsékletkülönbsé­­géról önmagában ismert módon a szemned­­vességtartalom és a levegő állapota egyértel­műen meghatározható. Adott esetben kamrán­ként páratartalom érzékelő is elhelyezhető. A találmány szerinti szárítónál tehát a légáramoltatás variációs lehetőségei sokfélék. Például, ha a primer levegőt az I légcsator­nába vezetjük, akkor a 24 száritókamrán át­haladt levegőt a II légcsatornában gyűjtjük össze. Ezt követően ezt a szekunder levegőt a 25 száritókawra V légcsatornájéba vezet­jük. Kedvező paraméterek esetén ez a tercier levegő még a frissen betárolt más száritó­­kamrák előmelegítésére használható. Ez eset­ben a légáramlás a V légcsatornából a III légcsatornába történik. Kedvezőtlen paramé­terek, például viszonylag kis hőmérséklet, vagy nagy relativ páratartalom esetén a ter­cier levegőt a szabadba engedjük. Ellenben, ha a II légcsatornát tekintjük primerként, akkor a szekunder levegőt az I légcsatornában gyűjtjük. A szekunder levegő az I légcsatornából felülről lefelé haladva a III légcsatornába kerül, onnan viszont a sza­badba távozik. A tercier levegő lazitási vagy előmelegitési céllal hasznosítható, ilyenkor a IV és V légcsatornéban gyűjtjük, majd a szabadba engedjük. A szárítókamrák távműködtetett átállítá­sa például a kővetkező lehet: Induljunk ki abból az előfeltételből, hogy a 24 szárítókamra kitárolás alatt, a 25 szárítókamra betárolás alatt, továbbá az I légcsatorna a primer csatorna. Tercier levegő hasznosítása esetén az X csapóajtó állapota a következő:- nyitottak az I légcsatorna és a 24b, 24e, 25e szárítókamrák X csapóajtói:- nyitottak a II légcsatorna, 24b, 24e, 25e, 24c, 24a, 25c és 25<i száritókamrák közötti X csapóajtói (25 szárítókamra lazításra};- nyitottak a III légcsatorna és a 24», 25», száritókamrák közötti csapóajtók;- nyitottak a IV légcsatorna 24c, 24d és 24a száritókamrák közötti csapóajtók;- nyitottak a V légcsatorna 25c, 25d és 25a száritó kamrák közötti csapóajtók. Direkt és szekunder levegő alkalmazása esetén a szárítókamrák állításának sorrendje: Ilyenkor az alábbi X csapóajtók nyitottak:- az I légcsatorna és a 24e, 24d, 24c, 25«, 25d száritókamráké;- a II légcsatorna 24d, 24c, 25d, 24b, 24a, 25c, 25b és 25a száritókamráké;- a III légcsatorna és a 24e és 25e szá­rítókamráké; (direkt levegő vagy lazító levegő 25 kamrában)- a IV légcsatorna és a 24b, 24a szárí­tókamráké;- A V légcsatorna és a 25c, 25b és 25a száritókamráké. Lazító tercier levegőként ilyenkor a 24« és 25e szárítókamrák levegője haszno­sítható. Az X és Y csapóajtók, de az egész be­rendezés is központi 35 vezérlőegységről is­mert módon, például számitógépes folyamat­­szabályozással távirányítással vezérelhetők. A fenti intézkedésekkel igen gyors, üzembiztos és automatikus üzemmódot te­szünk lehetővé, a külónbözó kombinációk gyorsan megvalósíthatók a szárított csöves kukorica paramétereinek függvényében, to­vábbá a kezelőszemélyzet megterhelését mini­málisra csökkenthetjük. A vezérlés természetesen történhet adott esetben manuálisan is, ilyenkor az X és Y csapóajtók nyitási illetve zárási sorrend­jét, időtartamát és mértékét maga a kezelő­személyzet választhatja meg. Amint a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti berendezés olyan hibridkukorica 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom