197431. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hőcsöves jőcserélővel kialakitott szoláris berendezések részére.

5 197431 6 egy biztonsági szelep, egy első és második, valamint harmadik szelep van elrendezve; to­vábbá hogy a harmadik szelep, azaz a visz­­szacsapó szelep a hőcserélő másik ágához csatlakozik, továbbá hogy a harmadik szelep és a második szelep közösített csonkjai al­kotják a berendezés kimeneti pontját, célsze­rűen a használati melegvíz kivezetését, míg az első szelep és a második szelep közösített csonkja alkotja a berendezés bemeneti sar­kát, célszerűen a hidegvíz bevezető csonkot. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés újdonsága abban van, hogy a hőcserélőt egy a szekunder körbe sorosan beiktatott szolár­­-boylerba benyúló hőcső alkotja, amely hő­­csövet egy a primer körben sorosan elrende­zett csőkígyó vesz körül kívülről. Újdonság­ként említjük még, hogy a primer kör hőköz­­vetitő közegét tetszőleges környezetbarát fo­lyadék, pl. alkohol képezi, amelynek derme­déspontja minimálisan -30 °C. További újdon­sága hogy a napkollektor peremén ultraviola sugárzás roncsoló hatásának ellenálló mű­anyag, pl. a kereskedelemben .ARMSTRONG" márkajelzésű műanyagréteg van elhelyezve. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zésben hőcserélőként alkalmazott hőcső nagy előnye hogy csak egyetlen irányú hőáramlást enged meg. Ez a körülmény azzal a jelentős előnnyel jár, hogy a hőcső hödiódaként vi­selkedik, azaz meggátolja, hogy a primerkör­­be a szekunderkörből hőenergia jusson. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésnek, a hőcső alkalmazásával biztosított hődióda jellege biztosítékot nyújt arra, hogy amikor a környezeti hőmérséklet lehűl (pl. az éjsza­kai órákban) a napkollektor nem sugároz vissza hót az atmoszferikus környezetbe. További előnye, hogy a hőcső kétlépcsős elválasztást jelent a primer és szekunder körök között, ezért a hőcserélő sérülése ese­tén a két folyadékkör nem keveredhet, a hő­­csövek hőcserélőként való alkalmazásával a hőátadás tényezője 90% fölé növelhető a ha­gyományos 60% helyett. A találmány szerinti napenergia hőhasz­­nositására szolgáló berendezés példakénti ki­viteli alakját rajz alapján ismertetjük részle­tesen. Az 1. ábra a találmány szerinti kap­csolási elrendezést szemlélteti. Amint az ábrán látható, a találmány sze­rinti berendezés kapcsolási vázlata két kör­ből áll. A baloldali áramlási körben soros kapcsolásban az 1 napkollektor, 2 hőérzékélő, a 4 tágulási tartály, és a 3 keringető szi­vattyú van elrendezve, oly módon, hogy a 3 keringtető szivattyú kimé nöc sónk ja az 1 napkollektor bemenetéhez csatlakozik. Az 1 napkollektor kimenő csonkjához csatlakozó 2 hőérzékélő képezi a 3 keringtető szivattyú vezérlöszervét. Az ábra jobb oldalán látható szekunder áramlási kör a kővetkezőképpen van kialakít­va: soros kapcsolásban a 6 szolár-boyler, a 9 biztonsági szelep, a 7 vizkőgátló, a 8 első szelep, a 11 második szelep és a 10 harmadik szelep helyezkedik el, melynek kimenő csonkja a 6 'szolár-boyler felső részéhez csatlakozik. A 6 szolár-boylerba nyúlik be a 5 hőcső, amelyre kívül a primer körbe ikta­tott fűtőspirál van tekercselve. A rővidrezáró 11 második szelep és a visszacsapó 10 harmadik szelep közösített csonkjai képezik a találmány szerinti beren­dezés használati melegvíz kivezetését, mint a 8 első szelep és a 11 második szelep közösí­tett csonkjai alkotják a berendezés bemene­tét, célszerűen a hidegvíz bevezető csonkot. A primerkör hóközvetítő közegét tetsző­leges környezetbarát folyadék, pl. alkohol képezi, amelynek dermedéspontja minimálisan -30 °C. Az 1 napkollektor peremén ultraviola sugárzás roncsoló hatásának ellenálló mű­anyagot, pl. a kereskedelmi forgalomban .ARMSTRONG" márkajelzésű műanyagréteget helyeztünk el. A találmány szerinti kapcsolási elrende­zés újdonságát tehát az képezi, hogy a talál­mány szerinti napenergia hasznosító beren­dezés hőcserélőjét, mely az első és második áramlási kör között helyezkedik el, egy a szekunder körben sorosan beiktatott 6 szo­­k.r-boylerba benyúló 5 hőcső alkotja, amelyet a primer körben sorosan elhelyezett csőkígyó vesz körül kívülről. így valósul meg a folya­dék-folyadék hőcserélés a hőcsővel. Az ábrán bemutatott kapcsolási elrende­zés például olyan modulelem kialakítására szolgál, amely minimálisan 500 W teljesítmé­nyű kollektoregység, éves átlagban, 2 m2 panelfelülettel. Ilyen kollektoregységeket az igényelt böteljesítménytől függően párhuzamos kap­csolásban alkalmazhatunk a keretek oldalain átvezetett szigetelt csőhálózat összeköttetése révén. Az 1 napkollektor kimeneti csonkján elhelyezett 2 hőérzékélő vezérli és szabá­lyozza a hőhordozó közeget, amelyet a 3 ke­ringtető szivattyú hajt át az 1 napkollekto­ron. A hóközvetítő közeg dinamikus kering­­tetését a 4 társulási tartály is biztosítja. Az így kialakított védelem a hőkőzvetitő közeg kedvezően magas forráspontjával együtt - más hasonló rendszerekkel szemben - akkor is biztosítja a rendszer védelmét, ha . hőmegfutás" (felforrás - expanzió ellen) vagy akár hosszabb ideig is szünetel a nap­­kollektor által termelt hő felhasználása. Az 1 napkollektor által felvett és a hőkőzvetitő közeg által továbbított hőenergia jó hőszige­teléssel ellátott és korróziónak ellenálló e.nyagból készített 6 szolár-boylerben tároló­dik. Minthogy a kapcsolási elrendezés primer körében keringtetett hőkőzvetitő közeg kör­nyezetbarát folyadék, pl. alkohol, ennek kö­vetkeztében a hőcserélő meghibásodása ese­tén a szekunder körben, tehát például hasz­nálati melegvíz előállítására alkalmazott be­rendezésnél a hőcserélő esetleges kilyukadá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom