197430. lajstromszámú szabadalom • Napenergiát hasznosító térhatároló szerkezet

3 197430 4 A találmány napenergiát hasznosító tér­határoló szerkezet építményekhez, amely a külső tér felé eső transzparens fedőréteget, hőhordozó közeg (pl. levegő) áramlására al­kalmas egy vagy több csatornát, abszorber réteget, adott esetben pedig hőszigetelő be­tétet és/vagy tartószerkezetet tartalmaz. A kirobbant energiaválság után a figye­lem fokozottan fordult a természeti energiák, így a napenergia hasznosítása felé. A kutatá­sok kezdetben épületgépészeti vonalon, a napenergia aktív hasznosítása felé indultak. Számos napkollektor típus került kifejlesz­tésre, amelyek többségét a háztetőn lehet el­helyezni. A napkollektorok többsége síkalapú. A napsugarakat elnyelő abszorber réteget ál­talában üvegházhatást elősegítő átlátszó fe­dőréteg (pl. üveg, polimetil-metakrilát) borít­ja. A sikkollektorok legelterjedtebb hőhordo­zó közege a viz, melyet szivattyú keringet. A viz általában az abszorberen belül kering, és az abszorberbe becsapódott fotonok hővé alakult energiáját továbbítja a hőtároló vagy a hasznosító egység felé. Ismeretesek koncentráló (pl. parabola alakú) kollektorok is, amelyek bonyolult szerkezetek segítségével követik a Nap moz­gását. A koncentráló kollektorok gőz fejlesz­tésére is képesek, de alkalmazásuk többnyire csak kísérleti jellegű. Az aktív napenergia hasznosító beren­dezések hátránya, hogy viszonylagos bonyo­lultságuk és nagy költségük ellenére kiegé­szítő fütő és melegvíz termelő berendezése­ket is telepíteni kell melléjük. Ez a berende­zések helyigényét is jelentősen megnöveli. Az aktív napenergia hasznosítással közel párhu­zamosan megkezdődött a napenergia építésze­ti úton történő, passzív hasznosításának a ' kutatása. Az épületek déli falába a napener­giát elnyelő szerkezetek kerültek beépítésre, amelyek elsődleges célja az épület fűtése. A leggyakoribb hőhordozó közeg a levegő. Számos passzív napenergia hasznosító berendezés ismeretes. Ilyen Telkes-Raymond­­féle falba épített kollektor. A kollektorok le­vegőt melegítenek, és ennek hőjét a kémiai (keserűsó tartalmú) hőtárolóba vezetik. A hő­tárolóból ventilátorok fújják a meleg levegőt az épület helyiségeibe. Ismeretes a Bliss-Donovan-féle napfűtés, melynél a kollektorok által felmelegített leve­gőt kavicstöltésű hőtárolóba vezetik. A hőtá­roló, melyet a pincében helyeztek el, 30-40 m5 kavicsot tartalmaz. A berendezés hátrá­nya az igen nagyméretű hőtároló. Hőtároló nélküli berendezés pl. a Trom­­be-Michel-féle fűtés, amelynél a napsugara­kat egy 30-40 cm vastag, háromrétegű üveg mögé helyezett betonfal fogja fel. Hátránya, hogy a háromrétegű üveglap kb. 15%-kal csökkenti az abszorberre érkező sugárzást, igy a berendezés elsősorban csak a sok köz­vetlen sugárzást kapó területeken használha­tó. A találmány célja az eddig ismert nape­nergiát hasznosító falszerkezetek hibáinak kiküszöbölése, és olyan térhatároló szerkezet kialakítása, amely az építészeti feladatok el­látása mellett a napkollektoroknál egyszerűb­ben és gazdaságosabban járul hozzá az épít­mények hőigényének fedezéséhez. A találmány elsősorban lakó, kommunális és ipari épületek déli, délkeleti, délnyugati oldalfalaiban történő elhelyezésre, és az épü­let hószükcégletének csökkentésére alkalmas. A találmányi gondolat alapja az a felis­merés, hogy a térhatároló szerkezetet alkal­massá tehetjük a napenergia elnyelésére, a szerkezetben olyan csatornát alakíthatunk ki, amelyben hőhordozó közeg áramolhat, a fel­melegedett közeggel pedig fűthetjük az épü­letet. A kitűzött célnak megfelelően a talál­mány szerinti napenergiát hasznosító térha­­tárcló szerkezet építményekhez - mely a kül­ső t.ér felé eső transzparens fedőréteget, hő­hordozó közeg (pl. levegő) áramlására alkal­mas egy vagy több csatornát, abszorber ré­teget, adott esetben pedig hőszigetelő beté­tet és/vagy tartószerkezetet tartalmaz - oly módon van kialakítva, hogy a transzparens fedőréteg szennyeződés és csapadék bejutá­sát gátló tartóelemek közé van beillesztve, a tartóelemek az építmény térhatároló falazatá­hoz vannak rögzítve, az abszorber réteg cél­szerűen a fedőréteggel párhuzamosan helyez­kedik el, és legalább az egyik oldalán köz­vetlen érintkezésben van a hőhordozó közeg­gel, míg a belső tér felé eső oldalon falszer­kezet van, a falszerkezetnek a külső tér fe­löl : oldalán adott esetben hőszigetelő betét van, a csatorna oldalfalait pedig célszerűen a fedőréteg, a tartóelemek és adott esetben a falszerkezet és/vagy a hőszigetelő betét al­kotják. A találmány további ismérve lehet, hogy az abszorber réteg a falszerkezet vagy a hőszigetelő betét külső tér felőli oldalán van. Az abszorber réteg egy vagy több távtartó idommal van a falszerkezethez rögzítve. Az egyik kiviteli alaknál a tartóelemek és/vagy az abszorber réteg adott esetben a hőhordozó közeg számára áramlásterelő felü­leteket alkotnak, a csatornának a belső térbe torkolló átömlö nyílásába pedig csappantyú van beépítve. Egy további kiviteli alaknál a találmány szerinti szerkezet a hőhordozó közeg kény­szeráramlásának létrehozására alkalmas szervvel, pl, ventilátorral rendelkezik. A fal­szerkezet legalább egyik oldala hőszigetelő bevonattal van ellátva. A találmány szerinti térhatároló szerke­zet számos előnnyel rendelkezik. A szerkezet nem vesz el értékes lakóterületet az épület­ből. A napkollektoroknál egyszerűbben és gazdaságosabban csökkenti az épület hő­­szükségletét. Az épületek térhatároló falszer-5 •10 lő 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom