197429. lajstromszámú szabadalom • Gumi alapanyagú napkollektor

5 197429 6 ként. A csatornákhoz alkalmazott gumikeve­réknek hasonló tulajdonságokkal kell rendel­keznie, mint az 1 felső réteg belső gumibe­vonatának. A csatornák 3 alsó rétege ennek megfelelően a 2b oldalfalakkal egy részből áll vagy külön réteget képez. A csatornák 4 hő­szigetelő réteget - gazdasági okoknál fogva - célszerű különálló, hőszigetelő anyagból ki­alakítani. Amennyiben a napkollektort nagyobb üzemi nyomáson akarjuk működtetni, szüksé­gessé válhat a csatornák nyomószilárdságá­nak növelése, amit a találmány szerinti meg­oldás esetében a csatornák 1 felső rétegén és a 2 ■ oldalfalakon áthaladó 5 erősitő varra­tokkal valósítunk meg, úgy, hogy az 5 erősi­tő varratokat egy 6 horgonyzó textilrétegbe kötjük bele. Kívánt esetben a 3 alsó réteg is tartalmaz textil erösítőbetétet. A be- és kivezető főcsatornák és az el­nyelő csatornák kialakítását úgy oldottuk meg, hogy főcsatornaként nem alkalmaztunk külön elemeket, és Így a csatlakozást sem kellett hagyományos módon megoldani. Aho­gyan a 2. ábrán látható, a találmány szerint a 7 főcsatornák úgy alakulnak ki, hogy a napkollektor csatornáinak 1 felső rétegét hu­­rokszerűen visszavezetjük a 3 alsó réteg vagy a 4 hőszigetelő réteg alá, és ez a hu­rok képezi a tulajdonképpeni 7 főcsatornát. Szükség esetén a hurkokat, vagyis a 7 fő­csatornákat 8 U-alakú gumiprofillal, vagy külön textilbetét erősítéssel látjuk el. A találmány szerinti napkollektorokat úgy állítjuk elő, hogy a gumi-tartalmú ele­mekből a napkollektort nyersen építjük fel - vagyis konfekcionáljuk - majd a felépített napkollektorokat kazánban kiterítve, össze­hajtogatva vagy tekercsben vulkanizáljuk. A megfelelően előkészített, nyersgumi-tartalmú elemekből a terméket kompressziós vulkani­zálóformában, vagy vákuumformában is vul­kanizálhatjuk a kazánban, igy a napkollektor egy egységes egészet képez, megfelelő mére­tezéssel, minden eleme egyenszilárdságú, fo­lyadékzáró és nyomástartó. Emellett, mester­séges próbaállomásokon és szabadban végzett vizsgálatok szerint a hatásfok kielégítő. Az eljárás menete közelebbről például a következő: A csatornák 1 felső rétegének kialakítá­sához a szövetet kenéssel, felpréseléssel vagy dublírozással külső és belső bevonattal látjuk el. Elkészítjük az oldalfalként alkalma­zott 2a önálló csíkokat, célszerűen extrüdá­­lással vagy kalanderezett lemezek csikra vá­gásával. Az extrudálás esetében különféle alakú, tehát például alul és felül kiszélesedő oldalfalak is kialakíthatók, igy javítható az oldalfalak tapadása az 1 felső és 3 alsó ré­teghez. A 3 alsó réteggel egy egységet képező 2b oldalfalak profil-kalanderezéssel vagy ex­­trudálással alakíthatók ki. Extrudálás eseté­ben körgyűrű alakú, és a csatornák méreté- 4 nek megfelelően fogazott szerszámot haszná­lunk, és az extrudálással egyidöben a kelet­kező bordázott csövet alkotója mentén felha­­sitjuk és kiterítjük a síkban. Ha 2a önálló csikókat alkalmazunk oldalfalként, akkor a 3 alsó réteget külön alakítjuk ki, egyszerű le­mezformában. Az így előállított alsó rétegeket tetszőleges szélességben toldhatjuk egymás mellé, és igy a napkollektorok szélessége rém kötött. A gyártási technológiából eredően nem korlátozott a napkollektorok hosszúsága sem. Miután a 2 oldalfalakkal ellátott 3 alsó réteg elkészült, a csatornák 1 felső rétegét ráhe­lyezzük a 2 oldalfalakra. Ha szilárdsági okokból szükséges, az alsó réteg alá terítjük a 6 horgonyzó textilréteget és létrehozzuk az 5 erősítő varratokat. Ezután célszerű a nyersen felépített csatornázatot enyhe nyo­mással összevasalni és pihentetni, a szerke­zeti elemek jó összeforrása céljából. Az összeforrás elősegítésének hatásos módja kísérleteink szerint az a megoldás, hogy először a 2. ábrának megfelelően kiala­kítjuk a 7 (bevezető és kivezető) főcsator­náknak megfelelő hurkokat, majd ezekbe ide­iglenesen perforált merev csövet (műanyag­­vigy fémcsövet) helyezünk, a 7 főcsatornák végződéseit egy kivételével ideiglenesen el­dugaszoljuk, majd a szabadon maradó egyik főcsatorna végére tartósan ( például 1 óra hosszat) enyhe vákuumot kapcsolunk és a pihentetést ebben az állapotban hajtjuk vég­re. A pihentetés után a merevítő perforált csöveket és a 7 főcsatornák záródugóit eltá­volítjuk, majd a nyersen felépített napkol­lektorokat kazánban vulkanizáljuk. A folyadék közeggel működő napkollek­torokkal kapcsolatos, a bevezető részben is­mertetett problémák a találmány értelmében úgy is megoldhatók, hogy az előre elkészí­tett, gumiból vagy gumizott szövetből álló elemekből a teljes kollektort egy lépésben, mégpedig kompressziós préseléssel vagy vá­kuumformázással állítjuk elő. A kompressziós eljárással gyártott napkollektor egy lehetsé­ges megoldását a 3. ábra, a vákuumformázás­sal gyártott napkollektor egy lehetséges megoldását, pedig a 4. ábra mutatja be. A találmány szerinti napkollektorok hő­­elnyeló csatornázatában a csatornák 1 felsó (nap felé eső) rétege jó sugárzáselnyelö ké­pességgel és - kis vastagsága miatt - jó hó­­vezetöképességgel rendelkezik, a csatornák 3 alsó része pedig jó hőszigetelő anyagból na­gyobb vastagságból készülhet. Az esetleges erősítéseket a vulkanizálás után helyezzük el a napkollektoron, mivel előfordulhat, hogy nagyobb üzemi nyomások esetében a hőelnyelő csatornákban és/vagy a 7 főcsatornákban (a ki- és bevezető csator­nádban) külön erősítés válik célszerűvé. Ilyenkor a 3 alsó részt is textilbetéttel lát­juk el, és a csatornák fala mentén az 1 felső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom