197427. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés műpontos, kvázistatikus nyomástartású rendszerek részáramú vízkezelésére
3 197427 4 A talámány tárgya kapcsolási elrendezés műpontos, kvázistatikus nyomástartású rendszerek részáramú vízkezelésére. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés az említett rendszerekben keringtetett folyadékok (pl. távfűtési hálózat vize) részáramú vízkezelésére (vizszúrésére, vizlágyitására, sótalanitására és/vagy gáztalanitására alkalmazható. Ismeretes, hogy a zárt hidraulikai rendszerekben (pl. melegvíz, vagy forróvizközegű távhóellátási rendszerekben) gyakran alkalmazott megoldás a műpontos kvázistatikus nyomástartás. Ilyen megoldást ismertet a 183 284 számú magyar szabadalmi irat. Ismeretes, hogy a hidraulikai rendszerekben műpontos nyomásnak azt a kapcsolási elrendezést nevezik, ahol egy vagy több szivattyú szívó- és nyomócsonkjai közötti nyomáskülönbséget egy ún. söntvezeték útján osztják le, azaz állítják be - a villamosfeszültségosztó anaglógiája szerint -. Ugyancsak ismeretes, hogy zárt hidraulikai rendszerekben részáramú vízkezelésre (vizszűrésre, vizlágyitásra, részáramú sótalanitásra, vagy részáramú gáztalanitásra) is szükség van. A gáztalanitásra vonatkozó megoldások közül megemlítjük a 169 455 és a 179 130-as magyar szabadalmi iratokat. A hivatkozott szabadalmak alapján ismeretes hasonló rendeltetésű kapcsolási elrendezésekben általában ismertnek tekintik a műpontos, kvázistatikus nyomástartást, valamint a részáramú vízkezelést, pl. a gáztalanitást. A fent említett megoldások együttes alkalmazása esetén azonban több probléma merült fel. Az egyik tipikus megoldást, - pl. amikor a műpontos kvázistatikus nyomástartás a részáramú gáztalanitással együtt kerül alkalmazásra - a leírásunk további részében a példák kapcsán fogjuk rajz alapján részletesebben ismertetni. Az 1. ábra szerinti ismert megoldás esetében a részáramot egy műpontról működtetett nyomásszabályozó és túlömlésszabályozó szelepek alapjelének elállításával érik el, azaz a túlömlésszabályozó alapjelét a nyomásszabályozó alapjele és a kapcsolótartály nyomásértéke alá állítják. Ily módon a két szabályozó szerv egy adott nyomástartományban állandó hozzá- és elfolyást, vagyis részáramot biztosit. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy a pótvizszivattyú kiesése, vagy hirtelen nagy pótvizigény esetén a rendszerből az elfolyás a túlömlésszabályzón kersztül továbbra is fenmarad, és ezzel a rendszer leürülésének veszélyét idézi elő. Ez a megoldás nem biztosítja a nyomástartás szükséges prioritását a részáramú gáztalanitással szemben. A jelentkező hátrányok ennél a megoldásnál némiképpen kompenzálhatok olyan üzemi beállítással, ahol a kapcsolótartály párnanyomásánál magasabb értékű műponti nyomást állítanak be oly módon, hogy a túlömlésszabályozó beállított nyomása a párnanyomásnál nagyobb és a nyomásszabályozó szelep beállítási értékénél kisebb. Ez a megoldás azonban további problémákat vet fel, pl. azt, hogy az üzemszüneti nyomás és az üzem közbeni nyomások egymástól eltérő értékűek. A fent említett ismert megoldások egy másik tipikus együttes alkalmazását a leírásunk további részében a 2. ábra kapcsán fogjuk részletesebben ismertetni. Ebben az esetben a korábban említett leürülési veszély nem áll fenn, viszont a részáramú vízkezelésre a rendszerből kivett viz mindig a rendszerben keringő és a részáramban lévő illetőleg oda bevezetett friss viz keveréke, minthogy a betáplálási pont kapcsolástechnikailag megelőzi a kivételi pontot. További hátránya ennek a megoldásnak, hogy a fojtásra, ill. szivattyúzási többletmunkára van szükség, mivel a részáram kivételi pontja keringtető szivattyú nyomó oldalán van, tehát a részáram nyomását először fel kell emelni, majd folytássa] le kell csökkenteni a gáztAlanitás alacsonyabb nyomású szintjére. Célunk olyan kapcsolási elrendezés kialakítása, amely lehetővé teszi az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölését, vagyis azt, hogy szükség esetén prioritást biztosítson a nyomástartó berendezés részére a részáramú vízkezeléssel (szűrés, vizlágyítás, sótalanitás vagy gáztalanitás) szemben, minimális szivattyúmunka felhasználásával, és annak biztosítása, hogy a részáram felé áramló folyadék ne keveredhessen a részáramban szűrt, lágyított és/vagy gáztalanitott vízzel, és ezáltal ne rontsa a részármú berendezés hatásfokát. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés újdonsága azon a felismerésen alapszik, hogy a hidraulikai rendszer részére két, eltérő alapjelű túlömlést létesíthetünk. Az egyik túlömlés alapjele a nyomásszabályozó alapjele aló, a másik a nyomósszabályozó alapjele fölé állítható. Az előbbi vesz részt a részáram létrehozásában, mint az utóbbi a már említett műpontos kvázistatikus nyomástartás elve szerint működik. A részáramot létrehozó túlömlésszabályozó vezetékbe a túlómlőszeleppel sorbakótve a kapcsolótartály egy adott szintje alatt záró elfolyás szabályozó szerelvényt építhetünk be. Ezáltal leürülési veszély esetén a részáramban résztvevő túlömlőág lezár, ezzel megszűnik a részáram és biztosított a nyomástartás prioritása. Mindkét túlömlöágat a rendszer szivattyúzása, valamint a részáramú szűrés, vizlágyitás, sótalanitás és/vagy gáztalanitás szempontjából a rendszer legkedvezőbb pontjából a keringető szivattyú elől vesszük ki. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés műpontos kvázistatikus nyomástartású rendszerek részáramú vízkezelésére, amelynek távfűtési körében a párhuzamosan kapcsolt fogyasztókkal ugyancsak párhuzamosan keringtető szivattyú valamint egy feszültség-5 io 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
