197424. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés nyomóközeget szállító csővezetékrendszerek, különösen olajszállító és távfűtő rendszerek csővezetékeinek tranziens nyomáshullámok és nyomásimpulzusok elleni védelmére

3 197424 4 A találmány tárgya elrendezés nyomókö­zeget Bzállitó vezetékrendszerek, különösen olajszállító és távfűtő rendszerek csővezeté­keinek nyomáshullámok és nyomásimpulzusok elleni védelmére. Fluidumot szállító csővezetékekben üzemszerű körülmények között sem ritka a nyomáshullámok és - többnyire kigőzölgések­ből eredő - nyomáslökések (nyomásimpulzu­sok) kialakulása. A vízszállító, olajszállító és hasonló egyszálas csővezetékekben, valamint a távfűtési rendszerek átkötésekkel ellátott kétszálas csővezetékeiben a tranziens nyo­máshullámok kialakulása üzemszerű körülmé­nyek között is gyakori, üzemzavarok esetén pedig kigőzölgésekből eredő nyomásimpulzu­sok fordulnak elő. Ezen hatások mindenkép­pen károsak a vezetékrendszerre, de szélső­séges esetben a csővezetékek töréséhez is vezethetnek. Biztonsági és üzembiztonsági okokból is szükségszerűen felmerülő feladat tehát a nyomástranziensek hatótávolságának csökkentése. Csővezeték-rendszerek tranziens-dina­mikus igénybevételekkel szembeni védelmére elterjedt megoldás az úgynevezett légüstök alkalmazása. Pattantyús: A gépek üzemtana (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1983) 312-315. o. A megoldás lényege, hogy a csővezetékbe leá­gazócsonkon keresztül zárt légüstöt iktatnak be, amely lényegében olyan zárt edény, amelynek belső terét részben a csővezeték­­-rendszer által szállított folyadék, részben pedig a folyadékszint fölött elhelyezkedő gázpárna (levegő) tölti ki. Az elterjedt lég­üstök belső térfogata általában 1-10 m3. Nyo­mástranziens jelentkezésekor az alkalmas he­lyen beiktatott légüstben kialakított gázpár­na a folyadék megnövekedett nyomásának hatására összenyomódik, ezáltal a nyomáshul­lám energiájának egy részét leköti, és a nyomáshullám lecsengésének elősegítésével a csővezeték falát kíméli. A megoldás hátránya, hogy a légüstök mérete viszonylag nagy, ezért beiktatásuk nehézkes lehet, és alkalmazásuk igen költsé­ges. A megoldás különösen alacsony oldott gáztartalmú folyadék szállítása esetén jelent­kező további hátránya, hogy a légüstben lé­vő gázpárnából folyamatosan gázrészecskék oldódnak a szállított folyadékba, és ez a fo­lyadék gáztartalmának nem kívánt megnöve­kedését eredményezheti. Ismert módszer az úgynevezett csap­pantyúé megoldás is, amely lényegében a rendszer keringtető szivattyújával egy egy­séget képező szerkezetet jelent. A csappan­tyúé megoldások a keringtető szivattyú által keltett nyomástranziensek kialakulásának le­hetőségét csökkentik ugyan, az egyéb okok­ból, például hómérsékleti vagy kavitációs ki­gőzölgésekből és szabályozási szinkronokból eredő nyomástranziensek kialakulását azon­ban nem hátráltatják, azok hatását sem csök­kentik, így a csővezetékek számára sem nyújtanak védelmet. A találmánnyal célunk olyan elrendezés kialakítása, amely nyomóközeget szállító ve­zetékrendszerekben a csővezetékek nyomás­­hullámok és nyomásimpulzusok elleni védel­mére egyaránt alkalmas, alacsony ráfordítás­sal megvalósítható, helyigénye viszonylag alacsony és a legszélesebb körben alkalmaz­ható. Ismert tény, hogy a nyomóközegeket (folyadékokat, gáztartalmú folyadékokat és góztartalmú folyadékokat) szállító csővezeté­kekben terjedő nyomástranziensek amplitúdó­ját a nyomóközeg rugalmassági modulusa és a csőfal rugalmassági modulusa együttesen határozzák meg. A találmány azon a felisme­résen alapul, hogy egy kiterjedt vezeték­­rendszer különböző pontjain kialakuló nyo­mástranziensek helyi zavaró körülmények (például a csővezetékben lévő belső élek, az áramlási irány és sebesség változásai, szi­vattyúk kapcsolgatása, szabályozási szinkro­nok, stb.) hatására kialakuló nem lineáris hidrodinamikai oszcillátorok rezonanciájából adódó úgynevezett szoliton nyomáslőkésekre vezethetők vissza. A megoldandó feladat te­hát az ilyen nyomáslökések kiküszöbölése, il­letve csillapítása. A kitűzött feladatot a találmány szerint azáltal oldottuk meg, hogy nyomókózeget szállító vezetékrendszerben, amely a csőve­zetékekbe egy vagy több helyen hermetiku­san beiktatott nyomáshullámcsillapitó eleme­ket és/vagy biztonsági elemeket foglal magá­ban, a nyomáshullámcsillapitó elemeket a ve­zetékrendszer csővezetékeihez hermetikusan csatlakoztatható vezetékszakaszként alakítot­tuk ki, amelynek rugalmassági modulusa a csatlakoztatott csővezeték, illetve csővezeté­kek anyagának rugalmassági modulusánál ki­sebb, továbbá a biztonsági elemeket a veze­tékrendszer csővezetékeihez hermetikusan csatlakoztatható, a csatlakoztatott csőveze­tékhez, illetve csővezetékekhez képest szi­lárdságiig alulméretezett vezetékszakaszként alakítottuk ki. A kisebb rugalmassági modulussal ren­delkező anyagból kialakított vezetékszakasz számítás és méretezés útján előre meghatáro­zott módon történő beiktatása révén a csőve­zetékben létrejött nyomáshullámok amplitúdó­ja és terjedési sebessége csökkenthető. A nyomáshullámcsillapitó elemek (vezetékszaka­szok) anyaga célszerűen műanyag vagy fém­ötvözet, amelynek rugalmassági modulusa ki­csi és szilárdsága megfelelő. A szilárdságiig alulméretezett vezeték­­szakaszként kialakított biztonsági elemek a nyomáshullámok, illetve nyomásimpulzusok csilipítására vagy kiküszöbölésére nem alkalmasak. Feladatuk csupán az olyan hirte­len nyomásimpulzusok roncsoló hatásának lo­kalizálása, amelyek a nyomáshullámcsilipító elemek által nem kiküszöbölhetők, és a veze­3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom