197409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sújtólégbiztos robbantás, valamint provokációs robbantás hatásfokának növelésére, főként gázkitörésveszélyes bányákban
7 10710!) 8 robbantások szeizmoakusztikus megfigyelésével végeztünk, egyértelműen azt bizonyították, hogy a provokációs robbantás után másodpercekre van szükség ahhoz, hogy a gázkitörés beinduljon. Ha a vájvég előtti telepszakaszban a gázkitörés feltételei adottak, vagyis az átlagosnál nagyobb kőzetfeszültség uralkodik a gázdús széntelepben, akkor a robbantás hatására létrejövő feszültségátrendeződési folyamat azokon a területeken, ahová a feszültségátrendeződés átháritódik, újabb kőzettönkremeneteli folyamatot indít be. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg a vájvég és a mozgásban lévő nagyfeszültségű zóna közti terület már nem képes ellenállni a széntelepben felhalmozódott potenciális energiának és bekövetkezik a feszültségkiegyenlitődési folyamat gázkitörés formájában. A leirt áttételes folyamat a magyarázata tehát annak, hogy a gázkitörésnek mesterséges kiváltásához másodpercekre van szükség, ezért nem áll fenn annak a veszélye, hogy akár az eddigiek többszörösére növelt gyutacskésleltetési összidő esetén sem okozhatja a később robbanó gyutacs a korábban robbanó gyutacsok hatására megnövekedő gázkoncetráció berobbanását. Vizsgálataink alapján tehát megállapíthatjuk, hogy gázkitörés-veszélyes munkahelyeken is megvan a lehetősége a gyutacskésleltetési összidő növelésének a biztonság csökkenése nélkül. A gyutacsidőzítés és a gyutacs-fokozatok számának növelése alapján vegyes szelvényű vagy meddőben haladó gázkitörés-veszélyes munkahelyeken is lehetővé válik, hogy biztonságos feltételek mellett a teljes szelvényt egyetlen robbantással jövesszék ki, ami egyben lényegesen növeli a provokációs robbantás hatásfokát és biztonságát. Az elmondottak mellett fontos kritérium, hogy a robbantás folyamán a robbantással felszabaduló metángázt a bányatérség levegőjétől elválasszuk és/vagy a gázösszetételt a robbanásveszélyességi tartományon kívül tartsuk, ugyanakkor a robbantás gáznyomásét a felszabaduló metángáz nyomásánál állandóan nagyobb nyomáson tartsuk. Ezen feltételeket megfelelő sújtólégbiztos robbantóanyag alkalmazásával és/vagy a fúrólyukba bevitt alkalmas töltettel biztosíthatjuk. A fenti vizsgálatok és következtetések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a robbantáshoz kg-onként legalább 0,8 ni3 inert gázt és/vagy vízgőzt fejlesztő robbanóanyagot választunk és/vagy a robbantólyukba inert gázt és/vagy vízgőzt fejlesztő anyagot töltünk, miközben a széntelepben alkalmazható sújtólégbiztos robbantóanyagokból az egy robbantólyukba tölthető robbantóanyag tömegét legfeljebb 3500 g-ban, célszerűen 3000 g-ban határozzuk meg a lyuktalpról történő iniciálás mellett, ugyanakkor a robbantási folyamat összidejét a robbantást iniciálé gyutacsok időzítésének megválasztásával legfeljebb 2000 ms-ra, széntelepen és vegyes szelvényű vágatban, célszerűen 300 ms-ra, míg meddő kőzetben ,C" fokozatú bányatérségekben 1500 ms-ra állítjuk be, ahol az egyes robbanótölteteket iniciáló gyutacsok egymást követő időzítései között legfeljebb 40 ms-ban, célszerűen 25 nis-ban határozzuk meg. A találmány értelmében célszerű, ha a fenti feltételek mellett a sújtólégbiztos gyutacsok robbantási fokozatainak száma 60. A in'ovokációs robantás hatásosságának növelése érdekében célszerű, ha nem csak a rugalmas közettartományban keltünk szeizmikus rezgéseket a vájvég előtti telepszakaszban megnövelt töltetlömegű és összidejű provokációs robbantással, hanem rövid lyukakkal kőzetet is kirobbantunk, hogy a hoszszabb provokáló lyukak elrobbanásakor a kőzet elmozdulhasson, ezáltal a feszültségátrendeződési folyamat is meginduljon. A rövidebb lyukakkal történő jővesztő robbantást kisebb fokozatszámú gyutacsokkal, míg a hosszú (5-8 m) provokáló lyukakat nagyobb időzítésű gyutacsokkal kell indítani. A találmány értelmében alkalmazott megnövelt tömegű robbantóanyag és megnövelt összidejű robbantási folyamat révén nagymértékben növelhető a provokációs robbantások hatékonysága sújtólégveszélyes bányatérségekben a biztonság megőrzése, sőt fokozása mellett. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás sújtólégbiztos robbantás, valamint provokációs robbantás hatásfokának növelésére, főként gázkitörés-veszélyes bányákban, amelynek során a mentesítendő bányatérség előtti kőzettartományba önmagában ismert elrendezéssel fúrólyukakat telepítünk és ezekbe sújtólégbiztos robbanóanyagot helyezünk, azzal jellemezve, hogy a robbantáshoz kg-onként legalább 0,8 m3 inert gáz és/vagy vízgőzt fejlesztő robbanóanyagot választunk és/vagy a robbantólyukba inert gázt és/vagy vízgőzt fejlesztő anyagot töltünk, miközben a széntelepben alkalmazható sújtólégbiztos robbantóanyagokból az egy robbantólyukba tölthető robbantóanyag tömegét legfeljebb 3500 g-ban, célszerűen 3000 g-ban határozzuk meg a lyuktalpról történő iniciálás mellett, ugyanakkor a robbantási folyamat összidejét a robbantást iniciáíó gyutacsok időzítésének megválasztásával legfeljebb 2000 ms-ra, célszerűen 300 ms-ra állítjuk be, ahol az egyes robbanótölteteket iniciáló gyutacsok egymást követő időzítései közötti időt legfeljebb 40 ms-ban, célszerűen 25 ms-ban határozzuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
