197396. lajstromszámú szabadalom • Csomópont rácsos rúdszerkezethez
3 197396 4 A találmány tárgya csomópont rácsos rúdszerkezethez, amely tartószerkezetet alkotó rúdelemek végeivel alak- és erőzáró módon kapcsolódó összekötő idomot tartalmaz, és amely csomópont ideiglenes vagy végleges jellegű felépítmények többszőr felhasználható, gyorsan összeállítható tartószerkezeteként alkalmazható. A mindennapi életben általánosan elterjedtek azok a rácsos tartószerkezetek, melyek rúdelemekből és az azokat általában oldható módon összekapcsoló összekötő idomokból állnak. Egy ilyen ismert megoldás szerint a rúdeleinek vagy tömör rudak vagy eltérő-mechanikai tulajdonságokkal rendelkező csövek, melyek mindkét vége menettel van ellátva, mig az összekötő idom szabályos mértani testet alkotó fémtömb, melyben a tartószerkezet konstrukciójának megfelelő számú és irányú menetes furat van kimunkálva. E rúdszerkezet összeszerelése során az egyes rúdelemeket a kiindulási helyként nevezett összekötő idomba csavarozzák, majd az egyes rúdelemek végére a megfelelő furat segítségével újabb összekötő idomokat csavaroznak, melyekbe további rúdelemek hajthatók bele, stb. E tartószerkezet hátránya, hogy megalkotása jelentős előzetes tervezői munkát igényel, mivel az egyes összekötő idomok és rúdelemek összekapcsolási sorrendje függ a tervezett tartószerkezet alakjától és fordítva, meghatározott tartószerkezet alakzathoz ezzel a megoldással nem lehet eljutni oly módon, hogy a rendelkezésre álló összekötőidomokat és rúdelemeket tetszés szerinti sorrendben kapcsolják össze. E megoldás hátrányait igyekszik kiküszöbölni az a másik, ugyancsak ismert rácsos szerkezet és az ahhoz tartozó csomópont kialakítás, amelynél a csomópontok ugyancsak menetes furatokkal rendelkező összekötő idomokból állnak, amelyek olyan rúdelemekkel kapcsolódnak, melyek két végén ellentétes értelmű menetek vannak kialakítva, így a tartószerkezet egyes rúdelemei az egyik irányba csavarás révén kihajthatok az öszszekötő idomokból és ily módon eltávolíthatók a tartószerkezetből, mig a másik irányba történő csavarással két eddig különálló öszekötőidom között teremthetnek kapcsolatot. E megoldás hiányossága a rúdszerkezet és a csomópont viszonylag munkaigényes előállítása, valamint az a tény, hogy a rúdelemek utólagos behajtásához illetve kivételéhez a tartószerkezet egyes rúdelemeinek olyan hajlékonynak, rugalmasnak kell lenniük, amely bizonyos esetekben már a tartószerkezet szilárdságtani paramétereit is károsan befolyásolják. Nem nevezhető előnyösnek az összekötő «idomok és a rúdelemek viszonylag időrabló ősszecsavarozási művelete sem. A rácsos rúdszerkezetek további ismert kiviteli alakja esetében a rúdszerkezet csomópontját nem fémtömb, hanem a rúdelemek külső átmérőjénél kismértékben nagyobb belső átmérőjű és ily módon a rúdelemeket magukba fogadni képes csőhüvelyek alkotják, melyek hegesztéssel vannak egymással ősszeerősitve. Ennél a megoldásnál az egyes csőhüvelyekbe behelyezett rúdelemeket a csőhüvely falába behajlított átmenöcsavar rögzíti, vagy pedig a csőhüvely falán lyuk van kiképezve, amelybe a rúdelem síkjából rugóerő hatására kiemelkedő, rugóerő ellenében azonban a rúdelem síkjába benyomható rögzítőcsap illeszkedik. E megoldás hátránya, hogy a tartószerkezet csomóponti kialakítása viszonylag nagyméretű, a hegesztéssel létrehozott összekötő idom esztétikailag sem kedvező és a rúdszerkezet teherbiróképessége sem mérhető össze a csomópont létrehozásához szükséges ráfordítással. A találmánnyal célunk olyan csomópont létrehozása rácsos rúdszerkezethez, amely kisméretű, esztétikus, egyszerű kialakítású, de egyszerű kialakítása ellenére gyors és biztos kapcsolatot teremt a rúdszerkezet rúdelemei között, alkalmazása megszünteti a sorrendiséget a tartószerkezet összeállítása során, amellett olcsón, gazdaságosan, nagy sorozatban gyártható. Találmányunk azon a felismerésen alapjl, hogy nem kimondottan nagy teherbírású tartószerkezetek csomópontjainál előnyösen használható olyan összekötóidom, amely alakéra erőzáró módon képes kapcsolódni mind a síkhálót, mind a térhálót alkotó rúdelemekkel oly módon, hogy az összekötőidom szárai és a;', egyes rúdelemek végei bajonettzár-szerűen kapcsolódnak egymáshoz, mivel így a tartószerkezet tetszés szerinti sorrendben történő összeállítása során az egyes rúdelemekit csupán a bajonettzár hüvelyének egyirányú, például csak jobbos vagy kétirányú, azaz jobbos és balos kialakításától függően kall egy- vagy kétirányba kismértékben elfe. rdítani ahhoz, hogy a kapcsolat létrejöjjön, éra elmarad az összekötóidom és a rúdelem egymásba csavarása. Az összekötőidom kapcsolóelemeinek kombinálásával megnő az ily módon létrehozható rúdszerkezetek variációs száma is, amely végsósoron nagyobb szabadságot biztosít a tervező számára és jobban illeszkedik a felhasználás céljához. A kitűzött feladatot rácsos rúdszerkezethez alkalmazható csomóponttal oldottuk meg, amely tartószerkezetet alkotó rúdelemek végeivel alak- és erőzáró módon kapcsolódó összekötő idomot tartalmaz. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy az összekötőidom legalább két, hozzávetőlegesen egyenlő szárú kereszt alakú kapcsolóelemből van összeállítva, melyek központi furatukon átnyúló kötőelemmel vannak közvetlenül illetve távtartón át egymáshoz erősítve oly módon, hogy az egyik sík kapcsolóelemhez képest annak síkjában 45°-kal elforgatott másik kapcsolóelem szárai a kapcsolóelem síkjából szögben, előnyösen 45“-kal vannak k,hajlítva, és a kapcsolóelemek szárainak 5 io 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
