197392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton épületszerkezetek zárt szelvényű csatornáinak kialakítására és üregképző szerkezet az eljárás foganatosítására

3 197392 4 A találmány tárgya eljárás vasbeton épületszerkezetek zárt szelvényű csatornáinak, különösen feszitett vasbeton épületszerkezetek feszitökábeleit befogadó csatornáinak kialakitására, valamint üregképző szerkezet az eljárás foganatosításához. Ismeretes az a megoldás, hogy a vasbe­ton épületszerkezet kibetonozása előtt, annak vasalásával együtt szerelve vékonyfalú üreg­­képző szerkezetet helyeznek a kialakítandó csatorna vagy egyéb üreg helyére. Az üreg­­képző szerkezet teljes egészében bentmaradó zsaluzatot alkot, amely a beton megszilárdu­lása után az épületszerkezet részét képezi. Ez a megoldás költséges, mivel az üregképző szerkezet nem nyerhető vissza. Ismeretes az a megoldás is, amelynél vastagfalú, erős vázszerkezettel rendelkező üregképző szerkezetet alkalmaznak, és a be­ton kellő mértékű megszilárdulása után a tel­jes üregképző szerkezetet eltávolítják. Ennek a megoldásnak az a legfőbb hiányossága, hogy csak rövid, egyenes csatornaszakaszok kialakitására alkalmas. Feszített vasbeton épületszerkezeteknél a feszítést általában az épületszerkezetben kialakított csatornákban megvezetett feszítő­­kábelekkel végzik. A feszitökábelek csatorná­it célszerű zárt szelvényűre kialakítani, azaz a vasbeton épületszerkezet testébe (falazatá­ba) süllyesztve elrendezni. Sok esetben (sta­tikai és/vagy esztétikai okokból) előnyös iveit vagy tört vonalvezetésű csatornákat ki­alakítani a feszitökábelek számára. Az eddig ismert megoldások nem teszik lehetővé zárt szelvényű, egyenestől eltérő vonalvezetésű csatornák kiképzését. További lényeges hiányossága az ismert megoldásoknak, hogy a feszitőkábel gyakor­latilag csak a lehorgonyzási végpontokban tud erőt átadni az épületszerkezetnek, mivel a feszitőkábelt befogadó csatornát utólag ki­töltő beton, habarcs, illetve a beinjektált egyéb megszilárdulni képes anyag és a csa­torna sima fala között érdemleges erő átvite­lére alkalmas kapcsolat nincs. Nyitott kábel­­csatorna esetén ugyan kialakítható folytonos kapcsolat az épületszerkezet és a feszitóká­­bel között, de csak bizonyos helyzetekben, tehát a tervező keze erősen meg van kötve. A nyitott kábelcsatornát ugyanakkor - eszté­tikai okokból - általában kerülni kell. A találmány célja az ismert megoldások említett hiányosságainak kiküszöbölése. A találmány feladata tehát olyan eljárás és üregképző szerkezet létrehozása, amely lehetővé teszi zárt szelvényű, egyenestől el­térő vonalvezetésű csatornák kialakítását, to­vábbá módot ad tetszőleges helyzetű csator­nákban elrendezett feszitőkábeleknél folyto­nos, erő átadására alkalmas kapcsolat bizto­sítására a feszitőkábel és az épületszerkezet között. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha az üregképző szerkezetet egymással old­ható kapcsolatban álló önhordó vázszerkezet­ből és flexibilis betételemből alakítjuk ki, ak­kor csak a vázszerkezetnek kell bent marad­nia (ha ezt a vázszerkezetet az épületszer­kezet vasalásának részeként alakítjuk ki, ak­kor semmiféle anyagveszteségünk nincs), a betételem pedig kivehető és ismételten fel­használható. A vázszerkezet olyan befoglaló, illetve vezető járatot képez a flexibilis betét­­elem számára, amely iveit vagy tört vonalve­zetésű is lehet., és amelyben a betételem nyomóközeg segítségével kifeszitve biztosan ül, illetve amelyből nyomásmentes állapotban könnyen kihúzható. Ha a betételem külső ol­dalán bordákat vagy más kiálló elemeket al­kalmazunk, az üreg falán létrejövő mélyedé­sek jó kapcsolódási felületet biztosítanak a feszitőkábel köré beinjektált anyag számára. Ezen felismerés alapján az elsődleges feladat megoldása olyan eljárás vasbeton épületszerkezetek zárt szelvényű csatornái­nak, különösen feszített vasbeton épületszer­kezetek feszítökábeleket befogadó csatornái­nak kialakitására, amelynek során a kialakí­tandó csatorna helyére a betonzást megelőző­en zárt szelvényű üregképző szerkezetet te­szünk, majd az üregképző szerkezetet nyers betonkeverékkel vesszük körül, amelyet ha­gyunk megszilárdulni, amely eljárásnál a ta­lálmány értelmében üregképző szerkezetként belső járattal rendelkező önhordó vázszerke­zetet és ennek belsejében elrendezett, flexi­bilis anyagból készített betételemet alkalma­zónk, a nyers betonkeverék bedolgozása előtt a betételembe nyomás alatti munkaköze­get juttatunk, amellyel a betételemet a váz­­szerkezetbe feszítjük, végül a betonkeverék legalább részleges megszilárdulása után a munkaközeget kiengedjük, és a betételemet kivesszük a vázszerkezetből. A vázszerkezetet előnyösen az épület­­szerkezet vasalásának részeként alakítjuk ki. Célszerűen pneumatikus vagy hidrauli­kus munkaközeget alkalmazunk. Előnyős, ha kiálló kapcsolóelemekkel - célszerűen bordákkal - ellátott betételemet alkalmazunk. A másodlagos feladat megoldása olyan üregképző szerkezet, amelynek zárt szelvé­nyű betételeme van, és amely a találmány ér­telmében flexibilis anyagból készült betét­elemmel rendelkezik, továbbá önhordó - cél­szerűen fémből készült - vázszerkezete van, amely nyomás alatti állapotban erőzáró, nyo­másmentes állapotban oldható kapcsolatban van a betételemmel. Előnyös, ha a betételemnek nyomás alat­ti állapotban a vázszerkezet részei közé be­nyúló kapcsolóelemei - célszerűen bordái - vannak. A vázszerkezet előnyösen hosszirányú és harántirányú szálakból van felépítve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom