197386. lajstromszámú szabadalom • Műanyag távtartó elem betonacélok szabványos betontakarásának biztosításához
7 197386 8 testek össze nem kapcsolt, szabad oldalain kiképzett 7 és 8 vezetófelületek torkollnak. A 3. ábrán a találmány szerinti távtartó elem egy igen célszerű, négy 1, la, lb és le távtartó testtel rendelkező kiviteli alakja látható, ahol a távtartó testek b, c, d és e magassága sorrendben egyre nagyobb (b<c< <d<e). A távtartó testek közül kettő-kettő, vagyis az ábrán 1 és le, illetve az la és lb távtartó test egymással szemben helyezkedik el, ezek zi és Z2, illetve zi és za geometriai hossztengelyei egy-egy egyenesbe esnek. A zi és 22 geometriai hossztengelyek által alkotott egyenes merőleges a 23, zt geometriai tengelyek által alkotott egyenesre, vagyis a ß szögek SO^osak. Az 1 és lb, az 1 és la, valamint az la és le távtartó testek között egy-egy, azaz összesen három 2 összekötőelem van elhelyezve. Az 1, la, lb, le távtartó testek belső oldala ennél a kiviteli változatnál is sík, és ezek, valamint a 2 összekötőelemek belső oldalai alkotják a 3 befogadónyilast, amelybe az lb távtartó test szabadon álló oldalán kiképzett 9 vezetőfelület és az le távtartó test szabadon álló oldalán kiképzett 10 vezetöfelület torkollik. A 3 befogadónyílásban a hivatkozási jellel tüntettük fel azt az ivén mért távolságot, amely a távtartó elem szét nem feszített, nyugalmi helyzetében a behelyezhető betonacél átmérőjét meghatározza. Az la-lc távtartó testek talpát 4a-4c hivatkozási számokkal jelöltük. A 4-7. ábrák a 3. ábrán feltüntetett távtartó elem oldalnézeteit mutatják, vagyis a 4. ábrán az 1 távtartó test 4 talpa, az 5. ábrán az la távtartó test 4a talpa, a 6. ábrán az le távtartó test 4c talpa és a 7. ábrán az lb távtartó test 4b talpa látható. Amint a 4- -7. ábrákból kitűnik, a távtartó testek 4-4c talpai a megfelelő távtartó test magasságát jelző méretszémmal vannak ellátva, azaz az 1 távtartó test 4. ábrán látható 4 talpén feltüntetett szám azt jelzi, hogy az 1 távtartó test b magassága 15 mm, az 5. ábrán látható, hogy az la távtartó test c magassága 20 mm, a 7. ábrán, hogy az lb távtartó test d magassága 25 mm, és végül a 6. ábrán, hogy az le távtartó test e magassága 30 mm. A 8-11. ábrákon a 3. ábra szerinti távtartó elemet beépítési helyzetben, különböző betontakarási magasságok esetében ábrázoltuk. Ezeken az ábrákon a betonacélt 11, a zsaluzatot pedig 12 hivatkozási számmal jelöltük. A 8. ábra szerint a távtartó elem ügy van elhelyezve, hogy a legkisebb 1 távtartó test van 4 talpával a 12 zsaluzatra állítva, ekkor a betontakarás vastagsága az 1 távtartó test b magasságával egyezik meg, vagyis a 4. ábra szerint 15 mm. A 9. ábrán látható távtartó elem az la távtartó test 4a talpával van a 12 zsaluzatra állítva, amely esetben a betontakarés vastagsága az le távtartó test c magasságával egyezik meg, vagyis az 5. ábra szerint 20 mm. A 10. ábrán a távtartó elem az lb távtartó test 4b talpéval van a 12 zsaluzatra állítva, amikor is a betontakarés vastagsága az lb távtartó elem d magasságával azonos, azaz a 6. ábra szerint 25 nini. Végül a 11. ábra szerint a távtartó elem az le távtartó test 4c talpával van a 12 zsaluzatra állítva, igy a betontakarás vastagsága az le távtartó test e magassága, vagyis a 7. ábra szerint 30 mm. A 8. ábrán látható továbbá, hogy a 11 betonacélnak a 3 befogadónyílásba történt behelyezése következtében az U-alakú 2 összekötóelemek szárai szétnyílnak, így az 1 és lb távtartó testek zi és zi hossztengelyei által bezárt y szög a derékszögnél kisebb, például 60°-os, ugyanakkor az ugyanezen hossztengelyek között, az 1 és lb távtartó testek belső oldalai magasságában íven mért A távolság kisebb, mint a 3. ábra szerinti a távolság, és a 9 és 10 vezetőfelületek egymástól eltávolodtak (azaz, ha összehasonlítjuk a 3. és 8. ábrákat: a>A, ß>ü.). A találmány szerinti távtartó elem felhasználása a következőképpen történik (8-11. ábrák): megállapítjuk, hogy az adott vasbeton szerkezetnél a terv milyen mértékű betontakarást ir elő, majd a megfelelő méretű távtartó elemnek a betontakarás vastagságával egyező magasságú távtartó testét talpával a 12 zsaluzatra állítjuk. Ezután a távtartó elem 9 és 10 vezetőfeiületei között a 11 betonacélt bevezetjük és enyhe nyomással bepattintjuk a 3 befogadónyílásba, ahol az a rugalmas deformáció következtében rögzítve marad. A befogható legkisebb betonacél átmérőt a 3 befogadónyilás és a 9, 10 vezetófelületek találkozásánál mérhető távolság határozza meg oly módon, hogy a betonacél átmérője nem lehet kisebb, mint ez a távolság, ugyanis ez esetben a betonacél könnyen kicsúszhatna. A befogható legnagyobb betonacél átmérőt az korlátozza, hogy a 3 befogadónyílás tágulásával a ^ szög és az A távolság csökkenése következtében a betontakarást meghatározó, pl. 1 távtartó testtel (8. ábra) szomszédos lb távtartó test. a 12 zsaluzatnak ütközik. A 8- -11. ábrák alapján belátható, hogy minél nagyobb a betontakarés vastagsága, azaz minél nagyobb magasságú távtartó testet használunk, annál nagyobb betonacél átmérő fogható be. Ezután végrehajtjuk a betonozást, majd a beton megszilárdulást: után a 12 zsaluzatot eltávolítjuk, és ekkor láthatóvá válik a távtartó test talpa a rajta feltüntetett méretszámmal, így ellenőrizhetjük, hogy valóban az előirt vastagságú-e a betontakarás. A találmány előnye, hogy egyetlen távtartó elem alkalmazáséval több, azaz kialakításától függően két, három vagy célszerűen négy betontakarási vastagság állítható elő, és hogy a távtartó elem ősszekötőelemeinek rugalmas deformációja következtében jól alkalmazkodik a különféle betonacél átmérőkhöz. A találmány szerinti távtartó elem mű5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
