197380. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lapszerű építőelemek, főleg faházakhoz való falelemek gyártására, valamint faház
3 197380 4 A találmány tárgya eljárás lapszerű építőelem, főleg faházakhoz való falelem gyártására, amelynél az impregnált fakeretet kétoldalt fedőlappal burkoljuk, a közbenső térbe pedig szigetelőanyagot helyezünk. A jelen bejelentés tárgya továbbá ilyen lapszerű építőelem, amely főleg faházakhoz alkalmazható falelemként. A készre szerelhető faházaknál hőszigetelő anyagok alkalmazása ismert, például ásványi gyapotot széles körben használnak. Ismert például olyan kivitel, amelynél az impregnált fakeret, illetve farács-szerkezet közbenső tereibe ásványi szálakból képzett hálós szigetelőanyagokat helyeznek. Ezeknél azonban a hőszigetelő anyag lecsúszását meg kell akadályozni a függőleges falrészeknél. Ez általában úgy történik, hogy a szigetelő anyagot lécekkel rögzítik, vagy befogják a faszerkezetbe. A falelemek burkolása általában műgyanta-kötésű farostlapokkal, illetve gipszkartonlapokkal történik és ezeknek a fedőlapoknak a belső tér felőli oldala a beépítés előtt építésfizikai okokból többnyire párazáróval van ellátva. Párazáró nélkül ugyanis a külső és a belső kiima bizonyos eseteiben a falelemek szigetelő anyagában kondenzvíz képződhet. Ez viszont a szigetelőanyag lecsúszását illetve elmozdulását, valamint zsugorodását illetve összeesését idézheti elő, amivel pedig lényeges mértékben leromlik a falelemek hőszigetelő tulajdonsága. Ezzel pedig a kondenzálódási folyamat tovább erősödik. Az ismert falelemek gyártása általában iparilag megfelelően felszerelt üzemekben történik. Ezeket a falelemeket azután az épitéshelyen épitik össze faházakká. A jelen talámánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan megoldás létrehozása, amellyel kedvezőbb építésfizikai tulajdonságú falelemek állíthatók elő faházakhoz, és amelyeknél adott esetben a párazáró elhagyható. A kitűzött feladat megoldásához a bevezetőben leírt épitőelemgyártási eljárásból indultunk ki, amelynél az impregnált fakeretet kétoldalt fedőlappal burkoljuk, a közbenső térbe pedig szigetelőanyagot helyezünk. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy a fakeretnek először csak az egyik oldalát burkoljuk fedőlappal, valamint a fedőlap és a keret által határolt belső térbe, illetve terekbe vizüveget permetezünk, ezután ebbe illetve ezekbe előnyösen 2 cm vastagságú fagyapot rétegeket helyezünk, ezeket szintén vizüveggel permetezzük le, majd ezt a műveletet a keret teljes kitöltéséig ismételjük, és végül a másik fedőlapot vizüveggel való lepermetezés után helyezzük fel. A fagyapotot tehát a találmány szerint nem itatjuk át, hanem csupán beszórjuk illetve lepermetezzük vízüveggel. A rétegenként vizüveg köddel való permetezés biztosítja a fagyapot rögzítését, merevitését és egyúttal stabilizálását is. Mégpedig olyan szilárdsági tulajdonságokkal, mint amilyennel például egy sodronyháló rendelkezik. A vibrációs kísérleteink egyértelműen mutatták, hogy a találmány szerinti módon kezelt szigetelőanyag nem esik össze, továbbá még hosszabb rázási igénybevétel után sem keletkeznek abban üregek. A rétegek felvitele a szilárdság és a hő- illetve hangszigetelés szempontjából is döntő jelentőségű. A találmány további jellemzője szerint célszerű, ha a fakeretnek a fedőlapjaira a szigetelőanyag felőli belső oldalon viaszréteget, előnyösen méhviaszréteget hordunk fel, például szórással, illetve ecseteléssel. Ez által jó hatású párazárást érünk el. A találmány szerinti lapszerű építőelem impregnált fakerete kétoldalt fedőlappal van ellátva, a belső terében pedig szigetelőanyag var elrendezve. Lényege, hogy a szigetelőanyag fagyapot, amely rétegesen van elrendezve és az egyes rétegek vizüveg permette! vannak helyzetükben rögzítve és egymáshoz kötve, továbbá előnyösen beépített állapotban belső fedőlap szigetelőanyag felőli oldala viaszréteggel, előnyösen méhviaszréteggel van ellátva. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosításával kapcsolatos kísérleteink során más természetes szálas anyagokkal is végeztünk kísérleteket, így például kókuszszálakkal, sizálszálakkal, szalmával és kenderrel, amelyek a találmány szerinti eljárásban leirt kezelés után ugyancsak elfogadható eredményeket mutattak a belső stabilitást, szigetelöképességet és tűzvédelmet illetően. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti eljárással gyártott építőelem példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti lapszerű épitőelera nézete a fedőlapok nélkül; a 2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet; a 3. ábrán az építőelem axonometrikus képe látható, az egyik fedőlap részben kitörve. Amint az 1. és 2. ábrán feltüntettük, a találmány szerinti lapszerű építőelemek, jelen esetben faházhoz való falelemnek zárt kerete van, amely 1 hosszrudakból, 2 keresztrudakból és 3 me rev i tör u dákból áll. A találmány szerint a keretet először csak az egyik oldalán látjuk el 4a fedőlappal. Felállítás után a keret és a 4a fedőlap által határolt belső terekbe vizüveget permetezünk. A lefektetett keretbe ez után kb. 2 cm-es rétegvastagságú 5 szigetelőrétegeket helyezünk egymás után, amelyek a jelen esetben fagyapotból állnak és előzetesen egyenként vizüveggel vannak lepermetezve. A vizüveggel lepermetezett fagyapot rétegeket addig helyezzük egymás fölé a keret 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
