197378. lajstromszámú szabadalom • Előfeszített tartószerkezet, főleg keretszerkezet

9 197378 10 bemutatott módon deformálódik. így létrejön a kívánt előfeszített helyzet. Teljesen analóg módon a 2. ábra szerinti keretsarok esetében a 6. ábrán föltüntetett deformáció jön létre azáltal, hogy az 1 oszlopot rákényszeritjük a 3 sarura. A 7 ábrán a tartó síkjával párhuzamos, a 8. ábrán a tartó síkjára merőleges metszet­ben látható a 3 saru, melynek sajátos szer­kezeti kialakítása teszi lehetővé az 1 oszlop alsó végének az említett kényszererővel való ráültetését. Az 1 oszlop alján a konkáv vo­nalvezetésű la fészeklemez, valamint az azt jobbról és balról közrefogó lb szárnylemezek helyezkednek el. A 8. ábrán jól megfigyelhető, hogy a 3 saru részét képezi a 4 alaptesten fölfekvő 3a talplemez az ezen elhelyezkedő nyeregszerü 3b támlemez. A 3b támlemezének szélein lévő 3c merevítő bordák, valamint a 3d saru csap. A 3a talplemez a 3e csavarok segítségével mereven hozzá van fogva a 4 alaptesthez. Az 1 oszlop la fészeklemezének konkáv hajlata igazodik a 3 saru 3b támlemezek nyereg alakjához, és Így azon biztonságosan föl tud támaszkodni. A 7. és 8. ábrán az is megfigyelhető, hogy mind az lb szárnylemez, mind pedig a 3c merevítő bordák olyan nyílással rendel­keznek, amelyek alkalmasak arra, hogy a 3d sarucsapot rajtuk mintegy tüske módjára át lehessen fűzni. Ennek következtében a de­formált, és így előfeszítő erő által feszültség alá helyezett 1 oszlop nem tud a 3 sarutól elválni. A 9. ábrán látjuk azt a szerelési állapo­tot, amikor a 3 saru az 5 ékleraezekkel van kiegészítve. Az 5 éklemezekre addig van szükség, amíg az 1 oszlop és a 2 gerenda kapcsolatát alkotó feszi tett csavarok megfe­szítése meg nem történik. Az 5 éklemezek az la fészeklemez és a 3a talplemez közé van­nak beiktatva, és a keretsarok feszített csa­varos kapcsolatának elkészülte után eltávo­­lit hatók. A 10. ábra olyan saru kialakítást szem­léltet, ahol az 1 oszlop la fészeklemeze és a 3 saru 3a talplemeze között a 3b támlemezt a rugalmas 6 neoprén saruelemek fogják közre. A 6 neoprén saruelemek alsó részén a csap­­szerű 6a rugalmas nyúlványok találhatók, amelyek mintegy dugó módjára behatolnak a 3a talplemezen számukra kialakított nyílások­ba. így a 6 neoprén saruelemek helyükből kicsúszni nem tudnak. Alakváltozó képessé­gük megengedi, hogy az 1 oszlop és a 4 alaptest között - bizonyos határok között - relatív szögelfordulás jöjjön létre. Az utóbbi nagyságát befolyásolni lehet a 6 neoprén sa­ruelembe beágyazott 6b acél lamellákkal. Mód van arra is, hogy a 3a talplemez és a 3b támlemez elhagyáséval őket helyettesitő 3f üllőlemezt ültessünk rá a 4 alaptestre, mint azt a 11. ábra mutatja. Leerósitése ugyanúgy a 3e csavarokkal történhet, mint a 6 3a talplemez. A konvex nyereg alakú 3f üllő­­lemez geometriai kialakításának természetesen igazodni kell a konkáv hajlatú lb szárnyle­mez alakjához. A 12. ábrán többhajós csarnok keretvá­zát látjuk. A szerelési egységekből a hely­színen összeállított tartószerkezet .A" illesz­tési síkjai a korábbi megfontolások értelmé­ben lehetővé teszik az előfeszített helyzet kialakulását. A 3 saru teljesen szabad vagy bizonyos határok között megengedett elfor­dulásával a felszerkezet és az alépítmény gazdaságossága egyidejűleg optimalizálható. Hasonló elgondolásból indultunk ki a 13. ábrán bemutatott kéthajós csarnok esetében is. Ezúttal a szélsó 1 oszlopoknál az .A' il­lesztési síkot vízszintes, míg a közbenső 1 oszlop esetében függőleges helyzetűnek vá­lasztottuk meg. Ugyanígy csuklós vagy ru­galmasan megfogott megtámasztásokat látunk a 14. ábra szerinti háromhajós keretváznál is, ahol a közbenső 1 oszlopok csuklósán kapcsolódnak a 2 gerendákhoz, és ezekre merőlegesek az .A’ illesztési síkok. Többhajós sátortetős tartóváz közbenső csomópontját mutatja be a 15. ábra. Az 1 oszlopnál találkozó 2 gerendák fölülről nézve konkáv tompaszögben találkoznak. A 2 ge­rendák egymás felé néző B illesztési síkajai fölfelé széttartóak, és közöttük alakul ki a a szög. A 16. ábrán az 1 oszloppal szomszédos 2 gerenda egymással fölülről nézve konvex tompaszőgben találkozik, és a 2 gerendák B illesztési síkjai lefelé széttartóén eredménye­zik a a nyílásszöget. A 17. ábrán olyan esetet figyelhetünk meg, ahol az 1 oszlop fölött a szomszédos 2 gerendák törésmentesen egymás folytatásába esnek. A a nyílásszőg ezúttal is a tartó kül­ső oldalán alakul ki. Mindhárom utóbb emlí­tett esetben látható, hogy a feszített csava­rok behelyezésével és meghúzásával a szét­tartó gerendavégek egymással fedésbe hoz­hatók, az összehúzódás pedig a szomszédos 2 gerendák deformációját fogja okozni. Ez az összehúzás egyidejűleg létrehozza a rendel­tetésszerű terhek hatásával ellentett értelmű feszültségeket. A 18. ábrán olyan esetet láthatunk, ami­kor az 1 oszlop és a 2 gerenda között az .A’ illesztési sík mentén a találkozó tartóvé­gek párhuzamosan egymáshoz illeszkednek. Az illetsztési sík mentén elhelyezzük és meg­húzzuk a feszített csavarokat. így a tartó már keretté van összeszerelve. Ezt követően a 7 emelő himbával olyan 8 rögzítési pontban fogjuk meg a tartót, hogy a főlfüggesztés során az .A" illesztési sík mentén létrehozott kapcsolat által okozott deformációval ellentett értelmű alakváltozás alakuljon ki. A 18. ábrán bemutatott szerkezet szere­lésének befejező műveletét tüntettük föl a 19. ábrán. A keretszerkezet 1 oszlopának la fészek lemezét a 3 sarura ráültetve el lehet helyezni a 3d sarucsapot, amely az 1 oszlop 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom