197376. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vákuumos folyadék-, különösen szennyvízelszállító rendszerekhez

5 197376 6 gédenergiával) vezérelt 16 működtetőszervvel menesztett, egyik állásában a vezérlóbemene­­tet a környező atmoszférikus légtérrel, másik állásában a tartósan vákuum alatt álló 12 el­­szállitóvezeték vákuumterével összekötő két­­állású 25 tányéros szelep van csatlakoztatva. Az említett Összeköttetések a hajlékony 17, 18 csövek, valamint egy 29 torokrészen kia­lakított 30 nyílás révén valósulnak meg asze­rint, hogy az említett szelepállásokban a 25 tányéros szelep tányérja szelepünkként vagy egy felső 26 felületre, vagy pedig egy alsó 27 felületre fekszik fel hermetikus zá­rással, amely 26, 27 felületek egy 28 házban vannak kialakítva. A 16 működtetőszerv lényegében egy olyan raembránmotor, amely egy 19 hengert egy első 21 és egy második 22 kamrára osztó 20 membránt tartalmaz. A 20 membránt egy előfeszített 23 rugó tartja alaphelyzetben, és ez az előfeszités egyben egy 24 orsó közve­títésével a 25 tányéros szelep azon alaphely­zetét is meghatározza, amelyben a 25 tányé­ros szelep tányérja a felső 26 felületre fek­szik fel, és ezzel a 13 átömlőszelep vezérlő­­beraenete és a vákuum alatt álló 12 elszállító­vezeték között az összeköttetést zárva tart­ja. Az első 21 kamra egy 32 visszacsapósze­leppel (amely a 21 kamra felé zár) a 14 szí­vócsővel van összekötve. Az első 21 kamra tere továbbá egy 33 cső közbeiktatásával egy a folyadékgyűjtő 10 tartályhoz hozzá­rendelt folyadékszintérzékelős kétállású 34 kapcsolószelepen keresztül egy további 35 csövön át, amely a 17 csőbe torkollik be, rá­csatlakozik a vákuum alatt álló 12 elszállító­vezetékre. A 34 kapcsolószelep célszerűen le­het egy technika állásából ismert és ott emlí­tett szerkezeti egység, amely egy a 36 veze­tékben elhelyezett, a rajzon nem feltüntetett membránt tartalmaz, és a 10 tartályban levő folyadék hidrosztatikai nyomása hatására nyitja a szelepet, és szabad átáramlást bizto­sit a 33 és 35 csövek között. A 14 szívócső és a 33 cső a 37 és 38 nyílásokon át az at­moszférikus nyomású külső légtérrel van összekötve, a 38 nyílásba egy fojtás van be­építve. A fentiekben ismertetett példaképpeni kapcsolási elrendezés működésmódja a kővet­kező: Normál alaphelyzetben a 13 átömlőszelep zárva van, és a 12 elszállitóvezeték, valamint a 17 és 35 csövek vákuum alatt vannak. A 34 kapcsolószelep alaphelyzetben van, minélfog­va a 33 csőben és a 21 kamrában atmoszféri­kus nyomás uralkodik. Ez azt eredményezi, hogy a 16 működtetőszerv 20 membránja fel­ső helyzetben tartózkodik, és a 25 tányéros Bzelep tányérja tömiti a 26 felületet, mely fö­lött vákuum van. A 14 szívócső felső része a 31 csőben, a 29 torokrészben és a 18 csőben szintén atmoszférikus nyomás uralkodik. Amint a 10 tartályban a 11 vezetéken át szennyvíz gyűlik össze, a hidrosztatikai' nyo­más megnő a 36 vezetékben, a 34 kapcsoló­szelep egy meghatározott értéknél kinyit, és átáramlás indul meg a 33 és 35 csövek kö­zött. Ennélfogva vákuum alá kerül a 21 kam­ra, ez a vákuum azonban a fojtott 38 nyílás következtében csak redukált értékű. A 21 kamrában keletkezett vákuum kö­vetkeztében a 32 visszacsapószelep lezár, és a 20 membrán a 24 orsót magával húzva lefe­lé mozdul el. A 25 tányér eltávolodik a 26 felülettől, majd rövid idő után felülve tömiti a 27 felületet. Ennek következtében a 17 csövön át vákuum alá kerül a 18 csövön át a 13 átömlőszelep vezérlőbemente, és a 13 át­­ömlószelep kinyit, tehát áteresztővé válik. Ez által a 14 szívócső összeköttetésbe kerül a 12 elszállitóvezetékkel, és az a szennyvizet a 10 tartályból a 15 nyíláson a 14 szívócsövön keresztül kiszívja. A folya­dékszállítás közben a 37 nyíláson keresztül levegő is kevticdik a szennyvízhez. A 10 tartályban a folyadékszint süllye­désével a 36 vezetékben is csökken a hid­rosztatikai nyomás, és a 34 kapcsolószelep lezárja a 33 és 35 csövek közti összekötte­tést. Ez által a 21 kamrában a vákuum meg­szűnik, ugyanis a 38 nyiláson keresztül le­vegő áramlik a 33 csőbe. A folyadékszállítás közben a 31 cső is vákuum alatt van, amelynek mértéke a folya­dékoszlop magasságától és a 14 szívócső áramlási ellenállásától függ. A 38 nyílás foj­tása úgy van méretezve, hogy amikor a 34 kapcsolószelep zárja az összeköttetést a 33 és 35 csövek között, a 31 csőben levő vá­kuum képes legyen a 32 visszacsapószelepet nyitni, és a 20 membránt a levegő beáramlás ellenére is lenn tartani. Amint a 10 tartályban a folyadékszint a beömlő 15 nyílás szintjére süllyed, azon hir­telen levegő kezd beáramolni, a vákuum hir­telen leromlik, a nyomás megnövekszik. Amint ez a levegőoszlop eléri a 31 cső 14 szívócső­be való bekötési pontját, hirtelen megnöve­kedik a nyomás a 31 csőben is. Ennek ered­ményeként a 32 visszacsapószelep zár és a nyomás a 21 kamrában megnövekszik. igy a 20 membrán a 23 rugó előfeszité­­sével támogatva felfelé mozdul, és a 25 tá­nyér ismét a 20 felületnek szorul, megszakít­va ezzel az összeköttetést a 17 és a 18 cső között. A 30 nyíláson keresztül atmoszférikus nyomású levegő jut a 18 csőbe, a 13 átömlő­szelep vezérlőbemenetén a vákuum megszű­nik, a 13 átömlőszelep lezár és a szennyvíz kiszívása a 10 tartályból leáll. A találmány keretén belül lehetséges a kapcsolási elrendezésben olyan idórelé, tehát időtag alkalmazása is, amellyel a 13 átömlő­szelep a levegő beáramlás kezdetétől egy adott időn át még nyitott helyzetben tartha­tó. Ebben az esetben a 37 nyilas elhagyható. A szelepműködtetéshez a nyomásváltozás villamos jellé is átalakítható, ami villamos vagy elektro-pneumatikus eszközzel is vé­gezhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom