197373. lajstromszámú szabadalom • Aknakút

3 197373 4 A találmány aknakútra vonatkozik) amelynek beton- vagy vasbeton fala, abban kiképzett, szûrôszerkezetet tartalmazó nyílá­­sa(i) van(nak). Mind ivóviz, mind ipari- vagy öntözővíz nyerésére, mind pedig például építéstechno­lógiai okokból a talajból viz eltávolítására különféle szerkezetű kutak ismeretesek: pél­dául csókutak, mélyfúrású kutak, csáposku­­tak, vákuumkutak, aknakutak stb. A megfele­lő kúttipus megválasztása a mindenkori adottságok, elsősorban a hidrogeológiai vi­szonyok figyelembe vételével történik. Amennyiben a vizadó réteg talaja külö­nösen finom szemszerkezetű, és vastagsága csekély, például 2-3 m, a vízkitermelés vala­mennyi szűrőzött kúttal, elsősorban az alábbi okok miatt nehézségekbe ütközik:- a finom szemcsék a kútba beáramló vízzel együtt igen intenziven mozognak, és egyrészt hamar eltömik a szűrőszerkezetet, másrészt a kútba kerülve annak behoraokoló­­dását idézik elő;- a leggyakrabban alkalmazott, és vi­szonylag kis kőltségráforditással létesíthető csőkutakkal a kis rétegvastagság miatt nem lehet megfelelő nagyságú szűrőfelületet ki­alakítani, ezért ilyen kutakkal csak kis víz­hozamok érhetők el. A csókutaknál a szűrő­­felületet a leszívás még tovább csökkenti. A csókutak különféle szerkezetű szű­rőkkel készülhetnek; ismeretesek például perforált-hasított szűrők, sodronyszövetes szűrők, pálcavázas szűrők, hidas szűrők stb. Ilyen hidas szűrő ismerhető meg a 24 28 987 sz. NSZK szabadalmi leírásból, valamint Dr. Karácsony Sándor: .Vízszerzés' című köny­véből (28. oldal, 15. ábra). (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.) Aknakutak telepítésére általában akkor kerül sor, ha a vizadó rétegből magas vízho­zamra lehet számítani, vagy ha a kútnak idő­szakosan bár, de fokozott igényeket kell kie­légítenie, aminek érdekében a kútnak na­gyobb vízmennyiség tárolására kell alkalmas­nak lennie. Az aknakutakba a viz általában alulról és/vagy oldalról, a köpeny falában hagyott réseken át áramlik be. Dr. Karácsony Sándor: .Vizszerzés" című, a Tankönyvkiadó gondozásában 1976-ban, Budapesten megje­lent - fent már hivatkozott - könyvéből (12. oldal 4. ábra) olyan aknakút is megismerhető, amelynek a vasbeton falazata porózus beton vagy tégla által alkotott szűrőbetéteket tar­talmaz. E megoldások hátránya, hogy a szű­­rőzetlen rések nagyok, a kutat körülvevő ta­laj finom szemcséi a kútba mosódnak, ha pe­dig kisméretűek, a vízszolgáltató képességük jelentéktelen. A porózus szűrőbetétek igen hamar kolmatálódnak, eltömödnek, így felada­tukat rövid üzemidő után már nem képesek betölteni, mert a víz nem áramlik rajtuk ke­resztül. A természetes és mesterséges kavics­szűrők, például parti szűrésű kutak kavics­rétegei, valamint a víztisztító berendezések­ben alkalmazott kavics-, illetve homokágyak alkalmasak lennének a bevezetőben említett extrém hidrogeológiai viszonyok (nagy szem­­csefinomságú, kis vastagságú vizadó réteg) között is biztonságos vízkiemelés megvalósí­tására, hiszen egy-egy elemi részecske áram­lási útja a szemcsés anyagú szűrön keresztül elegendő hosszú a megkívánt szűrési haté­konyság biztosításához. További felismeré­sünk, hogy a beton, illetve vasbeton kö­penyfallal rendelkező aknakutak falvastagsá­ga akkora, illetve úgy választható meg, hogy abban a hatékony szűréshez megfelelő meny­­nyiségű, illetve vastagságú szemcsés szűrő­­anyag-réteg befogadásához elegendő térfoga­tú kamrák alakíthatók ki, amelyek két átelle­nes felületükön perforált lemezzel határolva mintegy kavicsazűrő-szerkezetekként funkci­onálnak, és kiküszöbölik mindazokat a hátrá­nyokat, amelyek a hagyományos szűrőzésű kutakhoz - akár cső-, akár akna-, akár csá­­poskutakhoz - kapcsolódnak. E felismerések alapján a kitűzött felada­tot a találmány értelmében olyan aknakút se­gítségével oldottuk meg, amelynek beton­vagy vasbeton fala, abban kiképzett, szűrő­szerkezetet tartalmazó nyilása(i) van(nak), és amelyre az jellemző, hogy a szűrőszerkezete­­(ke)t olyan szűrökamra alkotja, amelynek nyílásokkal áttört - célszerűen merev - szű­­rőleraezekkel határolt belső terében szemcsés szűrőanyag van. Egy előnyös kiviteli példa szerint a szűrökamrá(k)nak - célszerűen alul és felül - az elszennyeződött szemcsés szű­­róanyag - például szivattyúval vagy komp­resszorral történő - eltávolítására, valamint tiszta szűrőanyag betöltésére szolgáló, az aknakút belső terébe torkolló nyílásai van­nak: célszerű, ha e nyílásokat menetes cson­kok alkotják. A találmány egy további kiviteli példája szerint a szűrökamra vagy -kamrák függőle­ges helyzetű, hosszúkás, keskeny, az akna­­kút-falban kiképzett átemelő nyilás(ok)ban van(nak) kialakítva; ebben az esetben a szű­rökamra vagy -kamrák magassága mintegy 3- -6-3zorosan haladja meg a szélességét. Egy másik találmányi ismérvnek megfe­lelően az egyik szűrőlemez az aknakút falá­nak külső síkja tartományában, a másik szű­­rőlt-raez pedig e fal belső síkja tartományá­ban helyezkedik el, úgyhogy a szűrökamra vagy -kamrák vastagsága azonos, vagy lé­nyegében aznos az aknakút falvastagságával. Célszerű továbbá, ha az aknakút falában ki­képzett nyílás(ok)ban - célszerűen acéllemez­ből készült - keret van rögzítve, és a szű­­rôlemezek e keret(ek)-hez van(nak) csatla­koztatva. Ebben az esetben előnyös, ha a szűrőlemezek végleges kapcsolattal, célszerű­en hegesztéssel vannak a kerethez rögzítve. Az aknakút egy másik kiviteli alakjának az a lényege, hogy a szűrőlemez vagy -leme­zek híd-szűrőlemezekként vannak kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom