197373. lajstromszámú szabadalom • Aknakút
3 197373 4 A találmány aknakútra vonatkozik) amelynek beton- vagy vasbeton fala, abban kiképzett, szûrôszerkezetet tartalmazó nyílása(i) van(nak). Mind ivóviz, mind ipari- vagy öntözővíz nyerésére, mind pedig például építéstechnológiai okokból a talajból viz eltávolítására különféle szerkezetű kutak ismeretesek: például csókutak, mélyfúrású kutak, csáposkutak, vákuumkutak, aknakutak stb. A megfelelő kúttipus megválasztása a mindenkori adottságok, elsősorban a hidrogeológiai viszonyok figyelembe vételével történik. Amennyiben a vizadó réteg talaja különösen finom szemszerkezetű, és vastagsága csekély, például 2-3 m, a vízkitermelés valamennyi szűrőzött kúttal, elsősorban az alábbi okok miatt nehézségekbe ütközik:- a finom szemcsék a kútba beáramló vízzel együtt igen intenziven mozognak, és egyrészt hamar eltömik a szűrőszerkezetet, másrészt a kútba kerülve annak behoraokolódását idézik elő;- a leggyakrabban alkalmazott, és viszonylag kis kőltségráforditással létesíthető csőkutakkal a kis rétegvastagság miatt nem lehet megfelelő nagyságú szűrőfelületet kialakítani, ezért ilyen kutakkal csak kis vízhozamok érhetők el. A csókutaknál a szűrőfelületet a leszívás még tovább csökkenti. A csókutak különféle szerkezetű szűrőkkel készülhetnek; ismeretesek például perforált-hasított szűrők, sodronyszövetes szűrők, pálcavázas szűrők, hidas szűrők stb. Ilyen hidas szűrő ismerhető meg a 24 28 987 sz. NSZK szabadalmi leírásból, valamint Dr. Karácsony Sándor: .Vízszerzés' című könyvéből (28. oldal, 15. ábra). (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976.) Aknakutak telepítésére általában akkor kerül sor, ha a vizadó rétegből magas vízhozamra lehet számítani, vagy ha a kútnak időszakosan bár, de fokozott igényeket kell kielégítenie, aminek érdekében a kútnak nagyobb vízmennyiség tárolására kell alkalmasnak lennie. Az aknakutakba a viz általában alulról és/vagy oldalról, a köpeny falában hagyott réseken át áramlik be. Dr. Karácsony Sándor: .Vizszerzés" című, a Tankönyvkiadó gondozásában 1976-ban, Budapesten megjelent - fent már hivatkozott - könyvéből (12. oldal 4. ábra) olyan aknakút is megismerhető, amelynek a vasbeton falazata porózus beton vagy tégla által alkotott szűrőbetéteket tartalmaz. E megoldások hátránya, hogy a szűrőzetlen rések nagyok, a kutat körülvevő talaj finom szemcséi a kútba mosódnak, ha pedig kisméretűek, a vízszolgáltató képességük jelentéktelen. A porózus szűrőbetétek igen hamar kolmatálódnak, eltömödnek, így feladatukat rövid üzemidő után már nem képesek betölteni, mert a víz nem áramlik rajtuk keresztül. A természetes és mesterséges kavicsszűrők, például parti szűrésű kutak kavicsrétegei, valamint a víztisztító berendezésekben alkalmazott kavics-, illetve homokágyak alkalmasak lennének a bevezetőben említett extrém hidrogeológiai viszonyok (nagy szemcsefinomságú, kis vastagságú vizadó réteg) között is biztonságos vízkiemelés megvalósítására, hiszen egy-egy elemi részecske áramlási útja a szemcsés anyagú szűrön keresztül elegendő hosszú a megkívánt szűrési hatékonyság biztosításához. További felismerésünk, hogy a beton, illetve vasbeton köpenyfallal rendelkező aknakutak falvastagsága akkora, illetve úgy választható meg, hogy abban a hatékony szűréshez megfelelő menynyiségű, illetve vastagságú szemcsés szűrőanyag-réteg befogadásához elegendő térfogatú kamrák alakíthatók ki, amelyek két átellenes felületükön perforált lemezzel határolva mintegy kavicsazűrő-szerkezetekként funkcionálnak, és kiküszöbölik mindazokat a hátrányokat, amelyek a hagyományos szűrőzésű kutakhoz - akár cső-, akár akna-, akár csáposkutakhoz - kapcsolódnak. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan aknakút segítségével oldottuk meg, amelynek betonvagy vasbeton fala, abban kiképzett, szűrőszerkezetet tartalmazó nyilása(i) van(nak), és amelyre az jellemző, hogy a szűrőszerkezete(ke)t olyan szűrökamra alkotja, amelynek nyílásokkal áttört - célszerűen merev - szűrőleraezekkel határolt belső terében szemcsés szűrőanyag van. Egy előnyös kiviteli példa szerint a szűrökamrá(k)nak - célszerűen alul és felül - az elszennyeződött szemcsés szűróanyag - például szivattyúval vagy kompresszorral történő - eltávolítására, valamint tiszta szűrőanyag betöltésére szolgáló, az aknakút belső terébe torkolló nyílásai vannak: célszerű, ha e nyílásokat menetes csonkok alkotják. A találmány egy további kiviteli példája szerint a szűrökamra vagy -kamrák függőleges helyzetű, hosszúkás, keskeny, az aknakút-falban kiképzett átemelő nyilás(ok)ban van(nak) kialakítva; ebben az esetben a szűrökamra vagy -kamrák magassága mintegy 3- -6-3zorosan haladja meg a szélességét. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően az egyik szűrőlemez az aknakút falának külső síkja tartományában, a másik szűrőlt-raez pedig e fal belső síkja tartományában helyezkedik el, úgyhogy a szűrökamra vagy -kamrák vastagsága azonos, vagy lényegében aznos az aknakút falvastagságával. Célszerű továbbá, ha az aknakút falában kiképzett nyílás(ok)ban - célszerűen acéllemezből készült - keret van rögzítve, és a szűrôlemezek e keret(ek)-hez van(nak) csatlakoztatva. Ebben az esetben előnyös, ha a szűrőlemezek végleges kapcsolattal, célszerűen hegesztéssel vannak a kerethez rögzítve. Az aknakút egy másik kiviteli alakjának az a lényege, hogy a szűrőlemez vagy -lemezek híd-szűrőlemezekként vannak kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
