197372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épületek alatti talaj próbaterhelésére

197372 A találmány meglevő épületek alatti ta­lajrétegek teherbírásának, alakváltozási tu­lajdonságainak helyszíni próbaterhelés útján való meghatározására szolgáló eljárásra vo­natkozik. A találmány tárgyát képező az eljá- 5 rás foganatosítására szolgáló berendezés is. Meglevő építmények átalakításához, eme­let-ráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, terhelés­­növekedéssel járó épület-felújításokhoz az épület alatti talaj teherbírását, a terhelésnő- 10 vekedéssel kapcsolatos várható viselkedését előzetesen meg kell határozni. Hasonlóképpen épületkárok, káros süllyedések okának meg­határozásához, a javítás vagy megelőzés módjának megtervezéséhez ugyancsak szűk- 15 séges a talaj jellemző tulajdonságainak isme­rete. Mindezeket a vizsgálatokat az épület környezetében, a főfalak közelében, eseten­ként az épület legalásó szintjén, például a pinceszinten telepitett fúrásokból kiemelt za- 20 vart és zavartalan talajminták vizsgálatával szokták meghatározni. Megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak a helyszíni (ún. in situ) vizs­gálatok. Ezek közül a vert (ún. dinamikus) vagy sajtolt (ún. statikus) szondázás alkal- 25 mazása az utóbbi időben előtérbe került. Is­mertek helyszíni vizsgálati eljárások, amelyek lesajtolt vagy fúrólyukba helyezett táguló testek segítségével (ún. pressiometeres vizs­gálattal) határoznak meg alakváltozási és te- 30 herbirási talaj jellemzőket. A fúrólyukból vett mintákon meghatáro­zott jellemzők kevésbé adnak mértékadó ér­tékeket a talajtömeg viselkedésére, a presz­­sziométeres vizsgálatok pedig - az általában 35 jelentős anizotrópiával biró talajtömeg - víz­szintes értelmű tulajdonságaira vonatkozó adatokat szolgáltatnak. Mivel azonban a vizs­gálatok mindkét esetben nem az épület ter­heivel legjobban igénybevett talajzónában, a 40 terhelt alapok alatti talajban történnek, ha­nem attól távolabb, csupán az épület környe­zetében, tehát több szempontból sem a való­ságos jellemzőket kapják. A találmány feladata, hogy olyan, a hát- 45 rányok kiküszöbölésére alkalmas eljárást szolgáltasson, amely az alapok alatt közvetlen vizsgálattal, a legnagyobb igénybevételek irányával és értelmével azonos irányú és ér­telmű, a talajtőmegre vonatkoztatható tulaj- 50 donságokra ad jellemző értékeket. Feladatul tűztük ki továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés létrehozását is. A talámány azon a felismerésen alapul, hogy a közvetlen és a legnagyobb talaji- 55 génybevételek helyén - az alapok alatt - a talajtőmegre jellemző értéket adó vizsgálati mód a próbaterhelés, amelyet az épület ter­helt alapjai alatt mélyített üreg(ek) alján az épület súlya egy hányadának igénybevételé- 60 vei hajthatunk végre, külön lehorgonyzó ele­mek, vagy felhordott terhelő tömeg nélkül. E felismerések alapján a kitűzött felada­tot a találmány értelmében olyan eljárás se­gítségével oldottuk meg, amelyre jellemző, 65 hogy az épület alapteste alatt üreget létesí­tünk, abban terhelő erőkifejtő, teherelosztó és elraozdulásmérő elem(ek)et helyezünk el, a teherelosztó elemet az épületszerkezethez, a terhelő elemet az altalajhoz csatlakoztatjuk, majd a közéjük helyezett erőkifejtő és el­mozdulásmérő elemek segítségével az épület súlya egy hányadának igénybevételével pró­baterhelést végzünk, és mérési adatokat ha­tározunk meg. További találmányi ismérv szerint az eljárás során a mérési adatok meghatározását követően az üreget tovább mélyítjük vagy/és bővítjük, abban ugyan­csak próbaterhelést végzünk, és további mé­rési adatokat határozunk meg. A találmány szerinti berendezésre az jellemző, hogy te­herelosztó eleme(i), terhelő eleme(i), ezek kö­zé iktatott erőkifejtő elem(i) és az erőkifejtő elemmel vagy elemekkel párhuzamosan kap­csolva elrendezett elmozdulásmérő eleme(i) van(nak). Egy előnyös találmányi ismérv sze­rint a berendezésnek a teherelosztó elem(ek) és a terhelő elem(ek) között az erőkifejtő elemmel vagy elemekkel sorosan kapcsolva elrendezett terheléstovábbitó eleme(i) és/­­vagy kiegyenlítő rétege(i) van(nak). A találmány a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ame­lyek a berendezés néhány előnyös kiviteli alakját és az eljárás foganatosítási módjának példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a beépített vizsgálóberen­dezés egy kiviteli alakja a 2. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszetben látható; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti beépí­tett vizsgálóberendezés az 1. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszetben látható; a 3. ábrán az 1. ábra szerinti beépí­tett vizsgálóberendezést az 1. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett metszetben tüntettük fel; a 4. ábrán a berendezés egy másik kiviteli alakját sematikus oldalnézetben tüntettük fel. Az 1-3. ábrákon feltüntetett berendezés az 1 alaptest és a 2 talaj között létesített 8 üregben van. Az 1 alaptesthez 3 teherelosztó elem a 6 kiegyenlítő réteg közbeiktatásával csatlakozik, ugyanúgy, mint a 2 talajhoz a 4 terhelődem. A 3 teherelosztó elem és a 4 terhelő elem között van a 5 erőkifejtő elem, amely célszerűen hidraulikus ajtó. Az 5 erő­kifejtő elem és a 3 teherelosztó elem között célszerűen csúszkaként kialakított távolság­kiegyenlítő 7 terheléstovábbitó elem van. A 3 teherelosztó elem előnyösen acélanyagból ké­szített hegesztett szerkezet. A berendezés része a 4 terhelőelem és - adott esetben - az 1 alaptest közötti távolság mérésére szol-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom