197360. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok bevezetésére folyadékokba és olvadt fémekbe

3 197360 4 A találmány tárgya berendezés anyagok bevezetésére folyadéktartályban lévő, első­sorban magas hőmérsékletű folyadékokba és olvadt fémekbe, azok felszíne alá, amely be­rendezésnek a folyadéktartály falában elhe­lyezett tűzálló teste van, amelyen anyagot a folyadékba bevezető legalább egy csatorna van átvezetve, és a csatornának eltávolítható tűzálló csatorna záróeleme van a test folya­dék felöli végén elhelyezve a folyadék csa­tornába való bejutásának megakadályozására, és a csatorna folyadék felöli végén a csator­nában mozgathatóan elrendezett és a záró­elemmel összekapcsolt müködtetőeleme van. A találmány szerinti berendezéssel egyaránt megvalósítható folyadéktartályban tárolt vagy vezetékben vagy csatornában áramló folyadé­kok kezelése. Az itt szereplő kezelendő folyadékok, olvadékok hőmérséklete általában olyan nagy, hogy a folyadékok egyértelműen agresszív vagy veszélyes közegnek tekinthetők. A ta­lálmány szerinti berendezés teljesen üzem­biztos, és újszerű módon kellőképpen védett magától a kezelendő folyadéktól egészen a kezelés kezdetéig. Leírásunk tárgyát képező kezelendő folyadéknak tekinthetők például a kohászat területén keletkező salak és fémol­vadékok. Berendezésünkkel vastartalmú és vasat nem tartalmazó olvadékok tetszőleges céllal kezelhetők. Az alább ismertetendő berendezés első­sorban, de nem kizárólagosan gáznemű, por illetve szilárd anyagok vastartalmú olvadé­kokba történő bevezetésére szolgál. Berende­zésünk eredményesen alkalmazható érceikből kiválasztott fémek kinyerésére vagy dúsítá­sára is. így ívkemencében történő redukció­val volfram nyerhető ki ércéből vagy annak oxidjából olvadt fém fázisban. A berendezés segítségével frissen porrá őrölt érc vagy ércoxid juttatható be a kemence fémolvadé­kába. A példaként, részletesebben ismertetett berendezés elsősorban acél vasból történő előállítására alkalmazható, de vákuum gázta­­lanításra és ötvözóanyagok bevezetésére is eredményesen felhasználható. A berendezés­sel végrehajtható primer és szekunder dúsí­tás, dezoxidélás és kéntelenítés is. Acélok és más fémek összetétele szabályozható illetve módosítható úgy, ha még az olvadék megder­­medése előtt gáznemű, por alakú vagy szi­lárd adalékanyagokat juttatunk be az öntő­üstbe. Természetesen az olvadók bármilyen folyadéktartályban lehet, igy kemencében, öntőformában, acélgyártó üstökben, különbö­ző típusú őntőüstökben, gáztalanitokban és öntőkádakban is. Fémek öntése során gyakran szükséges vagy kívánatos, hogy az olvadékot tartalmazó tartályba vagy edénybe, pontosabban a ben­ne lévő olvadékba gázt vezessenek be még a kokillák fémmel történő megtöltése előtt. A különböző célokra bevezetett gázt rendsze­rint beinjektálják, például az öntőüst alsó részébe. A bejuttatott gáznak öblítő hatása is van: megtisztítja a viszonylag hideg alsó területet a szilárdulási termékektől, azaz elő­segíti a salak eltávolítását az edény alján lé­vő kimeneti nyílás környékéről, amelyen ke­resztül a fémolvadékot leürítik és kokillákba töltik, továbbá közel egyenletes hőmérsékle­tet biztosit az olvadékon belül és a különbö­ző bejuttatott ötvöző adalékokat egyenletesen elkeveri az olvadékban. Ilyen célra általában semleges gázt, például argont használnak. Reakcióképes gázokat, például oxigént, szén­dioxidot vagy szénhidrogéngázokat ritkáb­ban, az olvadék vegyi tulajdonságaitól füg­gően használnak. Különböző anyagok folyadéktartályba történő bevezetésére alkalmas ismert beren­dezések kifejlesztése és gyártása során ter­vezőik általában abból indultak ki, hogy egy öntőüst hőálló bélése likacsos téglából ké­szül, az öntónyilás tolózára szilárd, porózus dugó, továbbá az öntőüst hagyományosan el­használható lancettákkal rendelkezik. A lika­csos téglákkal az öntőüst egyszerűen kifa­lazható, azonban hátrányos, hogy a likacsos tégla őntöüst belseje felé néző része tönkre­megy, ha fémsalak vagy fémoxid rakódik le rá, például az öntőüst ürítése és újratöltése között. Ezenkívül az újratöltés során is ká­rosodhat a tégla az olvadt fém raömlése vagy hirtelen hőhatás következtében. A béléstégla észrevétlen meghibásodása rendkívül veszé­lyes következményekkel járhat. A téglabélés károsodásának kezdetét felismerő vizuális vizsgálat igen nehézkes, mivel az öntóüst belseje csak távolról ellenőrizhető. Biztonságosabbak azok a tolózárak, ame­lyeket alkalmassá tettek gáz bejuttatására, de ezek csak úgy képesek biztosítani a gáz bevezetését az öntéssel egyidőben, hogy fel­építésük, előállításuk túlságosan bonyolult és költséges. A hagyományos lancetták és simítok meglehetősen ormótlanok, költségesek és használatuk az olvadt fém szétfröccsenéséhez vezethet, aminek veszélyessége közismert. A találmánnyal célunk az ismert beren­dezések fenti hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan berendezés létrehozása, amely alkalmas különböző anyagok bevezetésére az olvadt fémbe akár egyidejűleg, akar egymás­hoz képest eltérő, meghatározott időben és sorrendben, és az anyagokat a berendezés­nek olyan mélységben kell a folyadéktartály­ba bejuttatnia, hogy azok a fémolvadékkal kellőképpen elkeveredve kívánt hatásukat kifejthessék. A vaskohászatban a fémolvadékot gyak­ran dezoxidálják és kéntelenítik aluminium, kalcium vagy ezek ötvözeteinek beadagolásá­val. Az összetétel beállítását, szakszóval trimmelését általában szilárd vagy por alakú ötvözöadulékok olvadékban történő feloldásá­val érik el. Az olvadékba számos anyag ada-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom