197354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rekombináns DNS-t tartalmazó streptomyces kiválasztására.

10 197354 11 S. grjseofuBCUs, S. fradiae, S. ambofaciens és S. toyocaensis. A jelen találmány szerinti módszer és a rekombináns klónozó vektorok széleskörű al­kalmazást nyerhetnek és segítenek kielégíte­ni az igényt a megfelelő klónozó közvetítőkre Streptomyce8ben és rokon organizmusokban való alkalmazáshoz. Ezen kívül a jelen vekto­roknak az a képessége, hogy tilozin-rezisz­­tenciát visznek ét, funkcionális eszközt nyűjt transzformánsok kiválasztására. Ez fontos annak gyakorlati szükségessége miatt, hogy meg tudjuk határozni és ki tudjuk vá­lasztani azokat a sejteket, amelyek befogad­­. ták a vektor DNS-t. További DNS szegmenseket, amelyek nem rendelkeznek jelenlétüket kimutató funkcio­nális vizsgálati módszerrel, szintén be lehet iktatni a jelen vektorokba, majd a transzfor­­mánsokat, amelyek tartalmazzák a nem kivá­lasztható DNS szegmenseket, tilozin-kiválasz­tással lehet izolálni. Ilyen nem kiválasztható DNS szegmenseket bármilyen helyre be lehet iktatni, kivéve azokba a területekbe, amelyek szükségesek a plazmid működéséhez és repli­­kációjához, vagy a tilozin-rezisztencia átvivő génbe, lehet viszont azokba a génekbe (a teljesség igénye nélkül felsorolva), amelyek az antibiotikum-módosító enzimeket szabá­lyozzék, valamint az összes típusú szabályozó génbe. Részletesebben, egy nem kiválasztható DNS szegmenst, amely egy gént magában foglal, egy plazmidba, pl. a SVB2 plazmidba iktatunk a tiosztrepton rezisztencia gén köz­ponti Cia I restrikciós helyénél. Egy ilyen beiktatás inaktiválja a tiosztrepton rezisz­tencia gént és így lehetővé teszi a rekombi­náns plazmidot tartalmazó transzformánsok könnyű azonosítását. Ezt úgy végezzük el, hogy először kiválasztunk a tilozin rezisz­tencia Bzerint, majd másodszorra azonosítjuk azokat a tilozin-rezisztens transzformánsokat, amelyek nem rezisztensek tiosztreptonra. En­nél fogva az a képesség, hogy tilozin-rezisz­tenciára szelektálhatunk Streptomycesben és rokon sejtekben, lehetővé teszi azoknak az egészen ritka sejteknek a hatásos kiválasz­tását is, amelyek tartalmazzák a szóban forgó nem kiválasztható DNS-t. A tilozin rezisztenciára történő funkcio­nális vizsgálat, amint ezt fentebb leírtuk, al­kalmas azoknak a DNS szegmenseknek az el­helyezésére is, amelyek egy egyedi antibioti­­kum-rezisztencia-étvivő gén szabályozó ele­meiként és közvetlen kifejezőjeként működ­nek. Ilyen szegmenseket, amelyek lehetnek pl. (a teljesség igénye nélkül) promotorok, attenuátorok, represszorok és induktor kötő­helyek, riboszomális kötőhelyek, stb., alkal­mazunk a Streptomyces és rokon organizmu­sok sejtjeiben levő más gének kifejeződésé­nek szabályozására. A jelen találmány szerinti tilozin-rezisz­­tenciára átvivő vektorok használhatók annak biztosítására is, hogy a kapcsolt DNS szeg­mensek stabilan fennmaradjanak a gazdasejt­ben több generáción keresztül. Ezeket a gé­neket vagy DNS fragmenseket, amelyek kova­lensen vannak kapcsolva a tílozin-reziszten­­cia-átvivő restrikciós fragmenshez és Strep­tomycesben vannak szaporítva, úgy tartjuk fenn, hogy a transzformánsokat olyan tilo­­zin-szintnek tesszük ki, amely toxikus a nem transzformált sejtekre. Ennél fogva azok a transzformánsok, amelyek elvesztették a vek­tort és következésképpen mindenféle kova­lensen kötött DNS-t, nem tudnak növekedni és kiküszöbölődnek a tenyészetből. így a je­len találmány szerinti vektorok stabilizálni ób fenntartani képesek bármilyen szóban forgó DNS -t. A jelen találmány szerinti módszer, kló­nozó vektorok és transzformánsok a gének olyan klónozásét segítik elő, amely javítja a Streptomycesekben és rokon sejtekben jelen­leg előállított különböző termékek kitermelé­sét. Ilyen termékek (de nem korlátozó jelleg­gel) pl, streptomicin, cefalosporinok, aktapla­­nin, apramicin, naraszin, monenzin, tobrami­­cin, eritromicin, stb. A jelen találmány olyan kiválasztható vektorokat is nyújt, amelyek használhatók különböző anyagokat kódoló DNS szekvenciák klónozására, jellemzésére és helyreállítására; ilyen anyagok pl. a kereske­delmileg fontos fehérjék, mint a mumán inzu­lin, humán proinzulin, glukagon, interferon, stb. A jelen találmány szerinti kiválasztható vektorok alkalmazhatók kereskedelmileg fon­tos folyamatokhoz és vegyületekhez vezető metabolikus utakban levő enzimeB funkciók­hoz, vagy olyan szabályozó elemekhez, ame­lyek javítják a gén kifejeződését. Ezek a kí­vánatos DNS szekvenciák lehetnek (nem kor­látozó jelleggel említve) olyan DNS-ek, ame­lyek antibiotikum-származékok szintézisét katalizáló enzimeket kódolnak (ilyen antibio­tikum-származékok lehetnek pl. Btreptomi­­cin-, cefalosporin-, apramicin-, aktaplanin-, naraszin-, tobramicin-, monenzin- és eritro­­miein-származékok), vagy olyan enzimeket, amelyek antibiotikumok és más termékek bio­­produkcióját összekapcsolják és növelik. Az a képesség, hogy ilyen DNS szegmenseket iktathatunk be és stabilizálhatunk Így, lehe­tővé teszi a Streptomyces és rokon organiz­musok által termelt antibiotikumok kitermelé­sének és hozzáférhetőségének növelését. A Streptomycest sokféle módon lehet te­nyészteni, sokféle különböző tápközeg bár­melyikét alkalmazva. A tenyésztő tápközegben előnyös szénhidrát-források lehetnek pl. a melasz, glükóz, dextrin és glicerin. Nitrogén­­-források lehetnek pl. a szójaliszt, aminosav­­-keverékek és peptonok. Tápanyagként szer­vetlen sókat szintén beépítünk, ilyenek le­hetnek mindazok a kereskedelemben kapható sók, amelyek képesek nátrium, kálium, ammó­­nium, kalcium, foszfát, klorid, szulfát, stb. ionokat termelni. Amint ez más mikroorganiz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom