197335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háromdimenziós díszítőelemeket tartalmazó ajtók, továbbá burkoló lapok előállítására műgyanta kötőanyagú farostlemezből

2 197335 3 A találmány tárgya eljárás műgyanta kötőanyagú farost lemezből háromdimenziós díszítőelemeket tartalmazó ajtók, burkolólapok előállítására préseléssel, főként építő- vagy bútoripari felhasználás céljára. A farost lemezek előállítása már az 1910- -es évektől ismert. Az eljárás lényege az, hogy apró darabokra felvágott, hulladék fát vágy faforgácsot gőz és hő alkalmazása ré­vén feltárnak. A feltárt pépbe műgyanta kö­tőanyagot - leginkább fenol-, karbamid-, me­­lamin-gyantát kevernek - továbbá lángálló­ság növelő adalékot és peszticidet adalékol­­nak hozzá. A pépből lemezeket formáznak, majd azt víztelenítik és préselik. Farost lemezek gyártási eljárásait is­merteti Zollinger .Holzfaserplatten' (Stutt­gart, Konradin, 1959.) című könyve, valamint a 183 031. számú magyar szabadalmi leirás. A 4 275 027 számú amerikai szabadalmi leirás olyan eljárást ismertet, amelynél olyan formatestet hoznak létre, amelynek magrésze egy kisebb sűrűségű cellulóz rostokból áll, mig külső része a magrésznél nagyobb sűrű­ségű gyantában dús bőrszerű anyag. A társított rendszert úgy hozzák létre, hogy cellulóz rostokat lemezzé préselik, a le­mez legalább egyik felületét karbamidgyantá­­val vonják be, majd az anyagot préseléssel formázzák. A nagy viszkozitású, nagy mole­­kulatömegü gyanta bevonó gyantaréteg nem tud behatolni a cellulóz rostok közé, ezért préselés után a felületen bőrszerű réteget képez. A felületi bőrszerű réteg elősegíti a fe­lületi szilárdság és merevség növekedését, ugyanakkor lehetetlenné teszi, hogy a felüle­ten a magrésszel azonos anyagi összetételű, kiemelkedő díszítéseket lehessen létrehozni. Hasonló fényes gyantaréteg kialakítására szolgál farost lemez felületén a 2 718 705 számú német szövetségi köztársaságbeli köz­­rebocsájtási iratban ismertetett eljárás. Az eljárás szerint farost lemez felületén öntéssel vagy hengerek segítségével egy nagymolekula tömegű, nagyviszkozitású gyantaréteget alakítanak ki, amely nem tud behatolni a farost lemez felszíni rostjai közé. A felvitt gyantaréteget szárítják, majd sikle­­mezek között melegen kikeményitik. A felvitt gyantaréteg rendszerint pig­mentet és töltőanyagokat is tartalmaz. így a farost lemez felületén egy rideg gyantaréteg alakul ki. Ez a gyantaréteg nö­veli a farost lemez felületi szilárdságát és ugyanakkor dekorativ célokat is szolgál. A rideg gyantaréteg kialakulása azonban nem teszi lehetővé, hogy a rostlemez felüle­tén háromdimenziós díszítéseket lehessen ki­alakítani. A felületén kiemelkedő alakzattal díszí­tett farost lemezek előállítási eljárása is is­mert a szakirodalomban. Az ismert eljárás során egy többrétegű farost lemez kialakításával egyidejűleg hoz­zák létre a háromdimenziós felületi díszítést. A 113 823. számú európai szabadalmi leirás ismerteti az eljárást. Ebben az eljárásban a farost lemezt egy papíralapú dekorréteggel társítják és a társított lemezből a társítással egyidejűleg préseléssel alakítják ki a felüle­tén díszített lemezt. Az eljárás hátránya, hogy a dekorlemez­­zel való társítás megdrágítja a kész termé­ket, ugyanakkor a nem tökéletesen végzett társítás hibahelyeket eredményezhet. Célul tűztük ki olyan gyártási eljárás kidolgozását, mely során a már kész farost lemez ismételt formázásával alakitjuk ki a háromdimenziós díszítőelemet, az úgynevezett .filung'-ot. Ez az eljárás egyszerűbb és ol­csóbb mint az eddig ismert eljárások. A találmányunk szerint olyan farost le­mezt alkalmazunk kiindulási anyagként, amelynél a gyantatartalom egy része, előnyö­sen 2-6 tömeg%-nyi mennyisége még nincs teljesen kikeményedve, vagyis nincs az úgy­nevezett .C állapotban. (,C állapotról ak­kor beszélünk, ha a gyantaszerkezetben a térhálók már kialakultak.) Azt találtuk, hogy az ilyen farost lemez formázhatóságát úgy tudjuk növelni, hogy ha egy olyan vizes oldatban áztatjuk, amely 0,2- -5 tömeg% anionos, kationos, vagy amfoter felületaktív anyagot és 1-10 tömegX hőre ke­­ményedő gyanta elökondenzátumot tartalmaz. Az így végzett utóimpregnálás .áztatás', során az előkondenzátum kis molekulatömegé­nél fogva be tud hatolni a farost lemez felü­leti rétegének rostjai közé, a felületen pedig nem képződik összefüggő gyantaréteg. Az elökondezátum feladata a farost le­mez szekunder felhasználásának biztosítása, továbbá feladata a lemezben még jelenlévő, egészségre káros hatású, szabad kötőanyag komponensek (pl. szabad fenol vagy formal­dehid) megkötése. Felületaktív anyagként előnyösen alkil­­vagy aril-szulfátot, szulfonátot, - foszfátot, -polifoszfátot, illetve alkil-amin sókat, kva­­terner ammonium sókat, stb. alkalmazunk. Elókondenzátumként vizoldható, alacsony molekulasúlyú fenol-formaldehid-, karbomid­­-formaldehid, melamin-formaldehid előkonden­­zátumot, illetve alkidgyantát használunk. Célszerűen kis molekulatömegű fenol­­-formaldehid származékot, karbamid-formal­­dehid származékot használunk. Az előkondenzátum feladata a farost le­­közötti lehet. Használhatjuk azonban több előpolimer elegyét is. Adott esetben az utóimpregnáló oldathoz térhálósí tó szert is keverünk, amely például hexametilén-tetramin lehet. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a 0,2-5 tömeg% felületaktív anyagot, az 1-10 tömeg% 100-400 molekulatömegű formaldehid­­-gyanta elökondenzátumot és adott esetben 0,005-0,1 tömeg% térhálósitót tartalmazó vizes oldatban áztatjuk 20-60 °C-on, 5-50 percig a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom