197335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háromdimenziós díszítőelemeket tartalmazó ajtók, továbbá burkoló lapok előállítására műgyanta kötőanyagú farostlemezből
2 197335 3 A találmány tárgya eljárás műgyanta kötőanyagú farost lemezből háromdimenziós díszítőelemeket tartalmazó ajtók, burkolólapok előállítására préseléssel, főként építő- vagy bútoripari felhasználás céljára. A farost lemezek előállítása már az 1910- -es évektől ismert. Az eljárás lényege az, hogy apró darabokra felvágott, hulladék fát vágy faforgácsot gőz és hő alkalmazása révén feltárnak. A feltárt pépbe műgyanta kötőanyagot - leginkább fenol-, karbamid-, melamin-gyantát kevernek - továbbá lángállóság növelő adalékot és peszticidet adalékolnak hozzá. A pépből lemezeket formáznak, majd azt víztelenítik és préselik. Farost lemezek gyártási eljárásait ismerteti Zollinger .Holzfaserplatten' (Stuttgart, Konradin, 1959.) című könyve, valamint a 183 031. számú magyar szabadalmi leirás. A 4 275 027 számú amerikai szabadalmi leirás olyan eljárást ismertet, amelynél olyan formatestet hoznak létre, amelynek magrésze egy kisebb sűrűségű cellulóz rostokból áll, mig külső része a magrésznél nagyobb sűrűségű gyantában dús bőrszerű anyag. A társított rendszert úgy hozzák létre, hogy cellulóz rostokat lemezzé préselik, a lemez legalább egyik felületét karbamidgyantával vonják be, majd az anyagot préseléssel formázzák. A nagy viszkozitású, nagy molekulatömegü gyanta bevonó gyantaréteg nem tud behatolni a cellulóz rostok közé, ezért préselés után a felületen bőrszerű réteget képez. A felületi bőrszerű réteg elősegíti a felületi szilárdság és merevség növekedését, ugyanakkor lehetetlenné teszi, hogy a felületen a magrésszel azonos anyagi összetételű, kiemelkedő díszítéseket lehessen létrehozni. Hasonló fényes gyantaréteg kialakítására szolgál farost lemez felületén a 2 718 705 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsájtási iratban ismertetett eljárás. Az eljárás szerint farost lemez felületén öntéssel vagy hengerek segítségével egy nagymolekula tömegű, nagyviszkozitású gyantaréteget alakítanak ki, amely nem tud behatolni a farost lemez felszíni rostjai közé. A felvitt gyantaréteget szárítják, majd siklemezek között melegen kikeményitik. A felvitt gyantaréteg rendszerint pigmentet és töltőanyagokat is tartalmaz. így a farost lemez felületén egy rideg gyantaréteg alakul ki. Ez a gyantaréteg növeli a farost lemez felületi szilárdságát és ugyanakkor dekorativ célokat is szolgál. A rideg gyantaréteg kialakulása azonban nem teszi lehetővé, hogy a rostlemez felületén háromdimenziós díszítéseket lehessen kialakítani. A felületén kiemelkedő alakzattal díszített farost lemezek előállítási eljárása is ismert a szakirodalomban. Az ismert eljárás során egy többrétegű farost lemez kialakításával egyidejűleg hozzák létre a háromdimenziós felületi díszítést. A 113 823. számú európai szabadalmi leirás ismerteti az eljárást. Ebben az eljárásban a farost lemezt egy papíralapú dekorréteggel társítják és a társított lemezből a társítással egyidejűleg préseléssel alakítják ki a felületén díszített lemezt. Az eljárás hátránya, hogy a dekorlemezzel való társítás megdrágítja a kész terméket, ugyanakkor a nem tökéletesen végzett társítás hibahelyeket eredményezhet. Célul tűztük ki olyan gyártási eljárás kidolgozását, mely során a már kész farost lemez ismételt formázásával alakitjuk ki a háromdimenziós díszítőelemet, az úgynevezett .filung'-ot. Ez az eljárás egyszerűbb és olcsóbb mint az eddig ismert eljárások. A találmányunk szerint olyan farost lemezt alkalmazunk kiindulási anyagként, amelynél a gyantatartalom egy része, előnyösen 2-6 tömeg%-nyi mennyisége még nincs teljesen kikeményedve, vagyis nincs az úgynevezett .C állapotban. (,C állapotról akkor beszélünk, ha a gyantaszerkezetben a térhálók már kialakultak.) Azt találtuk, hogy az ilyen farost lemez formázhatóságát úgy tudjuk növelni, hogy ha egy olyan vizes oldatban áztatjuk, amely 0,2- -5 tömeg% anionos, kationos, vagy amfoter felületaktív anyagot és 1-10 tömegX hőre keményedő gyanta elökondenzátumot tartalmaz. Az így végzett utóimpregnálás .áztatás', során az előkondenzátum kis molekulatömegénél fogva be tud hatolni a farost lemez felületi rétegének rostjai közé, a felületen pedig nem képződik összefüggő gyantaréteg. Az elökondezátum feladata a farost lemez szekunder felhasználásának biztosítása, továbbá feladata a lemezben még jelenlévő, egészségre káros hatású, szabad kötőanyag komponensek (pl. szabad fenol vagy formaldehid) megkötése. Felületaktív anyagként előnyösen alkilvagy aril-szulfátot, szulfonátot, - foszfátot, -polifoszfátot, illetve alkil-amin sókat, kvaterner ammonium sókat, stb. alkalmazunk. Elókondenzátumként vizoldható, alacsony molekulasúlyú fenol-formaldehid-, karbomid-formaldehid, melamin-formaldehid előkondenzátumot, illetve alkidgyantát használunk. Célszerűen kis molekulatömegű fenol-formaldehid származékot, karbamid-formaldehid származékot használunk. Az előkondenzátum feladata a farost leközötti lehet. Használhatjuk azonban több előpolimer elegyét is. Adott esetben az utóimpregnáló oldathoz térhálósí tó szert is keverünk, amely például hexametilén-tetramin lehet. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a 0,2-5 tömeg% felületaktív anyagot, az 1-10 tömeg% 100-400 molekulatömegű formaldehid-gyanta elökondenzátumot és adott esetben 0,005-0,1 tömeg% térhálósitót tartalmazó vizes oldatban áztatjuk 20-60 °C-on, 5-50 percig a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
