197296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoil-karbamid-származékok előállítására
3 197296 4 A találmány szerinti eljárással benzoil-karbamid-származékot állilunk elő halagénatommal helyettesitett nitro-benzol és hidroxilcsoporttal helyettesített naftalinszármazék kondenzációs oldószerben történő kondenzálásával, majd a kapott termék redukálásával és karbamoilezésével, oly módon, hogy a kondenzáció után az oldathoz, adott esetben a kondenzációs oldószer részleges eltávolítása után, a reakcióelegy összmennyiségére számítva legalább azonos mennyiségű vizet adunk, vagy az oldatot a reakcióelegy összmennyiségére számítva legalább azonos mennyiségű vizbe adagoljuk, szilárd anyag kiválásáig, majd a szilárd anyagot egy oldószerben - előnyösen toluolban - feloldjuk, majd ismert módon redukáljuk és karbamoilezzük. A közelmúltban számos új típusú rovarnövekedést szabályozó vegyület vált ismertté. Így például a 4 275 077 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás aril-karbamid-származékokat ismertet rovarölőszerként. Az 0 050 321 számú európai szabadalmi bejelentés a biciklo-oxi-fenil-benzoil-karbamidok új típusát ismerteti. Ezek a vegyületek szubsztituált aril-karbamid-származékok, amelyeket általában háromlépéses reakcióban állítanak elő, igy: 1) egy megfelelő halogénatommal helyettesített nitrobenzolt kondenzáltalak egy hidroxilcsoporttal helyettesített naftalin származékkal 2) a keletkezett vegyületet katalizátor jelenlétében hidrogénnel a megfelelő aminná redukálják; 3) az amint egy megfelelő izocianát-vegyülettel karbamoilezik; és ily módon a kívánt karbamid származékot kapják. A kondenzációs reakciólépést általában magas hőmérsékleten (nagyobb, mint 100 °C) és oldószer, mint például dimetil-formamid (DMF) vagy dimetil-szulfoxid (DMSO) jelenlétében végzik. Az eljárás hátránya, hogy a kondenzációs reakciólépés végén mindkét oldószer eltávolítása nagyon nehéz és így a kívánt nitro-vegyület izolálása sem egyszerű feladat. Ily módon a megfelelő nitro-származék kinyerésére bonyolult műveletekre, mint például kisnyomású sztrippelés, oldószer-váltás, oszlopkromatográfia, átkristályositás stb., van szükség. Ezek a kinyerési folyamatok gazdaságtalanok és a végtermék kitermelése alacsony. Ezenkívül a kapott termék tisztasága sem megfelelő. A fenti hátrányok kiküszöbölésére olyan eljárásokra van szükség, amelyek egyszerűbben és sokkal hatásosabban állítják elő a karbamidvegyületek előállításához szükséges prekurzorokat. A találmány tárgya új eljárás benzoil-karbamidok, igy például az l-[3-klór-4-(4- -klór-l-naftoxi)-2,5-dimetil-fenil]-3-(2,6-difluor-benzoil)-karbamid előállítására. A találmány peszticid készítmények hatóanyagául szolgáló vegyületek előállítására nyújt új eljárást. A találmány szerinti eljárással a benzoil-karbamid-származékok előállítását többlépéses reakcióban végezzük, amely nagy kitermeléssel eredményezi a végterméket. Az eljárás a következő lépésekből áll: a) egy (I) általános képletű halogénatommal helyettesített nitro-benzolt egy (II) általános képletű hidroxilcsoporttal helyettesitett naftalinszármazékot kondenzációs oldószer jelenlétében kondenzálunk, amikor is egy (III) általános képletű vegyületet kapunk; b) a kapott nitrofenil-vegyületet viz olyan mennyiségével hozzuk érintkezésbe, hogy szilárd vagy fél-szilárd vegyületet kapjunk; c) a kapott szilárd anyagot egy második oldószerben feloldjuk és egy megfelelő amin-vegyületté redukáljuk; d) a kapott amint ugyancsak a fent említett második oldószerben egy (IV) általános képletű izocianát vegyülettel reagáltatjuk, amikor is egy (V) általános képletű benzoil-karbamid-származékot kapunk, a képletekben X, m, Y, n és R jelentése a fentiekben megadott. A találmány szerinti eljárással a nitro-étei— származék kinyerése sokkal könnyebb és ennek következtében a karbamid származék végtermék is nagyobb kitermeléssel állítható elő. Az eljárásban a kondenzációs lépést kondenzációs oldószerek, mint például dimetil-formamid jelenlétében végezzük. A találmány szerinti eljárásban a kondenzációs reakcióelegybe vizet adagolunk, amikor is szilárd termék képződik. A reakcióelegybe a vizet vagy melegen adagoljuk be, vagy a viz beadagolása után az egész reakcióelegyet felmelegitjük. Úgy találtuk, hogy a viz használata a kicsapáshoz azért is előnyös, mert benne a szervetlen szennyeződések feloldódnak és így a kívánt termék könnyen elkülönithető. A kapott szilárd anyagot ezután egy második oldószerben feloldjuk és ismert módon megfelelő katalizátor jelenlétében hidrogénnel amin-származékká redukáljuk. Azeotrópos szárítás után az amin-származékot in-situ a megfelelő benzoil-izocianáttal ismert módon karbamoilezzük. .Kondenzációs oldószer* alatt poláros és egy karbonil csoportot tartalmazó oldószert értünk. így a dimetil-formamid mellett kondenzációs oldószerként alkalmazhatunk például acetont, metil-etil-ketont, metil-izopropil-ketont, dimetil-szulfoxidot, szulfolánt és hasonló oldószereket. A kondenzációs lépésben alkalmazott oldószer mennyisége a reakcióban résztvevő reaktánsok összmennyiségének előnyösen 3-20-szorosa. Még előnyösebben az össztömeg 3-8-szorosa. Ennél kevesebb oldószerrel a kondenzációs reakció nem teljes. Több oldószer alkalmazása a reakció lefolyá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
