197296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoil-karbamid-származékok előállítására

3 197296 4 A találmány szerinti eljárással benzoil­­-karbamid-származékot állilunk elő halagén­­atommal helyettesitett nitro-benzol és hid­­roxilcsoporttal helyettesített naftalinszárma­­zék kondenzációs oldószerben történő kon­­denzálásával, majd a kapott termék redukálá­sával és karbamoilezésével, oly módon, hogy a kondenzáció után az oldathoz, adott esetben a kondenzációs oldószer részleges eltávolítása után, a reakcióelegy összmennyi­­ségére számítva legalább azonos mennyiségű vizet adunk, vagy az oldatot a reakcióelegy összmennyiségére számítva legalább azonos mennyiségű vizbe adagoljuk, szilárd anyag kiválásáig, majd a szilárd anyagot egy oldó­szerben - előnyösen toluolban - feloldjuk, majd ismert módon redukáljuk és karbamoi­­lezzük. A közelmúltban számos új típusú rovar­növekedést szabályozó vegyület vált ismert­té. Így például a 4 275 077 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás aril­­-karbamid-származékokat ismertet rovarölő­­szerként. Az 0 050 321 számú európai szaba­dalmi bejelentés a biciklo-oxi-fenil-benzoil­­-karbamidok új típusát ismerteti. Ezek a ve­­gyületek szubsztituált aril-karbamid-szárma­­zékok, amelyeket általában háromlépéses re­akcióban állítanak elő, igy: 1) egy megfelelő halogénatommal helyettesí­tett nitrobenzolt kondenzáltalak egy hidroxilcsoporttal helyettesített naftalin származékkal 2) a keletkezett vegyületet katalizátor je­lenlétében hidrogénnel a megfelelő amin­­ná redukálják; 3) az amint egy megfelelő izocianát-vegyü­­lettel karbamoilezik; és ily módon a kí­vánt karbamid származékot kapják. A kondenzációs reakciólépést általában magas hőmérsékleten (nagyobb, mint 100 °C) és oldószer, mint például dimetil-formamid (DMF) vagy dimetil-szulfoxid (DMSO) jelenlé­tében végzik. Az eljárás hátránya, hogy a kondenzációs reakciólépés végén mindkét ol­dószer eltávolítása nagyon nehéz és így a kívánt nitro-vegyület izolálása sem egyszerű feladat. Ily módon a megfelelő nitro-szárma­­zék kinyerésére bonyolult műveletekre, mint például kisnyomású sztrippelés, oldószer-vál­tás, oszlopkromatográfia, átkristályositás stb., van szükség. Ezek a kinyerési folyama­tok gazdaságtalanok és a végtermék kiterme­lése alacsony. Ezenkívül a kapott termék tisztasága sem megfelelő. A fenti hátrányok kiküszöbölésére olyan eljárásokra van szükség, amelyek egyszerűb­ben és sokkal hatásosabban állítják elő a karbamidvegyületek előállításához szükséges prekurzorokat. A találmány tárgya új eljárás benzoil­­-karbamidok, igy például az l-[3-klór-4-(4- -klór-l-naftoxi)-2,5-dimetil-fenil]-3-(2,6-di­­fluor-benzoil)-karbamid előállítására. A talál­mány peszticid készítmények hatóanyagául szolgáló vegyületek előállítására nyújt új el­járást. A találmány szerinti eljárással a benzo­­il-karbamid-származékok előállítását többlé­péses reakcióban végezzük, amely nagy ki­termeléssel eredményezi a végterméket. Az eljárás a következő lépésekből áll: a) egy (I) általános képletű halogénatommal helyettesített nitro-benzolt egy (II) ál­talános képletű hidroxilcsoporttal he­lyettesitett naftalinszármazékot konden­zációs oldószer jelenlétében kondenzá­lunk, amikor is egy (III) általános kép­letű vegyületet kapunk; b) a kapott nitrofenil-vegyületet viz olyan mennyiségével hozzuk érintkezésbe, hogy szilárd vagy fél-szilárd vegyületet kapjunk; c) a kapott szilárd anyagot egy második oldószerben feloldjuk és egy megfelelő amin-vegyületté redukáljuk; d) a kapott amint ugyancsak a fent emlí­tett második oldószerben egy (IV) álta­lános képletű izocianát vegyülettel rea­­gáltatjuk, amikor is egy (V) általános képletű benzoil-karbamid-származékot kapunk, a képletekben X, m, Y, n és R jelentése a fentiekben megadott. A találmány szerinti eljárással a nitro­­-étei— származék kinyerése sokkal könnyebb és ennek következtében a karbamid szárma­zék végtermék is nagyobb kitermeléssel állít­ható elő. Az eljárásban a kondenzációs lépést kondenzációs oldószerek, mint például dime­til-formamid jelenlétében végezzük. A talál­mány szerinti eljárásban a kondenzációs re­­akcióelegybe vizet adagolunk, amikor is szi­lárd termék képződik. A reakcióelegybe a vi­zet vagy melegen adagoljuk be, vagy a viz beadagolása után az egész reakcióelegyet felmelegitjük. Úgy találtuk, hogy a viz hasz­nálata a kicsapáshoz azért is előnyös, mert benne a szervetlen szennyeződések feloldód­nak és így a kívánt termék könnyen elkülö­­nithető. A kapott szilárd anyagot ezután egy második oldószerben feloldjuk és ismert mó­don megfelelő katalizátor jelenlétében hidro­génnel amin-származékká redukáljuk. Azeot­­rópos szárítás után az amin-származékot in­­-situ a megfelelő benzoil-izocianáttal ismert módon karbamoilezzük. .Kondenzációs oldószer* alatt poláros és egy karbonil csoportot tartalmazó oldószert értünk. így a dimetil-formamid mellett kon­denzációs oldószerként alkalmazhatunk példá­ul acetont, metil-etil-ketont, metil-izopropil­­-ketont, dimetil-szulfoxidot, szulfolánt és ha­sonló oldószereket. A kondenzációs lépésben alkalmazott oldószer mennyisége a reakcióban résztvevő reaktánsok összmennyiségének elő­nyösen 3-20-szorosa. Még előnyösebben az össztömeg 3-8-szorosa. Ennél kevesebb oldó­szerrel a kondenzációs reakció nem teljes. Több oldószer alkalmazása a reakció lefolyá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom