197294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliprének és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 197294 6 jelentése hidroxilcsoport, X jelentése (e) képletü csoport és n jelentése 0 vagy 1, a c) reakcióvázlaton bemutatott módon állíthat­juk elő. E változatban egy (VII) általános képletü vegyületet a (VIII) képletü vegyület­­tel reagáltatunk. A reakciót valamilyen bázis- így például nátrium-metilát, nátrium-etilát, kélium-terc-butilát vagy nátrium-hidrid - je­lenlétében, valamilyen oldószerben - így pél­dául tetrahidrofuránban, éterben, dimetil­­-formamidban, benzolban vagy hexánban -, 0 és 80 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A kapott (IX) általános képletü vegyületet a szokásos módon hidrolizáljuk vagy redukál­juk, s igy a találmány szerinti (I’”) általá­nos képletü vegyületeket kapjuk. A (VII) általános képletü kiindulási ve­gyületeket a d) reakcióvázlaton bemutatott módon állíthatjuk elő. A reakcióvázlaton W egy (f) általános képletü csoportot jelent, ahol A, B, Y és Z jelentése azonos a fent megadottakkal. A reakcióvázlaton bemutatott 2. módszer szerint az acilezést valamilyen katalizátor - például alumínium-triklorid, ón­­-tetraklorid vagy cink-klorid - jelenlétében oldószerben - igy például szén-tetraklorid­­ban, diklór-metánban vagy benzolban - jég­­hütés hőmérséklete és 80 °C közötti hőmér­sékleten végezzük. A 3. előállítási módszer 4. lépését valamilyen bázis - így például nátri­­um-metilát, nátrium-etilát, kálium-terc-but.i­­lét, metil-litium, n-butil-litium vagy fenil­­-lítium - jelenlétében, valamilyen oldószerben- igy például etanolban, metanolban, tetra­hidrofuránban, éterben, dimetil-formamidban vagy dimetil-szulfoxidban -, előnyösen szo­bahőmérséklet és kb. 100 °C közötti hőmér­sékleten végezzük. A találmány szerinti (I"") általános kép­letü vegyületeket - vagyis azokat az (I) ál­talános képletü vegyületeket, amelyek képle­tében R jelentése hidroxilcsoport, X jelentése etiléncsoport és m jelentése 1 - az e) reak­cióvázlaton bemutatott módon állíthatjuk elő. Az 1. lépésben, a (XXIV) általános képletü vegyület előállításakor a reakciót valamilyen bázis - igy például nátrium-metilát, nátrium­­-etilát, kélium-terc-butilát vagy nátrium-híd­­rid - jelenlétében, valamilyen oldószerben - így például tetrahidrofuránban, éterben, di­metil-formamidban, benzolban vagy hexán­ban -, 0 és 80 °C közötti hőmérsékleten vé­gezzük. Az így kapott (XXIV) általános kép­letü vegyületet szokásos módon redukálva és hidrolizálva kapjuk az (I"") általános képletü vegyületeket. A redukciót valamilyen katali­zátor - igy például Raney-nikkel, szénhordo­­zós palládium, platina-dioxid vagy szénhor­­dozós platina - jelenlétében, valamilyen oldó­szerben - igy például etanolban, metanolban, etil-acetétban, dioxánban vagy ecetsavban -, közönséges és 1,5-10® Pa közötti nyomáson, szobahőmérséklet és kb. 100 °C közötti hő­mérsékleten végezzük. A reakcióelegyhez szükség szerint kokatalizátorként kis meny- 4 nyiségű ecetsavat, sósavat vagy perklórsavat adunk. A kokatalizátor a reakcióban promo­­torként hat vagy lehetővé teszi, hogy a re­akció enyhébb körülmények között menjen végbe. A hidrolízist szokásos módon valami­lyen bázis - igy például kálium- vagy nátri­­um-hidroxid - vagy valamilyen sav - igy például sósav vagy kénsav - jelenlétében hajtjuk végre. A reakcióban oldószerként metanolt, etanolt, propanolt, etilén-glikolt vagy propilén-glikolt használunk, s a reakci­ót kb. szobahőmérsékleten végezzük. A (XXIII) általános képletü kiindulási vegyületeket a (XXV) általános képletü ve­­gyületekból az f) reakcióvázlaton bemutatott módon állítjuk elő. A találmány szerinti (I""’) általános képletü vegyületeket - vagyis azokat az (I) általános képletü vegyületeket, amelyek kép­letében R jelentése hidroxilcsoport, X jelen­tése metiléncsoport, m jelentése 1 - a g) re­akció vázlaton bemutatott módon állíthatjuk elő. Az 1) módszer szerint (XXVII) általános képletü vegyületeket szokásos módon kálium­vagy nátrium-hidroxid vagy ezekhez hasonló más reagens jelenlétében hidrolizálunk, és így a találmány szerinti (1""') általános kép­letü vegyületeket kapjuk. A reakciót előnyö­sen valamilyen oldószerben - így például propilén-glikolban vagy etilén-glikolban -, 80 és 150 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A (XXVII) általános képletü vegyületeket például a h) reakcióvázlaton bemutatott mó­don állíthatjuk elő. * A (XXIX) általános képletü kiindulási vegyületeket az i) reakcióvázlaton bemutatott módon állíthatjuk elő. Azokat a találmány szerinti (I) általános képletü vegyületeket, amelyek képletében R jelentése nem hidroxilcsoport, hanem egy (b) általános képletü csoport - ahol p, R1 és R2 jelentése a fent megadott -, egy (c) általános képletü csoport vagy (d) képletü csoport, a j) reakció vázlaton bemutatott módon állíthat­juk elő. Ennek értelmében a fentiek szerint előállított karbonsavból valamilyen reakció­képes savszármazékot - így például savhalo­­genidet - állítunk elő, amelyet egy amínnal kezelünk és igy a megfelelő savamidot kap­juk. Az 1. módszer 1. lépésében a savból savhalogenidet készítünk, például úgy, hogy a savat tionil-kloriddal, szulfuril-kloriddal, foszforil-trikloriddal, foszfor-pentakloriddal, foszfor-trikloriddal vagy oxalil-kloriddal ke­zeljük. A reakciót adott esetben oldószerben például benzolban vagy toluolban forráspon­ton végezzük. A 2. lépésben a savhalogenidet a megfelelő RH általános képletü amínnal szo­kásos módon reagáltatjuk, és így a találmány szerinti (I) általános képletü savamidot kap­juk. RH általános képletü aminovegyületekre példaként a (XXXIV), (XXXV) és (XXXVI) álta­lános képletü aminokat nevezzük meg, ame­lyek képletében p, R1, Rz és q jelentése megegyezik a fent megadottakkal. E reakciót 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom