197290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 16-fenoxi-prosztatriénsav származékok szintéziséhez való köztitermékek előállítására

4 19^290 5 n y Ösen körülbelül -78 °C-on végezzük. A re­akcióidő 15-60 perc. Ezután a (2) általános képletű laktont hozzáadjuk a litium-acetilidet tartalmazó oldathoz, szintén alacsony, azaz -80 °C és -40 °C közötti hőmérsékleten. Ez­után eltávolítjuk a hűtőfürdőt, és a reakció­­elegyet hagyjuk felmelegedni szobahőmérsék­letre. Mire a reakcióelegy szobahőmérsékletre melegszik fel, a reakció általában teljessé válik. Ezt kővetően telitett vizes só-oldatot, például amraónium-klorid oldatot adunk az elegyhez, erőteljes keverés közben. A kivált sókat viz hozzáadásával feloldjuk, majd a terméket alkalmas szerves oldószerrel, példá­ul etil-acetáttal, éterrel, metilén-kloriddal extraháljuk, és szokásos módszerekkel tisz­títjuk. így a (3) általános képletű oC^-aceti­lén-ketonhoz jutunk. A (3) általános képletű vegyület azután vagy tovább alakítható a megfelelő trihidro­­xi-vegyületté, vagy az 1-helyzetű hidroxil­­csoport éterképző reagenssel reagáltatva védhető. Ha a (3) általános képletű vegyüle­­tet a további átalakítások előtt védjük, a hidroxilcsoport védelmére egy -SiR3R4R5 ál­talános képletű csoportot - ahol R3, R4 és R5 jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, azzal a megszorítással, hogy legalább egyikük metil­­csoporttól eltérő jelentésű - alkalmazunk. Különösen előnyös szilil-védőcsoportok a terc.-butil-dimetil-szilil- és triizopropil­­-szilil-csoport. A Bzililezést a szokásos körülmények között hajthatjuk végre. A reagáltatást álta­lában egy poláros, aprotikus oldószerben, előnyösen diroetil-formamidban végezzük, a szililezőszer általában 2,2-4 ekvivalensnyi fe­leslegével, egy a szililezőszerre számítva fe­leslegben vett nitrogén-tartalmú vegyület, Így imidazol, piridin vagy ezek származékai, diizopropil-etil-amin, stb. jelenlétében. A találmány szerinti eljárásban az éte­­rezéshez használt, előnyös nitrogén-tartalmú bázisok szférikusán gátoltak. Ilyenek a 2,6- -lutidin, a 2,4,6-kollidin, a dietil-propil-etil­­-amin és a diciklohexil-etil-amin. Általában körülbelül 2 ekvivalens terc.-butil-dimetil­­-szilil-kloridot használunk. A reagáltatást vízmentes dime til-formamid ban végezzük, szobahőmérséklet körüli hőfokon. A reakció­idő rendszerint 16-20 óra. Azokat az (I) általános képletű vegyüle­­teket, amelyek képletében R1 és R2 egyaránt hidrogénatomot jelent, az R1 és R2 helyén étercsoportot alkotó vegyületek savas hid­rolízisével állítjuk elő. A hidrolízist például 1-6 szénatomos alkánsavakkal vagy hidro­­gén-halogenidekkel végezhetjük. Ha a hidrolízishez alkánsavat haszná­lunk, előnyösen ecetsavval dolgozunk. Az éterképző csoportok, különösen a tetrahidro­­furanil-, tetrahidro-piranil- és a trialkil-szi­­lil-csoportok ecetsavas hidrolízise jól ismert az irodalomból. Például szokásosan ecetsav­val, egy poláros oldószerben, például tetra- 4 hidrofuránban végezzük a hidrolízist. Az étert, a jégecetet, a vizet és a szerves oldó­szert nitrogénatmoszférában, lombikban ösz­­szekeverjük, enyhén melegítjük, 20-60 °C között, előnyösen 40 °C hőmérsékleten, leg­feljebb 16, előnyösen 12 órán keresztül. A savra érzékeny védőcsoportok eltávolítását végezhetjük egy hidrogén-halogeniddel, elő­nyösen egy vízzel nem elegyedő oldószerben diszpergált sav vize;s oldatával, a felszaba­dult védöcsoport megkötésére egy erre al­kalmas reagenst használva. A reagáltatást --40 °C és +40 °C közötti hőmérsékleten, 5 perc és 4 óra közötti idő­tartamig végezzük. Közelebbről úgy járunk el, hogy a hidrogén-klorid vizes oldatát egy vízzel nem elegyedő oldószerrel keverjük el, amelyben feloldottuk a köztiterméket. Hidro­­gén-halogenidként használhatunk hidrogén­­-fluoridot, hidrogén-kloridot, hidrogén-bro­­midot vagy hid rogén- jodidot. A savat kis moláris feleslegben kell alkalmazni, így pél­dául használhatunk 2 ekvivalens savat, bár a reakció a sav nagy feleslegével, például 10 ekvivalensnyi vagy ennél is több sav jelen­létében is végrehajtható. Előnyösen 2,05-3,0, legelőnyösebben körülbelül 2,5 ekvivalens savval dolgozunk. Vízzel nem elegyedő szer­ves oldószerként tetszőleges ilyen oldószert használhatunk, előnyösen azonban halogéne­zett szénhidrogénekkel, például metilén-klo­riddal, diklór-etánnal dolgozunk. Ez lehet például egy merkaptán, így merkapto-etanol. A védöcsoportot megkötő reagens általában 2,0-3,0, előnyösen körülbelül 2,0 ekvivalens mennyiségben van jelen. A reakció hozzáve­tőleg 30-60 perc ale.tt teljessé válik, -30 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeknek a (II) vagy (III) általános képletű prosztatrién­­-származékokká való továbbfeldolgozása Bo­rán elsősorban az (5) képletnek megfelelő szerkezetű védett propargil-alkohol-szárma­zékot állítjuk elő. Megjegyezzük, hogy az ilyen propargil-alkohol-származékoknak a je­len találmány szerinti (I) általános képletű keton-származékokból történő előállítása kü­lön szabadalmi bejelentésünk tárgyát képezi. A propargil-alkohol sztereospecifikus előállításának módszerét sematikusan a II. reakcióvázlaton mutatjuk be. A (2’) általános képletű vegyület lak­­ton-gyűrűjét felhasitjuk, és ezzel egyidóben bevisszük az acetiléncsoportot, úgy, hogy a laktont 1-3, előnyösen 2 mólnyi feleslegben vett diklór-cérium-acetiliddel reagáltatjuk. A diklór-cérium-acetilid reagenst úgy készít­jük, hogy vízmentes cérium-trikloridot LiC­­=CH-al reagáltatjuk, tetrahidrofuránban, -75 °C hőmérsékleten. 30 perc elteltével hozzáad­juk a laktonnak például tetrahidrofuránnal készült oldatát. A hőmérsékletet körülbelül - 75 °C és -20 °C között, előnyösen körülbelül Jü 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom