197266. lajstromszámú szabadalom • Tépőzáras dobozpalást
5 197266 6 lesztett jellemzői révén még növelhető. Ide tartozik az a jellemző, amely szerint az indító bekarcolás a hozzá tartozó két kerületi bekarcoláson egy szakasszal túlnyúlik, amely szakasz két-háromszorosa a kiterített palástlemez vastagságának. Ezzel elérjük, hogy a ráhegesztett nyelv felcsavarásakor az indító bekarcolás mindkét kerületi bekarcoláson túl felszakad, majd ezt kővetően az inditó bekarcolás két végétől kiinduló repedési vonalak keletkeznek, amelyek mindegyike az egymást átlapoló és egymással összehegesztett hosszanti szegélyek tartományában a szomszédos kerületi bekarcolásba fut be és ezáltal további biztosítékot ad arra, hogy a feltépés a kerületi bekarcolások mentén folytatódik. A kerületi bekarcolások tartományában összetartó repedésvonalak képződésével szembeni biztonság növelésére szolgál az a további jellemző is, amely szerint a nyelv a külső hosszanti szegéllyel a tépőszalag szélességének 85-95%-ában össze van hegesztve. E hegesztés révén a tépőszalag a hosszanti varrat tartományában gyakorlatilag a teljes szélességében meg van erősítve, úgyhogy a kerületi bekarcolások felcsavaráskor lényegében csak nyiróerővel vannak terhelve, húzóerő gyakorlatilag nem terheli. Ez a fajta terhelés különösen jól elősegíti azt, hogy a feltépés a kerületi bekarcolások mentén történjék. Emellett az, hogy a hegesztési zóna szélességét a nyelv felhegesztésekor a tépőszalag szélességének 95%-ára korlátozzuk, biztosítja azt, hogy a kerületi bekarcolások a hegesztési zónán kivül kerülnek. További jellemző, mely hozzájárul ahhoz, hogy a felhegesztett nyelv felcsavarásakor a kerületi bekarcolások mentén képződjenek a repedések, abban áll, hogy a külső hosszanti szegély a kerületi bekarcolások kezdeténél egy-egy bevágással van ellátva. A találmány szerinti dohozpalást előállításához célszerűen egy ismert eljárást (2 559 671. sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás) fejlesztünk tovább, amelynél egy, kerületi bekarcolásokkal ellátott kiterített palástlemezt hengerré csavarunk és két, egymást átlapoló hosszanti szegélyét egymással ősszehegesztjük. Ezen eljárás továbbfejlesztése abban áll, hogy a nyelvet csak a hosszanti szegélyek összehegesztése után hegesztjük rá a kerületi bekarcolások között a külső hosszanti szegélyre. Ezzel elsősorban azt érjük el, hogy a kiterített palástlemez felcsavarása és a hosszanti szegélyek összehegesztése ugyanúgy végezhető, mint a nyelv és tépőszalag nélküli dobozpalástoknál, A nyelv utólagos felhegesztése elektromos ellenálláshegesztéssel olyan csekély energiafelhasználással végezhető, hogy a korábban elkészített hegesztési varrat a palástlemez két hosszanti szegélye között gyakorlatilag változatlan marad, és a dobozpalást belső felülete is sértetlen marad a hosszanti varrat tartományában. Ez mindenekelőtt fehérbádog (mindkét oldalán ónozott acéllemez) dobozoknál nagy jelentőségű. Az eljárás foganatosítására előnyös, ha egy ugyancsak ismert berendezést fejlesztünk tovább, amelynek egy pár elektródagörgője van, amelyek között az egymást átlapoló hosszanti szegélyeket átvezetik (2 559 671. sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás), amely berendezés továbbfejlesztéseként az elektródagörgök mögött a nyelv felhegesztéséhez egy további pár elektróda van elrendezve. A berendezés további előnyös ismérve, hogy a további elektródapár egy helyhezkötött, a felcsavart palástlemez görbületéhez igazodó hengeres áramátadó felülettel ellátott belső elektródából és egy, kés- vagy bütyökszerű áramátadó felülettel ellátott külső elektródából áll. A továbbiakban a csatolt vázlatos rajzok alapján, kiviteli példák kapcsán fogjuk a találmányt részletesen ismertetni. A rajzokon az 1. ábra egy, a találmány szerinti dobozpalésttal készült konzervdobozt mutat felnyitás közben; ' a 2. ábra az 1. ábra egy kinagyított részlete; a 3. ábra a dobozpalást részeit összehegesztés előtt mutatja; a 4. ábra a dobozpalást részeit a 3. ábrán feltüntetetthez képest eltérő kialakításban mutatja; az 5. és 6. ábrák a dobozpaláston végzett egymást kővető hegesztéseket szemléltetik. A rajzokon 10 dobozpalást van feltüntetve, amely példaként 0,2 mm-es a vastagságú fehérbádogból állhat. A 10 dobozpalástnak 12 külső hosszanti szegélye, 14 belső hoszszanti szegélye, valamint egy pár 16 kerületi bekarcolása van, amelyek a hosszanti szegélyekre merőlegesen húzódnak és kétoldalról 18 tépőszalagot határolnak. A 10 dobozpalásthoz tartozik továbbá egy hosszúkás négyszögletes 20 nyelv, amely példaként 0,4 mm b vastagságú fehérbádogból áll és a 18 tépőszalagot a 12 külső hosszanti szegélyen túl me ghoss za b bit ja. Az 1. ábra szerint a 10 dobozpalástot, amely itt lényegében négyszögletes keresztmetszetű, 22 kulccsal nyitjuk. A 22 kulcsot a 20 nyelvre illesztettük, és most két 24 korcolt perem közül az egyiken legördítjük, amely 24 korcolt peremek a 10 dobozpalástot egy 26 fedéllel ill. fenéklappal kapcsolják össze. A 10 dobozpalást egy a 3. és 4. ábrák szerint eredetileg sik kiterített 28 palástlemezből van előállítva, amely a kész konzervdoboz keresztmetszetétől függetlenül először hengerré van csavarva, amint ezt az 1. ábrán látható kör jelzi. A még sík kiterített 28 palástlemezen előállítjuk a két 16 kerületi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
