197235. lajstromszámú szabadalom • Szitaszerkezet
5 197235 6 tor és a 22 csőtengely között. A 18 tárcsa több 23 nyílással van ellátva, amelyekbe 24 súlyok helyezhetők. A 11 cső 25 rátételemet tart, amely 26 szitaelemmel mereven van összekötve. Az 5. ábra szerinti kivitelnél a rostarudak 11 csövei a forgó 31 excentereken forgathatóan vannak ágyazva, azonban ezek elfordulását 32 kar akadályozza. A 32 karok a 11 csöveken ülnek és ezeket 33 illetve 34 rudak két csoporttá fogják össze, úgyhogy mindkét csoport rostarúdjain a 31 excenterek azonos fázishelyzettel rendelkeznek. A 31 excentereknek lehet közös hajtásuk. A 31 excenterek a 11 csőben haladó 35 excentertengelyen ülnek és az 1 szitakerettel 36 gördülőcsapágy révén forgathatóan ágyazva vannak összekötve. A 35 excentertengelyen a tömegkiegyenlítés céljából 37 ellensúly van elrendezve. A 7. ábra szerint a kiegyenlítetlen 38 hajtás 39 laprugók közbeiktatásával van az 1 szitakereten rugalmasan ágyazva. Ennél az elrendezésnél a keretsikkal párhuzamos lengéseket végezhetnek csak a 38 hajtások. A 39 laprugóknak nyugalmi helyzetükben nem feltétlenül kell merőlegesnek lenniük a keretsikra, azok 90°-nál kisebb szöget is bezárhatnak a keretsíkkal. Ezzel a rostarudak lengésiránya megválasztható. Az ilyen laprugófüggesztés excenterhajtások esetében is használható, amint azt például a 8. és 9. ábra szemlélteti. Ennél a kivitelnél s 35 excentertengely 40 csapágyban van ágyazva, amelyet 41 laprugók rugalmasan kapcsolnak az 1 szitakerethez. A rostarúd 11 csöve - a 7. ábrán feltüntetett kivitelhez hasonlóan - itt is két-két 39 laprugóval van rugalmasan az 1 szítakerethez kapcsolva. Ennélfogva a jelen kivitelnél is a rostarudak csak a keretsikkal párhuzamos lengéseket végezhetnek. Ha a 39 illetve 41 laprugók a keretsikhoz képest más helyzetben lennének elrendezve, akkor a rostarudak 11 csövei előre megválasztható irányú lengéseket végezhetnek. A 39 és 41 laprugóknak egymásra nem kell merőlegeseknek lenniük. A laprugós felfüggesztés azzal a járulékos előnnyel rendelkezik a 4. ábra szerinti kivitelhez képest, hogy ezáltal az energiaveszteségek tovább csökkenthetők és következésképpen a hatásfok növelhető. További előny, hogy a 39 laprugók a rostarudak 11 csövének elfordulását eleve akadályozzák, így a 33 és 34 rudakra (5. ábra) eleve nincs szükség. A fáziseltolás révén a rostarudak között távkőzváltozás lép föl, ami azzal jár, hogy a azitaelemek váltakozva lazított, illetve feszített állapotba kerülnek. Az azonban nem lehetséges, hogy egyidejűleg a szomszédos szitaelemek feszített állapotban legyenek. Az időbeli eltolódás az egyes elemek feszitett állapota és a szomszédos szitaelem feszített ál- 4 lapota között mindenkor az erővektorok irányétól függ, amely eróvektorok az egyes rostarudakra hatnak, A kiegyenlítetlen hajtások meghajtása leh *t. egyenként, vagy csoportosan független. Ennek során a forgásirány, a frekvencia és/vagy az amplitúdó, illetve a kiegyenlitetler hajtások fázishelyzete beállítható, úgyhogy a szitaszerkezet a szitálandó anyag vá tozó tulajdonságai esetén is optimális teljesítményre beállítható. Az ábrázolt példakénti kiviteli alaknál a rostarúd két végén elrendezett kiegyenlítetlen hajtások forgásirányét és fordulatszámát azonosra választottuk. Olyan kivitel is lehetséges azonban, amelynél minden egyes kiegyenlítetlen hajtás külön hajtómotorral van ellátva. A tömegkiegyensúlyozás annál jobb, mind inkább megegyezik a kiegyenlítetlen hajtások fordulatszáma. Ezért célszerű, ha a kiegyenlítetlen hajtások szinkronizálva vannak. Erre előnyösen fogazott szijhajtás alkalmazható. Az eróvektorok iránya a 24 súlyok elrendezésétől függ. Ha a rostarúd mindkét kiegyenlítetlen hajtását vesszük figyelembe, ekkor a 24 súlyok különböző 23 nyílásokban is elrendezhetők, úgyhogy a rostarúd tájnolygó mozgást végezzen. A 24 súlyoknak különböző 23 nyílásokba helyezésénél a szomszédos rostarudak kiegyenlítetlen hajtásai között beállítható a fézisszög. Különböző tömegű súlyok alkalmazásával különböző amplitúdókat kapunk. A rostarudak úgy is elrendezhetők, hogy a szomszédos szakaszok közé a szitakerethez mereven rögzített rostarúd van építve. A találmány szerinti elrendezéssel a szitaszerkezet a kísérleti tapasztalataink szerint igen jól képes alkalmazkodni a különböző tulajdonságú szitálandó anyagokhoz. Számottevő előnye még, hogy az alapra semmiféle, vagy legfeljebb csekély tömegerők adódnak ót. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szitaszerkezet szitával, amelynek több rostarúdja van, ezeket a hozzájuk rögzített, a szitarudak közötti hézagokat áthidaló flexibilis szitaelemek kötik össze, azzal jellemezve, hogy a hosszirányban vagy a szitálási irányra keresztirányban elrendezett rostarudak (2; 11,) szitakeretben (1) több irányban, előnyösen két ellentétes irányban a hossztengelyükre merőleges síkban elmozdithatóan vannak ágyazva és mindkét végükön egyenként mozgató hajtással (18, 19, 24; 31, 35) vannak ellátva. Elsőbbsége: 1985. okt. 07. 2. Az 1. igénypont szerinti szitaszerkezet, azzal jellemezve, hogy a rostarudak (11) a keretben (1) rugalmasan vannak ágyazva. Elsőbbsége: 1985. okt. 07. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 Sf 63 65
