197228. lajstromszámú szabadalom • Recirkulációs hengermalom
3 197228 4 A találmány tárgya recirkulációs hengermalom, amely biztosítja, hogy mind azon anyagok, amelyek egy hengermalomban egyetlen fokozatban nem őrölhetők szükséges finomságú szemcsékre, a centrifugális erőt kihasználva a malom hengerei alól egy a találmány szerint kialakított forgatógyűrűvel vezethető vissza a malomhengerek fölé, majd azokon ismételten és ismételten áthaladva, mindaddig aprithatók tovább, amíg az őrölt anyag az előirt finomságot elérve a malomból kivezethető. A hengermalom régóta ismert, és széleskörűen használt őrlőberendezés. Az aprítóberendezések nagy családjában a hengermalmokra jellemző, hogy az anyagok aprítását alapvetően roppantással végzi. Ebből származik az a jelentős előnye is, hogy nagy a kopásállósága és hogy üzemeltetéséhez kis fajlagos őrlési energia szükséges és elégséges. Az anyagok őrlés utáni finomsága, előirt szemcseeloszlása a durva előtöréstől eltekintve szükségessé teszi, hogy az anyagot több lépcsőben szükséges aprítani. Ennek a feladatnak egyik szokásos megoldása az, hogy az egyszer mér megórölt anyagot fajtázás után újra visszavezetik a malomba és ezt az eljárást mindaddig ismétlik, míg a szükséges finomságú frakciót el nem érik. A fajtázás történhet többféle módon, az esetek többségében azonban vagy szitálási műveletet, vagy szérelést alkalmaznak, Az őrlemény visszajuttatáséra több eljárás terjedt el, melyek közül a leggyakoribbak: A mechanikus elven működő szállítóberendezések (pl. serleges elevátor, kaparólánc, stb.) és a pneumatikus szállítóberendezések. Az említett mechanikus szállítóberendezések hátránya, jelentős bonyolultságuk, melyhez további hátrányként kopási problémák is társulnak. A pneumatikus szállító berendezések hátránya a nagy fajlagos szállítási energiaszükséglet és a Bzintén jelentős kopás. Az előzőekben említett őrlőmalmok gyakorlati példájaként a szénportüzelésű kazánok szénőrlő malmait említjük, amelyeknek néhány elterjedt típusét az alábbiakban soroljuk fel. Ezen berendezések vázlatos rajzai és működési módjuk leírása megtalálhatók többek között dr. Beke Béla: .Aprítás és osztályozás' c. egyetemi jegyzetének 87-93 oldalain. A hazai erőművekben legelterjedtebben alkalmazott szénőrló malmok a verőlapátos malomtipus, vagy más néven az un. ventillátormalom. Az őrlés a szénszemcséknek a verőkerék lapátjaihoz és páncélzathoz való ütközése révén megy végbe. Az őrlemény kiszállításához, széneléséhez szükséges ventillációt a verőkerék biztosítja. Ezen malomtipus előnye, hogy egyszerű felépítésű, hátránya viszont az, hogy az ütköztetéses őrlési elvből és a durva őrlemény pneumatikus szállításából eredően a kopás és az energiaigény igen nagy. Ütköztetéssel őről az ismert ún. gyorsjáratú kalapácsmalom is, azonban ennek a malomtipusnak az őrlemény szállításánál külön ventillátort kell alkalmazni. Ennek a malomnak a kopása és energia igénye sem jobb a fent említett ventillátor malmokénál. Kevésbé terjedtek el és inkább kőszén vagy jó minőségű kis hamutartalmú barnaszé őrlésére használatosak a roppantás és dörzsölés őrlések elveit együttesen alkalmazó malomtipusok: pl. a .Fuller', .Raymond’, és .Loesche' malmok. Valamennyi utóbb felsorolt malomtipus közős hátránya a dörzsöléses aprításból származó erős kopás és a durva őrlemény pneumatikus szállításához szükséges jelentős energiaigény. Ugyancsak ismert órlóberendezésként említjük az őrlőgyűrűs .Maxecon* típusú malmot, amelynél a pneumatikus szállítási mód elmarad. Az őrlemény ugyanis a centrifugális erő következtében tapad meg az órlőgyűrű felületén és jár körbe, mig végül aprítva a gyűrű két oldalán kiesik. Ez a malomtipus azonban csakis durva előórlésre alkalmas. Találmányunkkal célunk, hogy az ismert többszörös őrlési eljárással működő ún. recirkulációs malmokhoz képe:st kedvezőbb kopású, és kisebb fajlagos energiafogyasztással rendelkező őrlóberendezést hozzunk létre. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célkitűzésnek oly módon tehetünk eleget, ha a malomhengerek között lehulló őrleményt egy forgógyűrű alsó belső részére vezetjük, ahol a gyűrű forgása közben keletkező centrifugális erő hatására az órlendő anyag a gyűrű falához nyomódik és a gyűrűvel együtt kezd emelkedni. Megfelelő magasságban a gravitációs erő hatáséra az anyag a faltól elválik és megfelelő vezetéssel a felemelt szemcsék a malomhengerek fölé vezethetők vissza újbóli őrlés céljából. Az anyag visszavezetése előtt szükséges ún. fajtázást kétféle módon oldhatjuk meg a találmány értelmében. Az egyik lehetőség az, hogy a mér felemelt és szabad röppályén haladó anyagáramot keresztirányban megfújjuk, melynek hatására a finom szemcsék leválaszthatók és a malomból elvezethetók. A másik esetben maga a forgógyűrü alkot olyan szitát, amelyen keresztül a finom szemcsék a gyűrűből kihullanak. A találmány tárgya recirkulációs hengermalom, tetszőleges finomságú őrlemények előállítására, amelyeknek még tovébbőrlendő frakcióját a hengerek aljáról a hengerek fölé továbbító szerve van, valamint a hengermalom légszérrel, anyagbevezető és kivezető csonkokkal, vasfogóved is rendelkezik. A találmány szerinti recirkulációs hengermalom egyik kialakítási módjára az jellemző, hogy a hengermalom alatt elhelyezett surrantó kilépő csonkja egy a hengermalom oldalán elhelye-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
