197225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés halmazok átkeverésére, homogenizálására, lazítására és egyéb fizikai műveletek végzésére

3 197225 A A találmány tárgya eljárás és berende­zés szemcsés halmazok, Így porok, nagyobb szemcsék, granulátumok és darabos anyagok, tartályokban, bunkerekben, tárolósilókban, összemérő-, keverő- és adagolótartályokban történő étkeverésére, homogenizálésára, lazí­tására és egyéb fizikai műveletek végzésére. A porszerű szemcsés, darabos anyagok összekeverése, étkeverése, homogenizélása, tárolása, anyagelőkészitése és kiadagolása számos gyakorlati problémát vet fel, különö­sen nagyobb anyagmennyiségek esetén. Így pl. nehézséget jelent az egymástól eltérő mi­nőségű, és/vagy több nagyságrenddel eltérő mennyiségű arányú szilárd szemcsék nagy tételben történő egyenletes összekeverése az egymástól nagymértékben különböző szemcse­­méretű és sűrűségű komponensek homogeni­­zálása és a létrehozott homogén keverék egyenletes eloszlású, lazított állapotban tör­ténő tárolása és ilyen állapotban történő za­varmentes kiadagolása. Mezőgazdasági termé­nyeknél, vagy más befülledésre hajlamos anyagoknál alapvető követelmény a tárolás közbeni folyamatos vagy többszöri egyenletes és teljes átforgatás, étlevegőztetés, homoge­­nizálás. Mindezeknek a különböző iparágakat érintő és igen aktuális problémáknak az át­hidalására a gyakorlatban sok ismert műszaki megoldás létezik, amelyek az üzemeltetés sza­kaszos vagy folyamatos jellegén kívül első­sorban abban különbőznek, hogy a kevere­désnek, mint valószínűségi folyamatnak me­lyik fázisát befolyásolják: a rétegek elmozdu­lását és új felületekkel való találkozását, vagy az egyes részecskék cseréjét. A gravitációs keverésű silóban az egyes rétegek mozdulnak el. Ilyen megoldást ismer­tet pl. a DE-OS 2 819 726 sz. német szabada­lom, amely a Young-féle külső recirkulációs siló (Food Engng. 37, No.8. 1965. p.39-41) belső recirkulációs változata. Mindkét megol­dásnál a tartály különböző magasságából el­vett részéramokat egyesítik és juttatják vissza a siló felső részébe. Ez a módszer csak jól őmleszthetö anyagok és egymáshoz közelálló komponens mennyiségi arányok ese­tében alkalmazható. A keverési idő közepes, de inkább hosszú, 20-40 óra. A fajlagos tel­jesítmény szükséglet 70-300 kW/m3, ami a nagy (1000-2000 m3) térfogatú silóknál már jelentős költségtényező. P.Hilgraf újabb mé­rései szerint (Chem. Ing. Technik 52, No.3 1980. p. 280281) ezek a keverősilók csak elő­kevert anyagok további keverésére, összeté­teli ingadozásainak kiegyenlítésére alkalma­sak. Ismertek olyan berendezések is, ame­lyekben a szemcsés anyagot függőleges ten­gelyű, tartályba épített csiga keveri. E ke­­verök kis térfogatúak (1-15 m3), fajlagos teljesítmény szükségletük 5,5-6,5 kW/m3. A keverési idő általában hosszú, ezért őrlemé­nyek (pl. liszt, korpa) folyamatos egységesí­tését aránylag kis kapacitással oldják meg. Háznélküli csigánál csak elegendő nagy - ( > 50 ford/perc) csiga fardulatszám esetén lép fel a megfelelő keverőhatás, amit az idéz elő, hogy a forgó csiga túlnyomása sugárirányú sebesség komponenssel mozgatja - löki ki - a közelébe került szilárd szemcséket, melyek a többi szemcsét ütközés útján lökik tovább sugárirányban kifelé, majd ennek hatására ugyanezeken a szinteken befelé irányuló mozgás is létrejön. Kis fordulatszám esetén periodikus fel-le mozgás alakul ki. Ilyen be­rendezést ir le a 4 242 002 l.sz. USA szaba­dalmi leírás. A periodikus fel-le mozgás je­lentős koptató-szemcseméret csökkentő hatást fejt ki, a leirés szerinti berendezés is aprító berendezés. A periodikus fel-le mozgás a szemcsék méret szerinti szétválását is előse­gíti. Ezt a jelenséget a leírás szerinti eljárás fel is használja, a keletkezett kis szemcséket a felül elhelyezett kivezető csonkon vezetik el, a nagy szemcsék alul maradnak és tovább ápritódnak. A háznélküli csigáknál szállító hatás nem várható, mivel a szemcsék oldal irány­ban kitérhetnek. Ha a csigát vezetőcsőbe he­lyezik, - házba épített csiga - a mozgatott anyag nem tud radiális irányba kitérni, így a csiga forgása közben a csőben lévő anyag előrehalad. A házba épített csigát tartályban elhelyezve és keverésre felhasználva mind a keverési idő, mind a fajlagos energiaszük­séglet csökken, pl. a hazai STK típusjelű száraztakarmány keverő esetén 1-3 kW/m3 értékre. E keveréknél hátrányként jelentke­zik, hogy csak a komponensek közeleső mennyiségi aránya esetén működnek megfele­lő hatásfokkal és az elérhető homogenitás sem túl nagy. A ferdecsigés, un. Nautamix kúpoB ke­­verők paraméterei hasonlók az előző csigás keverékéhez. A kettős mozgást végző csiga fordulatszáma 60-80 ford/min, a keringési fordulatszám 2,2-2,9 ford/min, a fajlagos mo­torteljesítmény 1-7,5 kW/ra3. Az adag keveré­se néhány perctől 1 óráig terjed. Mérettarto­mányuk közepesnek mondható (0,3-25 m3). A bonyolult kettős mozgás miatt a további roé­­retnövelés problematikus, a keverőszerkezet bonyolult, tisztítása és karbantartása nehéz­kes. Ismert olyan kettős spirálcsigás gép, melyben több alkotó nagy keverési aránnyal keverhető össze (H.Gericke: Aufbereitungs­­-Technik 22, No.l. 1981. p.15-21). Az ellenke­ző fordulatú spirélcsigák aprító hatása a házzal való érintkezési helyeken nem küszö­bölhető ki, különösen a nagy teljesítmények­nél (4-30 m3/h kapacitás). Hátrányt jelent még, hogy a folyamatos működtetéshez annyi differenciál adagoló mérleg kell, ahány alko­tót kell összekeverni és emiatt a beépítési magasság is kedvezőtlenül megnő. Az aránylag nagyobb (5-100 m3) meny­­nyiségek keverése ismert olyan csigás tar­­télykeveró, amelynek kúpos tartálya és a 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom