197223. lajstromszámú szabadalom • Tekercsmembrános szűrőgyertya
7 197223 8 keskeny oldalánál fogva a központos 1 cbő köpenyére fel van ragasztva. Az 1. ábrán látható módon a 12 osztófed a központos 1 csőtől a 10 áramlási csatornába nyúlik, ahol a 7, 9 ragasztóvarratokhoz viszonyítva ferdén futva egy olyan pontig ér, amely - legalább gyakorlatilag - a 10 áramlási csatorna fél magasságában van. E pont - legalább gyakorlatilag - a 10 áramlási csatorna fél magasságának megfelelő távolságban marad a tengelyirányú 8 ragasztóvarrattól. Ilyen módon két, 13 és 14 részcsatorna jön létre, amelyek egymás után kapcsolva egymással hidrodinamikusán vannak összeköttetésben, és amelyek áramlási keresztmetszete a szélesebb bemenettől a keskenyebb kimenetig folyamatosan csökken. Abban a tengelyirányú magasságban, amelyben a 12 osztófal folyadéktőmören van a központos 1 cső köpenyével összeerősitve, a központos 1 cső belső üregterében 15 fenék van elhelyezve, amely a központos 1 csőnek ezt a belső üregterét hermetikusan két részre, illetve térre osztja. Az egyik tér a 13 részcsatorna széles nyílásával, a másik tér a 14 részcsatorna keskeny nyilasával van öszszeköttetésben. Mint már említettük, a tekercsmembrános szűrőgyertya az 1. ábrán letekercselt alakban van főitüntetve. Az 1. ábrán vázolt szerkezeti alakból a tekercsmembrános szűrőgyertyát azáltal kapjuk, hogy a központos I csövet az 1. ábrán látható helyzetéből jobbra, a 3, 4 membránok és az ezek révén képzett táska főitekercselése közben gördítjük. A 3, 4 membránok közötti táska egyes menetei közé helyezett, rácsháló-szerű 11 távolságtartó az ábrázolt módon hosszabbra van kiképezve, mint a 3 és 4 membránok közötti táska, úgyhogy a távolságtartó a tekercset kivúl védve és támasztva veszi körül. A II távolságtartó e külső helyzete fölé azután egy rugalmas szövedéktömlőt húzunk abból a célból, hogy a tekercsnek újbóli feltekercselődését megakadályozzuk. A tekercs föltekercselése olyan feszültséggel történik, hogy a 3, 4 membránok tömitően hozzányomódnak a 12 osztófalhoz, a 13, .14 részcsatornák - eltekintve a kialakított átmeneti helytől - hidrodinamikusán hermetikusan el vannak egymástól választva. Az 1, ábrán vázolt tekercsmembrános szúrögyertya üzemelése közben a kezelni kívánt közeg nyomás alatt, a 16 beáramlási helyen keresztül jut be a központos 1 cső belső üregterébe. Innen az átbocsátó 2 nyílásokon keresztül a 17 nyilak irányában áramlik ki, majd a 18 nyíl irányában a 10 áramlási csatornában kialakított 13 részcsatornában áramlik tovább a 3 és 4 membránok között. A kezelni kívánt közeg árama a 13 részcsatornán való keresztúláramlás után az oldalsó 8 ragasztóvarrat előtt a 19 áramlási útnak megfelelően visszafordul és belép a 10 áramlási csatorna második szakaszába, a 14 részcsatornába. A kezelni kívánt közeg e 14 részcsatornából koncentrátum alakjában a 20 nyíl irányában keresztüláramlik a 2' nyílásokon, ismét bejut a központos 1 cső belső üregterébe és ezt a 21 kiáramlás! helyen keresztül elhagyja. A folyamat közben a kezelni kívánt anyag 16 beáramlást hely után levő részének a kezelt anyag 21 kiáramlási hely előtti részével való keveredését 16 fenék akadályozza meg, amely a központos 1 csövet 22 beömlőkamrára és ettől hermetikusan elválasztott 23 koncentrétum elvezető kamrára osztja. A 3 és 4 membránokon keresztüljutó, áthatoló anyag a 3 és 4 membránok között a 11 távolságtartó révén nyitvahagyott, spirál alakban futó tekercs-közbensőtérbe jut és ebből érintőlegesen tengelyirányban szabadon eláramlik. Ez az 1. ábrán az áthatolt anyag áramlási útját jelző 24, 25, 26 nyilak révén van föltüntetve. A kilépő áthatolt anyagot ezután például egy szürőház alján gyűjthetjük össze, amely szűrőházban a tekercsinembrános szűrőgyertya el van helyezve, és innen elvezethetjük. Az 1. ábrán látható módon a kezelni kívánt közeg állandó térfogatáramúnak rendelkezésére álló áramlási keresztmetszet a 13 és 14 részcsatornákban a 18 nyíl melletti beömlési helytől a 20 nyíl melletti kiömlési helyig folyamatosan csökken. Ennek következtében a kezelni kívánt közeg áramlási sebessége a 3, 4 membránokhoz viszonyítva a közeg koncentrációjával egyenesen arányosan nő. Ezáltal optimális terheléseloszlás, a membrán optimális kihasználása és hosszú élettartam érhető el. Annak érdekében, hogy meghatározott elválasztási feladatok elvégzéséhez a 13 és 14 részcsatornákban tudatosan ne hozzunk létre ugrást a kezelni kívánt közeg áramlási gradiensének változásában, a 12 osztófal 27 végpontja előnyösen úgy van meghatározva, hogy ez mindhárom 7, 8, 9 ragasztóvarraltól legalább gyakorlatilag egyforma távolságra legyen. Ha a gyártási költségek lehetővé teszik, akkor a tekercsmembrános szűrőgyertyának 1. ábrán vázolt gazdaságos és olcsó kiviteli alakjától eltérve az áramlási folyamat tovább javítható azáltal, hogy a 10 áramlási csatorna derékszögű 28, 29 sarkait a szükséges áramlási keresztmetszetnek megfelelően lekerekítve alakítjuk ki. A tekercsmembrános szűrőgyertya egy további példaképpeni kiviteli alakját a 2. és 3. ábra mutatja. A 2. ábra az 1. ábra Bzerinti membrántekercB letekercselt állapotát, a 3. ábra pedig a tekercsnek egy az 1 cső tengelyére merőleges metszetét mutatja. A 2. és 3. ábrákon - éppen úgy, mint a tekercsmembrános szúrögyertya harmadik példaképpeni kiviteli alakját szemléltető 4. ábrán - vannak olyan szerkezetrészek, amelyek az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett szerkezetrészeknek felelnek meg és ezért 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
