197209. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán retrovírus elleni, 3'-azido-3'-dezoxi-timidint tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

6 197209 7 A 3’-azido-3’-dezoxitimidin emberi ret­­rovirusokkal szembeni aktivitását különböző in vitro rendszerben vizsgáltuk. Például, H9 humán limfoblasztoid sejtvonal fertőzését AIDV-vel a 3’-azido-3’-dezoxitimidin 0,013 ug/ml alatti koncentrációban, a fertő­zés után 20 órával is hatásosan gátolja. Az U937 humán limfoblasztoid sejt, a PHA-sti­­mulált fehérvérsejt, és a tenyésztett perifé­riás vérlimfocita AIDV fertőzését hasonlóan alacsony koncentrációban szintén gátolja. Ezen túlmenően, 10 napos kísérletben egé­szen 5000 AIDV vírusig per sejt, és T4-kló­­nozott, tetanuszspecifikus, T-helper limfocita alkalmazásával sejtcsökkenés nem mutatkozik 3'-azido-3'-dezoxitímidinnel kezelve, míg a nem kezelt sejtek ötszörös csökkenést mu­tatnak. HTLV-I-el transzformált, és AIDV-vel szuperfertőzött azonos sejtvonal citopatikus hatása szintén teljesen blokkolt. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy tisztított AIDV reverz-transzkriptáz enzim aktivitását a 3’-azido-3’-dezoxitimidin tri­­foszfátja kompetitiv gátló mechanizmussal blokkolja. Az I fázis klinikai vizsgálata szintén azt mutatja, hogy a 3’-azido-3’-dezoxitimi­­din képes a vér-agygótat áttörni klinikai hatásos mennyiségben. Ez a tulajdonság a humán retrovirus által okozott CNS fertőzés kezelésére és megelőzésére egyaránt szokat­lan és értékes. A 3’-azido-3’-dezoxitimidin azon ké­pességét, hogy a retrovirus előidézte rossz­indulatúság befolyását módosítja, egér-mo­­dellel bizonyítottuk, melyben a 3’-azido-3’­­-dezoxitimidin adagolása az intravénásán adagolt Rauscher Murine Leukaemia Vírus, a HTLV-I murin ekvivalense, által előidézett spelnomegáliét gátolja. További kísérletekben a 3’-azido-3’-dezoxitimidin azt mutatta, hogy a HTLV-I ismétlődését 0,8 jug/ml alatti koncentrációban in vitro gátolja. Ezek sze­rint a jelen találmány további előnyös jel­lemzője: találmány szerinti vegyületek fel­használása gyógyszerek előállítására emberi retrovirus-fertőzések kezelésére vagy meg­előzésére. Emberi retrovirus fertőzések, melyek a találmány szerint kezelhetők vagy meggátol­­hatók, például a T-sejt limfotropikus retro­­vírusos (HTLV), különösen a HTLV-I, a HTLV-II és az AIDV (HTLV-III) fertőzések. A klinikai állapotok, melyek a találmány szerint kezelhetők, vagy meggátolhatok, magukba foglalják az AIDS, az AIDS-rokon tünetcso­port és a HTLV-I pozitív leukémia és limfoma eseteket. A kezelésre alkalmas betegek azok is, akik az AIDV, AIDV CNS fertőzésekre, a PGL-re és az ARC-ra antitestekkel rendel­keznek. A kísérletek azt mutatják, hogy a 3’­­-azido-3'-dezoxitimidin sejtenzimek hatáséra in vivo 5’-monofoszfáttá alakítható. A mon­­foszfát ezután más enzimekkel, difoszfáton keresztül, trifoszfáttá tovább foszforilezhető, és mint ahogy más tanulmányok is tárgyal­ják, ez a 3’-azido-3'-dezoxitimidin trifoszfét formája, amely az AIDV fordított átíráséba hatásos láncvégzödés, mint ahogy ez a hatás madáx—mieloblasztózis víruson és Moloney murine leukaemia víruson megmutatkozik. Ez a forma az AIDV reverz transzkriptézt szin­tén gátolja, míg emberi DNS polimeráz akti­vitásén elhanyagolható hatást mutat. A 3’-azido-3'-dezoxitimidint vagy az ezt tartalmazó gyógyszerkészítményeket ret­­rovírusos fertőzések megelőzésére vagy ke­zelésére embernek bármely megfelelő módon adagolhatok, mint amilyen az orális, rektális, nazális, helyi (beleértve a száji és nyelv­alatti), vagínális és parenterális (mint szub­­kután, intramuszkuláris, intravénás és int­­radermális) adagolás. Magától értetődő, hogy az előnyös adagolási mód a beteg állapota és kora, a fertőzés természete és a választott aktív alkotórész szerint véltozik. Általánosan alkalmazható dózis naponta 3,0 - 120 mg/kg testsúly, előnyösen 6 -90 mg/kg testsúly, és legelőnyösebben na­ponta 15 - 60 mg/kg testsúly között változ­hat. A kívánt dózis előnyösen naponta két, három, négy, öt, hat vagy ennél több rész­letben, megfelelő időközökben adagolható. Ezek a dózisok dózisegység formájában, pél­dául dózisegységenként 10 - 1500 mg, elő­nyösen 20 - 1000 mg, és legelőnyösebben 50 - 700 mg aktív alkotórészt tartalmazó formá­ban adagolhatok. A 3’-azido-3’-dezoxitimidinnel lefolyta­tott kísérletek alapján az ajánlható, hogy a dózisok adagoláséval célszerű a sejtmagban az aktiv alkotórész maximális koncentrációját létrehozni, mely mintegy 1-75 pM, előnyö­sen mintegy 2 - 50 /uM és legelőnyösebben mintegy 3 - 30 pM lehet. Ez a feltétel példá­ul megvalósítható az aktiv alkotórész 0,1 - 5%-os oldatának intravénás injekcióval tet­szés szerint sóoldatban, vagy mintegy 1 - 100 mg/kg aktív alkotórészt tartalmazó piru­la formájában orálisan adagolva. A kívánt vérszint folyamatos infúzióval is tartható, mely mintegy 0,01 - 5,0 mg/kg/óra, vagy az infúzió közötti időben mintegy 0,4 - 15 mg/­­/kg aktív alkotórészt adagol. Bár az aktív alkotórészt lehet önmagá­ban is adagolni, azonban előnyösebb gyó­gyászati készítmények alkalmazása. A jelen találmány szerinti készítmények legalább egy, az előzőekben meghatározott aktiv al­kotórészt tartalmaz egy vagy több elfogad­ható hordozóanyaggal, és tetszés szerint más gyógyhatású szerekkel kombinálva. Mindegyik hordozóanyagnak .elfogadható -nak kell lennie olyan értelemben, hogy a készítmény más alkotórészeivel összeférhető legyen, és a betegre ne legyen káros. A ké­szítmények magukba foglalják azokat, melyek orális, rektális, nazális, helyi (beleértve a száji és nyelvalatti), vaginalis vagy párén-^ 5" 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom