197198. lajstromszámú szabadalom • Asztali étel- és/vagy italhűtő eszköz

3 197198 4 A találmány tárgya asztali étel- és/vagy italhűtő eszköz, amely az ételbe, italba merít­ve annak hőmérsékletét gyorsan csökkenti a főzési, illetve környezeti hőmérsékletről a fo­gyasztás kedvező hőmérsékletéig. Az eszköz akár a teriték részeként asztali használatra, akár konyhai eszközként az ételek hűtőszek­rénybe tétele előtti gyors hűtésére, vagy a turisztika keretében használható fel előnyö­sen. Az italokat általában a fogyasztás opti­mális hőmérsékletén tárolva hűtik, ami nem­csak viszonylag nagy hűtőteret igényel, ha­nem aránylag lassú folyamat is. A tároló­edény ugyanis zömmel rossz hővezető (üveg), amelyen keresztül a viszonylag kis hőmér­sékletkülönbség (5-15 °C a szobahőmérséklet és az optimális fogyasztás hőmérséklete kö­zött) elég lassan vezeti el az ital nagy faj­hőjéből adódó viszonylag nagy többlet hötar­­talraát. Még a vendéglátóiparban is, ahol pe­dig-cél-hűtőládákat alkalmaznak, sokszor bi­zonyul kicsinek az italhűtésre alkalmas férő­hely, a háztartásokban viszont egy vendég­ség alkalmából mindig szűknek bizonyul a hűtőszekrény, ilyenkor a másodjára hűtőbe készített italoknak rendszerint nincs ideje kihűlni. A fagyasztószekrény a véghőmérsék­let vonatkozásában bizonytalan eredményre vezet, és az sem gyors megoldás. Vannak italok, amelyek jégkockával jól hűthetők (whisky), másokat azoban az oko­zott hígítás elront (pezsgő, sör). A pezsgők­höz szokásos jegesvödrön kívül ismert még a nagy fagyáshőjű anyagokkal töltött mű­anyag-, üveg-, vagy fémgolyók (-kockák) al­kalmazása, amelyek előre befagyaszthatok, és mint .nem oldódó, nem hígító jégkockák' az italba helyezhetők. A gyakorlatban nem ter­jedtek el ezek a golyók, feltehetőleg azért, mert az olcsó kivitelűek sérülékenyek, nehe­zen tisztíthatok, a drágábbak pedig - mint­hogy sok kell belőlük - költségesek. Az ételek hűtésére még ennyi elterjedt módszer sincs. A napi praxisban a forró ételt (levest, folyékony komponenst is tartalmazó egyéb ételt) kavargatják, fújják, legfeljebb hideg tányérba áttöltögetik, amíg a kívánt fogyasztási hőmérsékletre hűl. A konyhai gyakorlatban egy nagyobb fazék ételnek sokszor 4-5 órára van szüksége, hogy főzés után annyira lehűljön, hogy a hűtőszekrény­be legyen helyezhető. Ezt az időt nemcsak kivárni nehéz, - és ezért előnyös csökkente­ni, - de az ételben félmeleg állapotban elsza­porodó baktériumok miatt is csökkenteni kell a lehűlési időt. A háziasszony ma legfeljebb a hidegvízzel telt mosogtóba állítja fazekát, amelyet azonban kevergetní célszerű a nagy folyadékréteg vastagsága miatt. A találmány célja olyan háztartási (ét­termi eszköz kialakítása, amely egyrészt na­gyobb mennyiségű (fazéknyi) forró, főtt (te­hát folyékony fázist is tartalmazó) étel szo­­bahőmérsékleti'e hűtését, másrészt a kívánt fogyasztási hőmérsékletnél melegebb , tá­nyérnyi. Az 595 813 lajstromszámú svájci szaba­dalom olyan - elsősorban tálalási célra szol­gáló - ételhűtőt ismertet, amelynek aljába az ismert .jégakku' megoldással hidegtároló tér van beépive, erre helyezik a hidegen tála­landó ételt (vajat, sajtot), amit azután leve­hető bura fed le az aljhoz jól illeszkedő mó­don. A hidegtárolót tartalmazó alj előre befa­gyasztható, ez a ráhelyezett ételből az esz­köz helyzetétől függetlenül, vezetéssel, fo­lyamatosan vonja el a hőt, így hűti, illetve hidegen tartja azt. Pohárnyi, palacknyi ital, vagy tányérnyi, fazéknyi folyékony fázist tartalmazó étel gyors és csak kivént mértékű lehűtésére azonban ez az eszköz nem hasz­nálható elsősorban azért, mert az ételt, italt kellene adott időre beleönteni, majd vissza­önteni ehhez. A találmány célja olyan háztartási (ét­termi) eszköz kialakítása, amely egyrészt na-' gyobb mennyiségű (fazéknyi) forró, főtt (te­hát folyékony fázist is tartalmazó) étel szo­bahőmérsékletre hűtését, másrészt a kívánt fogyasztási hőmérsékletnél melegebb, tányér­nyi, pohárnyi mennyiségű étel, vagy ital asztalnál (kiránduláson) történő hűtését egy­szerűen, gyorsan, hígítás mentesen és higié­nikusan oldja meg. A találmány szerinti asztali étel-/italhű­­tö azon a felismerésen alapul, hogy az önma­gában ismert .jégakku’-t hőszigetelve, de egy adott részén helyzetfüggőén hót vezető, vagy nem vezető, hódiódaként működő, a mű­szaki életben önmagában ismert hócsóvel kombinálva olyan eszköz készíthető, amely megvalósítja a találmány célját. A kitűzött célt a fentiekben körvonala­zott eszközzel úgy értük el, hogy az eszköz­nek legalább két, egymástól elzárt belső tere van. amely tereknek egyike - a hidegtároló tér - legalább működés idején nagy fajhójü és/vagy nagy fagyáshőjű anyagot tartalmaz, a másik tér (vagy terek) - a hószállító tér (vagy terek) - pedig kis mennyiségű hőcsö­­-munkafolyadékot és annak telitett gőzét tartalmazza légmentesen bezárva, a hidegtá­roló tér közvetlen hókapcsolatban áll a hő­­szátlitó térrel, célszerűen körülöleli annak egy részét, mig e höszállitó tér másik része kinyúlik a hidegtároló térből, és működés idején fedetlen. A találmány szerinti asztali étel-/italhű­­tő előnyös kiviteli módjánál a hidegtároló tér célszerűen minimális felületű külső fala hő­­szigeteléssel van ellátva, vagy rossz hőveze­tő anyagból készült, míg a höszállitó tér jó hővezető anyagból, minimális falvastagsággal készült és célszerűen növelt külső felülettel rendelkezik. Egy egyszerű kiviteli módnál a hidegtároló tér használati helyzetben értel­mezett tetején nyitott, más változatnak e nyílást csepegésmentesen záró fedője, kupak­ja, dugója, vagy más záróalkatrésze van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 ÜO B5 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom